Együttérez Biszkuval a Fidesz - az elszámoltatást akadályozzák, a bűnöst védik

A kormányzati körökből kiszivárgott információk szerint 640 ezer forintos nyugdíjjal boldogan élő Biszku Béla védelmében lépett fel a Fidesz, egyenesen együttérzéséről biztosítva a családot, amikor leszavazták a Jobbik frappáns javaslatát: az Alkotmány szerint bárki, így a kommunista belügyminiszter is köteles lenne vallomást tenni az Országgyűlés bizottságának idézésére, így egy nyilvános tárgyaláson, kamerák közt adott válaszainak akár dokumentumfilmben való közzétételét már nem tudná letiltani.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az elszámoltatást csak szavak szintjén vette át a Fidesz a Jobbiktól. Pálffy István álszenten arról beszélt, hogy szeretné Biszku Bélát vádhatóság előtt látni, de társaival együtt ő is leszavazta az erre is irányuló kezdeményezésemet. Az Alkotmány 21. § (3) bekezdése szerint "Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni. Ráadásul a korábbi Fidesz-kormány idején hozott házszabályi állásfoglalás szerint a fenti alkotmánybeli lehetőség "alapján elrendelt megjelenési kötelezettségének mindenki köteles személyesen eleget tenni."
A javaslat nem csak a Biszku-film ügyére lenne pikáns megoldás. A Jobbik nem éri be egy filmmel, számonkérést is szeretne. Wittner Máriától a parlamenti büfében megtudtuk, amihez Kubatov Gábor és társai valahogy hozzáférnek: Biszku Bélának 640 ezer forintos nyugdíja van. A Jobbik programja szerint az egykori kommunista vezetők luxusnyugdíjait a minimál összegre kellene visszanyesni. Az '56 utáni megtorlásokat irányító Biszku a "rendszerváltás" óta azért nem nyilatkozott senkinek, mert félt, hogy magára nézve valami terhelő kijelentést tenne, hiszen az emberiség elleni bűntettek nem évülnek el. Vallomástétele így hasznos lehet, miként pellengérre állítása önmagában példátlan előrelépés az elmúlt húsz évben, de ezeken túl a Fidesz számára is elfogadható indokot fogalmazott meg a Jobbik a bizottság elé idézésre: mivel a személyiségi jogok és a dokumentumfilmek nyilvánossága ütközésének feloldása van napirenden, Biszku meghallgatása is hasznos lehet, hogy mivel indokolja a film letiltását, melynek számos mozi a mai napig eleget tesz.
A Kulturális és Sajtóbizottság június 15-ei ülésén tett javaslatomat még 4 kormánypárti képviselő is megszavazta, de L. Simon László elnök személyes nyomására épp nem volt meg a szükséges (kétötödnyi) támogatás. A bizottság fideszes vezetője akkor egészen odáig ment, hogy a Biszku család iránti együttérzéséről beszélt, pusztán azért mentve fel a forradalom utáni megtorlások vezéralakját, mert annak gyerekei számára ez bizonyára kellemetlen (a jegyzőkönyvrészletet ld. alább). Ezt meg is ismételte a június 30-ai, két és fél órás országgyűlési vitában. A június 29-ei bizottsági ülésén megismételt szavazáson pedig már egyetlen fideszes sem támogatta Biszku Béla beidézését, mert ráparancsoltak a jobb útra tévedő képviselőikre.

Novák Előd,
a Jobbik alelnöke

2010. június 30.

B.K-T.L

Az ajkai LIDL nemet mondott az árvízkárosultaknak!

Már bizonyára értesültek róla, hogy a Jobbik Ajkai Alapszervezete is belépett azon Jobbik szervezetek sorába, amelyek adományokat gyüjtenek az árvízkárosultak számára.
A hazánkat szinte gazdasági "megszállás" alatt tartó multinacionális cégek némelyike azonban most is kimutatta foga fehérjét.
Így történt ez az ajkai LIDL áruház kapcsán is,ahonnan elzavarták tagtársainkat. Az adománygyűjtés technikája a nevezett cégnek is hasznot hozott volna, hiszen az adományozók legtöbbször az adománygyűjtés helyszínén lévő üzletben vásárolják meg a károsultaknak szánt termékeket. Mindezek apropóján Kovács Attila ajkai alelnök levélben fordult a LIDL Magyarország Bt. területi igazgatójához, hogy járuljon hozzá tagtársaink üzlet előtti standolásához.
A kapott választ alább olvashatják:
"Tisztelt Kovács Attila!
Köszönjük levelét, melyben adománygyűjtésről tájékoztat minket. Mivel a Lidl Magyarország Bt. pártsemleges, így sajnálatos módon nem áll módunkban támogatni kezdeményezésüket.
Szíves megértését köszönjük, reméljük az Önök kezdeményezése ennek ellenére sikerrel jár.
Üdvözlettel
Medovarszki György - Kereskedelmi Vezető
Lidl Magyarország Bt."
Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy ilyen okok mögé bújva próbálják magukat kivonni a multik a közös áldozatvállalásból. Gyűjtési akciónk karitatív misszió keretében zajlik és nem "pártrendezvény". Számunkra az ilyen és ehhez hasonló, összefogást jelképező tevékenység jelenti a valódi nemzeti együttműködés rendszerét.
Karitatív munkánkat továbbra is folytatjuk, és a pénzszivattyúként működő multinacionális vállalatok nélkül is siker fogja koronázni munkánkat, hiszen számunkra az az igazi fizetség, ha segíthetünk nemzettestvéreinken.
Galambos István Veszprém megyei alelnök B.K-T.L

sosem vagy egyedül!

Az igazi hazafiak üzenete:
Mindenki emlékezetében elevenen él az a csaknem négy évvel ezelőtti jelenet, amikor a kommunista rendszer elleni forradalom évfordulóján megindult annak jelképe, egy T-34-es harckocsi. Hazafiak hangos örömrivalgása kísérte a tankot, vezetője pedig néhány percre ismét huszonéves pesti srácnak érezhette magát.
Őt magát később eljárás alá vonták, rongálás és közúti veszélyeztetés miatt egy év négy hónap szabadságvesztést kapott két évre felfüggesztve, továbbá a bíróság négyszázhetvenezer forint pénzbírságra és kártérítésre kötelezte a kisnyugdíjast, mindenki „Tankos” Gyuri bácsiját.
Ekkora összeg előteremtésére természetesen önerőből semmi esélye nem volt, még annak a veszélye is felmerült, hogy „Tankos” Gyuri bácsi házára is végrehajtást rendelnek el. Azonban a nemzeti tábor immár sokadik alkalommal mutatta meg összetartozását és mondta ki: sosem vagy egyedül! A Nemzeti Jogvédő Szolgálat segítségével igaz hazafiak saját megtakarított pénzecskéiket adták össze, így „Tankos” Gyuri bácsi háza és nyugdíja megmenekült, lekerült válláról ez a nyomasztó anyagi teher.
Ebből az alkalomból a Nemzet, Haza, Család Egyesület sajtótájékoztatót tart 2010. július 2-án (pénteken) 14 órakor a Deák téren ott, ahol csaknem négy évvel ezelőtt a forradalom egy harckocsi formájában ismét megelevenedett. A sajtótájékoztatón részt vesz Dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője; Horváth György, azaz „Tankos” Gyuri bácsi, valamint Kiss Róbert, a Nemzet, Haza, Család Egyesület tagja, a Magyar Nemzeti Gárda vezetője.
(Magyar Nemzeti Gárda)
/Forrás: Kuruc.info 2010.06.30./
B.K-T.L

Megvakították rabszolgájukat a cigányok

A rabszolgájukat odaadták a gyereknek, az meg kilőtte légpuskával a szemét.

Vádemelés | Elkészült a vádirat Jász-Nagykun-Szolnok megye első olyan úgynevezett „csicskáztatási” ügyében, amely bíróság elé kerül.

Amint azt korábban már megírtuk, a csépai C. házaspár és fiatalkorú gyermekük ellen amiatt indult eljárás, mert elcsaltak a lakásukra, majd pedig, aszemélyi szabadsága korlátozásával, bő egy éven át a házuknál tartottak egy helybeli lakost. Időnként megverték, a nyugdíját elvették — egy ideig eleve a saját számlájukra utaltatták — és hitelek felvételére, áruvásárlásra, telefon-előfizetésre kényszerítették. Ez utóbbi körben összesen több mint kétmillió forint kárt okoztak a különböző szolgáltatóknak. A fogva tartottat időnként bérbe adták ismerősöknek, akik kezesként „használták”.

A vád személyi szabadság megsértése, zsarolás, csalás és magánokirat-hamisítás; a két szülőt emellett még fiatalkorú veszélyeztetésével is vádolják — amiért a saját gyereküket is bevonták a bűncselemény elkövetésébe.

A fogvatartás akkor ért véget, amikor a fiatalkorú vádlott egy légpuskával kilőtte a sértett egyik szemét, és az egészségügy jelezte az esetet az igazságszolgáltatásnak. Azt az ügyet gyorsan tárgyalta a bíróság, és a lövöldözős nagyfiú azért javítóintézeti „elhelyezést” kapott.
(SZOLJON)

A Kuruc.info véleménye /2010.06.29./:
Cigányéknál nemzeti sport a rabszolgatartás. Körükben az a menőbb, akinek minél több rabszolgája van, minél tovább ült börtönben, minél hájasabb (számukra a felszedett kilók száma a gazdagság mértékével egyenértékű) és minél inkább képes bennünket, „gádzsókat” megkopasztani, legyilkolni.

Csicskáikkal úgy bánnak, ahogy még a cúnárászístá amerikaiak sem tették 200-300 éve – szegény dél-afrikai búrokról nem is beszélve. Olvasott-e a Kedves Olvasó olyan történetet, hogy az usákok (vagy a búrok) azzal szórakoztak, hogy lövödöztek a rabszolgáikra? Ugye, hogy nem? Az csak a cigányok körében szokás. Ma, és nem évtizedekkel-évszázadokkal ezelőtt.

Mielőtt a cikkre rátérnénk, hadd emeljük ki, hogy Pintér rendőrsége a múltkor egyenesen megszüntette a nyomozást a kunszentmártoni ork rabszolgatartók ellen. Jelen esetben is csak javítóintézetre ítélték a cigányt, ami lényegesen enyhébb büntetés, mint pl. a barcsi cigánypofozó srácok letöltendője.

Ugye, értjük? Ha az ember felpofoz egy valószínűsíthetően zsebtolvajt vagy bájait túl rámenősen kínálgató cigány örömlányt, akkor azért több évre lecsukják, mert hát biztosan rászístá indokkal tette. Ha meg egy kb. a barcsiakkal egykorú cigány tart egy fehéret rabszolgaként és azzal szórakozik, hogy légpuskával lődöz rá, azért csupán javítóintézetet kap. Pintér úr, Vekker úr, ilyen impotens „rendőrséggel”, ítélkezéssel az életben nem fogják visszarettenteni a cigánybűnözőket attól, hogy folytassák a fehér lakosság módszeres kiirtását – vagy, ahogy a példából látható, megvakítását. Miközben az olaszok kiutasítják vagy könyörtelenül táborokba zárják őket, a finnek lemészárolják, a kanadaiak, a franciák... áh, nem is folytatom, mindenki tudja, hogy az emberiség rákfenéjével hogyan bánnak minden más, normális(abb), életképes(ebb) országban.

B.K-T.L

A bank kapja...

Megjegyzésem:

Szerintem direkt módon a legtöbb esetben, ez törvénytelen eljárás!

A bank csak akkor kaphatja meg a károsult fedezeti ingatlanában esett kár után a biztosítási kárösszegét, közvetlenül a biztosítótól, ha:

-a biztosítást a fedezeti lakóingatlanra a bank kötötte és a bank fizette a biztosítási részleteket is, ami teljesen nonszensz,

-a hitelszerződés megkötésekor a hitelfelvevő írásban úgy nyilatkozott, az apróbetűs beugratást el sem olvasta. Megjegyzem, a banknak semmi köze a jogos és bizonyított követelésén túli biztosítási kártérítési összeghez, azzal milyen alapon rendelkezne?

A bank a Végrehajtó Irodán keresztül csak akkor kaphatja meg a követelését a biztosítási kárösszegből, közvetett módon, ha: -a hiteltfelvevő hitelszerződését már felmondta a bank és a lakóingatlan /nem jogsértő módon!/ végrehajtási-árverési szakaszba került:

-a banki tartozás behajtására vagy peres eljárás keretében a bíróság jogerős határozatot hozott és a bank ennek érvényesítésére a Bírósági Végrehajtó Irodához fordult.

Érdekes módon, a bankok már néhány éve nem egy esetben olyan hitelszerződéseket kötnek, amelyben tulajdonképpen a hitel visszafizetésének garanciája van biztosítva, a biztosítási díjat ugyan ők fizetik, de ezt a havi törlesztőrészlettel együtt az adóssal megfizettetik. Eddig még egyetlen olyan esetről nem hallottam bedőlt hiteles esetében, ha biztosítva volt a hitelvisszafizetés, a bank a biztosító felé fordult volna kárának megtérülése érdekében, nem pedig az adós ellen! Ez pedig csak úgy fordulhat elő, ha a bankok és a biztosítók összejátszanak! Mi lenne, ha egyszer már a Biztosításfelügyelet és a Bankfelügyelet is tenné a dolgát és vizsgálódni kezdene?

/B.Kiss-Tóth László/

--------------------------------------------------------------------/Forrás: Kuruc.info 2010.06.29./

Felsőzsolca: a bank kapja a biztosítást az összedőlt ház után!

Bajban vannak azok az árvízkárosultak, akiknek hiteltartozás volt a házukon. Felsőzsolcán sok összedőlt ház tulajdonosának hiába volt biztosítása, nem ők, hanem a bankok kapják a pénzt - hangzott el az RTL híradójában. Ráadásul akad olyan, aki még a törlesztőrészleteket is fizeti, miközben már nincs háza.

Van olyan felsőzsolcai károsult, aki nem tudja, kell-e tovább fizetni a törlesztőrészleteket. A következő törlesztést azután is levonták, amikor már összedőlt a ház. Azt várják, hogy kiderüljön, mennyit fizet a biztosító. A hitelfelvételkor azonban a bankok kikötik, hogy ha tönkremegy a ház, amire a hitelt adták, a pénzüknek akkor is meg kell térülnie.
Ez azt jelenti, hogy olyan megállapodás van a hitelező és az adós között, amiben az adós hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító ne neki, hanem a hitelt nyújtónak fizesse ki a kárt - mondta az RTL Híradónak Popper Klára, a Magyar Biztosítók Szövetsége jogi szekciójának elnöke.
A feltételek szerződésenként változnak. Szerencsés esetben, ha a bank megkapta a pénzét, még marad valamennyi, ami már a károsult tulajdonosé.
(FH)
B.K-T.L

Felzabálták a fosztogatók még a versenygalambokat is?

Pintér belügyminiszter úr talán hazudott, amikor azt állította, hogy az árvízes falvakban nincs és nem is volt fosztogatás?

/Forrás: Kuric.info 2010.06.29./
Levesben végezhették a felsőzsolcai versenygalambok...

Felsőzsolca - A hét végén ismeretlenek jártak egy pillanatnyilag lakatlan felsőzsolcai ingatlannál, és bár házba is bejutottak, onnan nem vittek el semmit.

Lába – vagy inkább szárnya – kelt viszont annak a negyvenöt versenygalambnak, amiket tulajdonosuk a ház mögötti istállóban tartott.

Ide a tolvajok a rácsokat lefeszítve jutottak be.

ÉM-SZP-BOON B.K-T.L

A dakoták 1200 éves magyar nyelven beszélnek!

2010. június 14. TEOL/Wessely Gábor

Dr. Simon Péter állítja ezt, aki két évtizeden keresztül tanulmányozta az észak-amerikai indiánok kultúráját.

Fürge Szarvasként élt az indiánok között a magyar mérnök-tanár, aki állítja: a dakoták 1200 éves magyar nyelven beszélnek.


A túlzott magyarkodást kifigurázó kabaréjelenetekben lehetett eddig csak olyasmit hallani, amit dr. Simon Péter állít. A nyugalmazott mérnök-tanár, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) mohácsi csoportjának elnöke azt mondja, hogy rokonaink a sziú indiánok - olvasható a teol.hu hírportálon.

A tolnai KÉSZ meghívására tartott előadást a városi galéria nagytermében, Magyar nyomok az észak-amerikai indiánoknál címmel. És a szkeptikusokat is igencsak elgondolkoztatta amit mondott, illetve amit magnófelvételekről lejátszott.

Gépészmérnökként került ki Kanadába, 1965-ben. Később Londonban tanított fizikát. Összesen húsz évet élt külföldön a feleségével, s ez idő alatt minden szabadságot, nyári szüntet a dakoták vagy más néven sziúk kultúrájának tanulmányozására szentelt. A magyarsággal közös ázsiai gyökereket, párhuzamosságokat keresett, s végül azonosságokat talált.
– Ez nem olyan, mintha, hanem ugyanaz! – szakadt fel benne a felismerés, amikor magnóra vette például a Megrakják a tüzet kezdetű dalt az indiánok előadásában.

Nem minden előzmény nélkül kezdte dr. Simon Péter – alias Fürge Szarvas – a magyar-dakota rokonság kutatását. Nagy hatással volt rá fiatal korában dr. Borvendég Deszkáss Sándor – alias Fehér Szarvas –, aki a múlt század harmincas éveiben sok időt töltött az észak-amerikai indiánok között. A kultúra számos területén találtak meglepő egybecsengéseket.

A Tolnára meghívott mohácsi vendég sorra vette a nyelvi, a zenei, a hitéleti hasonlóságokat, a szimbólumok, a díszítő motívumok és a szakrális számok egyezését. Hihetetlen, de még az egyszeregyet is ugyanúgy magolják az indián gyerekek, mint a magyarok. Onpár, az egypár, vagyis kettő. Onpár onpár lecsen topa. Ez annyit tesz: kétszer kettő legyen négy.

A magyarság, a Kárpát-medencei magyar nyelv ezer éves, a kanadai indiánok pedig 1200 éves magyar nyelven beszélnek dr. Simon Péter szerint. A kutató meg van győződve arról, hogy a népvándorlás korában, Közép-Ázsiából nemcsak nyugatra, hanem keletre is indultak népcsoportok. Letelepedtek Kazahsztánban, Kínában, Indiában, Japánban, de voltak, akik nekivágtak a végeláthatatlan víznek, és az úgynevezett cserépúton Észak-Amerikáig jutottak. Az óceán fenekén elsüllyedt hajóroncsok és cserépedény-maradványok jelzik a néhai hajósok útvonalát.

Kultúrájukat magukkal hozták Európába és magukkal vitték Amerikába a szétrajzó honkeresők.Ami a magyaroknál a turulmadár, az a dakotáknál a kerecsensólyom. A rozetta a totemoszlopon és a székely kapun is feltűnik. Rovásírásos leletek ugyanúgy találhatók a Kárpát-medencében, mint az indiánok földjén.

Ami dr. Simon Péter szerint a legérdekesebb: az egyistenhit és a boldogasszony-hit egybeesése. Szent István népe és Ülő Bika népe is ápolja az istenanya-kultuszt. Az indiánokhoz kutyaszánon érkezik a Happy Lady, egy négyezer esztendős, fából faragott szobor, melyet minden évben körbevisznek a kontinensen. A kinyilatkoztatást Krisztus előtt kétezer évvel kapták meg, öt platánlevélre írva, amit ma aBritish Múzeumban őriznek.


A fogantatás szent ünnep a dakotáknál. A szeplőtelen fogantatás napja – az előadó ismeretei szerint – valaha nálunk is rangban megelőzte a karácsonyt. Mert az ember a fogantatástól kezdve létezik. Az indiánoknál ebből adódóan az abortusz szóba sem jöhet. Sőt, születésnapjukat a tényleges megszületés előtt kilenc hónappal tartják.


Kitért még dr. Simon Péter a táltosok ténykedésére is. Az ősi magyar és az észak-amerikai indián kultúrában is megtalálhatók a gyógyítók, az orvosságos emberek, akik nem azonosak a sámánokkal. Nem kell rögtön megriadni és sátánt kiáltani, ha valaki érdeklődik a régi korok hitvilága iránt! Ne féljünk Szent István mögé nézni – kérte az előadó –, mert a kereszténység gyökerei is ott találhatók!

Az egyistenhit nem volt újdonság az indiánoknál. A nagy Manitu ugyanolyan ura a világnak, mint a keresztények Istene. Dr. Simon Péter szerint épp ezért könnyű dolguk volt a hittérítőknek; nem ütköztek ellenállásba. Ismeretei szerint Kolumbuszt magyar pálos szerzetesek kísérték az újvilágba. Amikor hirdetni kezdték Jézus evangéliumát, az egyikük így kiáltott fel: – Ezek nem is indusok, hanem keresztények!

B.K-T.L

Érpatakon.......

Polgármesterek, figyelem!
Péladamutstó, országszerte követendő modell!

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Érpatakon már helyreállt a közrend, béke van, nyugalom van...

/Forrás: http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/erpatakon-helyre-allt-a-kozrend/cn/news-20100620-07552798 /


MINDEN ASSZONY LEGYEN BOLDOGASSZONY!

Érpatakon helyre állt a közrend

Kisgyőr - Megyei Szala és Vásárt rendezett vasárnap Kisgyőrben a Peterke-tetőn a Magyarok Szövetsége. Betyár-ruhában az érpataki polgármester.

A szala szót úgy magyarázták a főszervezők: őseink időről időre szerét ejtették annak, hogy összegyűljenek, és megválasszák közösségük elöljáróit. Az egész napos rendezvényt kulturális programok, előadások és természetesen az árusok bőséges kínálata színesítette.

A legnagyobb érdeklődést a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Érpatak község polgármesterének, Orosz Mihály Zoltánnak az előadás váltotta ki. Az érpataki példaként is emlegetett módszerekkel elérték, hogy a településen helyre állt a közbiztonság, a felderített bűncselekmények arány 5 százalékról 75 százalékra nőttek, a bűncselekmények száma viszont 60 százalékkal csökkent. Visszaállították a faluban az adófizetési morált, és miután a közrend helyreállt, a falu fellendülésnek indult. Egyre több civil és kulturális egyesület alakult. Hogy mindezt hogyan csinálták?

------------------------------------------------------------
Orosz Mihály Zoltánnak, Érpatak polgármesterénk nyilatkozata:

A Szent Korona eszmeiségén alapuló Történelmi Alkotmányunk 5 alapelve

1. Magyarország örökké szabad!
(Hungaria semper libera)

Az államalkotó nemzetek által alkotott Magyarország örök szabadsága, önrendelkezési joga, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani. Magyarországon szerves egységben élő államalapító és államalkotó nemzetek élnek. Szabad és független állam, annak területére, lakosságára egyetlen hatalom, egyetlen ország sem tarthat igényt, semmilyen határozat, törvény, vagy esemény nem korlátozhatja ebben, ezt a jogát nem szüntetheti meg.
Függetlenségünket sem Kádár János, sem Antall József, sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon nem adhatta el, mert nem volt joga hozzá!

2. Az egyetemes nemzet minden tagját egy és ugyanazon szabadság illet meg!
(Una et eadem libertas)

Szabadság Alkotmánya szerint élő, vagyis az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai, akik kötelezettségeik teljesítése révén gyakorolják jogaikat, vagyis az országért tevő, az országhoz és a nemzethez hű, a magyar érdekeket mindenek előtt tartó, szolgáló állampolgárnak vallják magukat.
A privatizálással, korrupcióval, köztörvényes bűncselekménnyel vagyont és hatalmat szerző egy-kétszázezer nyelv-magyarnak nincs több szabadságjoga, mint a tisztességes, de létminimumon, vagy az alatt élő hétmillió, vagy az egzisztenciája romjain élő két és fél millió igaz-magyarnak. Viszont mindenkinek, aki hitében és tudatában magyar - bárhol is él a világon - nem lehetősége, hanem magyarsága alapján természetes joga, hogy magyar állampolgár, a Szent Korona tagja legyen.
Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljes körű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.
A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:
a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,
b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,
c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.

3. Minden birtoklás gyökere a Szent Korona által megtestesített egyetemes magyar nemzet!
(Sacra Corona radix omnium possessionum)

Az ország mindenkori tulajdonosa csak és kizárólag a Szabadság Alkotmánya szerint élő egyetemes magyarság. Ennek következtében az ország minden földterületének, ásványkincsének, műkincsének, értékének, az állampolgárok a birtokosai és haszonélvezői, de az egyetemes tulajdont nem adhatja el, nem semmisítheti meg, rendeltetését nem változtathatja meg sem kormány, sem állampolgár.
Külföldi nem juthat semmi, a történelmi Magyarország tulajdonában levőtulajdon- vagy birtokjoghoz. Aki nem a Szabadság Alkotmánya szerint élő nemzet tagja, csak a birtokos bérlője lehet. Papíron, az idegen érdeket szolgáló jogrendszer szerint el lehet adni a magyar földet, és mindent, ami a magyar föld alatt és föld felett van, papíron még a magyar ember lelke és szelleme is megvehető, de ősi jogunk soha nem engedi meg, hogy ténylegesen bárki is bitorolja a magyarság elidegeníthetetlen értékeit! A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a./ Nem semmisítheti meg a birtokot.
b./ Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c./ Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

4. Mindennek a Szent Korona szellemében kell történne, ami a Szent Korona területét és tagjait érinti! Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(Sub specie Sacrae Coronae)

Az Alaptörvény, minden jogszabály, továbbá a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom intézkedéseinek is meg kell felelnie ennek az eszmének. Semmi nem történhet a magyar földön ellenünk, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság egységének megbontásával, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság ősi jogainak semmibe vételével! Nem születhet olyan törvény, amely során valakinek a házát, lakását vegyék el pl.: egy adósság rendezése miatt. Nem állhat elő olyan helyzet, hogy egy magyar vállalkozónak fizetnie kell az adót, míg egy külföldinek nem. Az EU-hoz való viszonyunk csak a Szent Korona eszmén alapuló jogrendszer visszaállítása utáni tárgyalások, és egyezmények útján válik törvényessé, addig érvénytelen. Nem tagként beolvadni, hanem független országként együttműködni kell az EU-val éppúgy, mint minden állammal.

5. Mindazzal szemben aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, nemcsak jogunk, hanem kötelességünk ellenállni és ellentmondani!
(Ius resistendi et contradiscendi)

Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga, hogy ellenálljon és ellentmondjon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti, és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza, vagy gátolja. Az ország védelme mindenkinek kötelessége, ezért minden tőle telhetőt meg kell, hogy tegyen, legyen az külső, vagy belső ellenség.

Az alapelvek következményei:

- Nem az államnak vannak polgárai, hanem a nemzetnek van állama.
- Nem a szűk pártrendszerbe tömörült, idegen érdeket szolgáló érdekcsoportnak kell az ellenőrizhetetlen parlamentet alkotnia, hanem a zárt ellenőrzést, visszahívást megvalósító, természetes társadalmi csoportokat képviselő kétkamarás parlamentnek kell az országot irányítania.
- A Szent Korona eszme a nemzet megmaradásának, az ország megmentésének, becsületünk visszaadásának és jövőnk megalapozásának a programja
- A Szent Korona eszme képes volt a tatárjárás, a törökdúlás, a Habsburg rémuralom és az 1919-es vörös terror után is felvirágoztatni Magyarországot, és képes erre most is.

/Forrás: www.nemzetihirhalo.hu 2010.06.28./ B.K-T.L

Károlyi csak bűnbak volt? - Miben téved Hajdu Tibor és Zeidler Miklós? Üdv

Károlyi csak bűnbak volt? – Miben téved Hajdu Tibor és Zeidler Miklós?
2010-06-22Publicisztika »


Összeállítással jelentkezett az MTI Károlyi Mihályról. A vasárnap kiadott sajtóanyag apropóját a politikus Kossuth téri szobra körül kialakult polémia szolgáltatta, arra reagálva fejtette ki két történész, miért is nem volt hazaáruló Károlyi Mihály.

Összeállítással jelentkezett az MTI Károlyi Mihályról. A vasárnap kiadott sajtóanyag apropóját a politikus Kossuth téri szobra körül kialakult polémia szolgáltatta. A hazai szocialisták történelmi idoljának ugyanis sikerült az, ami korábban lehetetlennek tűnt: legalább egy kérdésben közös nevezőre hozta Kövér Lászlót és a Jobbikot. A szokatlan konszenzus akörül alakult ki, hogy Károlyi szobra az ország szimbolikusan legfontosabb terén finoman szólva sem a legjobb helyen van.

Erre reagálva fejtette ki két történész, miért is nem volt hazaáruló Károlyi Mihály. Az egész szöveg annyi sebből vérzik, hogy az ember hirtelen nem is tudja, hol nyúljon hozzá. Kezdjük talán a személyeskedéssel — már csak azért is, hogy ezen hamar túljutva rátérhessünk a fontosabb dolgokra. Az MTI munkatársai úgy vélték, széles e hazában nem találhatnak kompetensebb szakembert Károlyi-kérdésben, mint a veterán marxista Hajdu Tibort. Tegyük hozzá: vitathatatlan tény, hogy mindmáig az egyetlen komoly Károlyi-monográfiát [1] — a „vörös gróf” kultuszának alapművét — ő írta. Igaz, ennek már 32 esztendeje, s a történész azóta sem érezte szükségét e munka átdolgozásának. (Pedig a megújulásra való képességét senki sem vitathatja, hiszen egy, a Tanácsköztársaságról — első alkalommal 1958-ban — kiadott könyvében [2] még egy osztályérdekektől vezérelt, tehetetlen és önző Károlyi képét tárta az olvasók elé.) A másik megkérdezett szakember, Zeidler Miklós munkáit kétségtelenül jóval kevésbé itatták át az ideológiai követelmények, a ma is aktívan dolgozó történészek közül minden bizonnyal a legnagyobb tudású Trianon-szakértők közé sorolható. Az azonban még ennek tükrében is erős túlzásnak tűnik, hogy a Távirati Iroda kommünikéjének bevezetőjében a két fenti szakember véleménye alapján kerek-perec kimondatik: „a történészek szerint” Károlyi Mihály nem volt hazaáruló.

No, de lássuk, mivel is támasztják alá e sarkos megállapítást. Hajdu Tibor ebben a nyilatkozatában is felvázolja azt az elméletét, amelyet egy nemrégiben tartott Trianon-konferencián már megosztott hallgatóságával. E szerint hazánk jövendő határainak kérdése lényegében már 1917-ben eldőlt, s „az ország elcsatolt területeinek egy részét” véleménye szerint csak akkor lehetett volna megmenteni, ha IV. Károly király még ebben az évben különbékét kötött volna a győztesekkel. Tetszetős elmélet, ám sajnos élnünk kell a gyanúperrel, hogy pusztán a történész kedvenc héroszáról való felelősség elterelést szolgálja, a fenti megállapítást ugyanis egyszerűen nem igazolják a rendelkezésünkre álló források. A háború utolsó előtti évében legfeljebb csak az dőlt el, hogy a Monarchia addigi formájában nem maradhat fenn. Ez minden bizonnyal érintette a történelmi Magyarország területi integritását is, ám a határvonalak húzogatásával ekkor még csak a különböző külügyminisztériumok regionális osztályai foglalkoztak — s ők is meglehetősen különböző tervekkel álltak elő, attól függően, hogy Londonban, Rómában, Washingtonban vagy Párizsban hajoltak a térképek fölé.

A katonai ellenállás kérdésében már megoszlik a két történész véleménye. Sőt, mintha ugyanazon a beszélgetésen belül külön-külön is több különböző álláspontra helyezkedtek volna. Hajdu azt állítja, legalább egymilliós hadseregre lett volna szükség a környező államok legyőzésére, a kivérzett Magyarország azonban legfeljebb két-háromszázezer katona kiállítására lett volna képes. Ez utóbbi állítás nehezen vitatható, ám a mondat első felével már több probléma is van. Egyrészt a hazánkat körülvevő új utódállamok (illetve a velük szövetséges antant) legyőzéséhez nemhogy egymilliós, de kétszer akkora hadsereg sem lett volna elég. Csakhogy az éppen elvesztett első világháború „újrajátszására” senki sem törekedett, és a későbbiekben sem ezt kérték számon Károlyiéktól. (Klasszikus retorikai módszer, hogy olyan irracionális állításokat tulajdonítok a vitapartnernek, amelyet az soha nem képviselt, majd ezt fölényesen cáfolom.) A történész által is felállíthatónak vélt néhány százezres haderő azonban arra igenis képes lehetett volna, hogy megállítsa az utódállamok — Szerbia kivételével — gyenge, rossz harci morállal és szegényes felszereléssel felvértezett csapatainak előrenyomulását, s így Párizsban ne tekinthessék kész ténynek a megszállt területek idegen impérium alá kerülését. A lokális ellenállás esetein (Pozsonytól Balassagyarmaton át Kercaszomorig) kívül rendelkezésünkre áll egy egész frontszakasz tartásának példája is. A Kratochvil Károly által vezetett Székely Hadosztály 1919. január közepétől április 16-ig eredményesen védte a Szinérváralja–Csucsa–Belényes vonalat, s, ha a csucsai szorosba vezényelt fegyelmezetlen vörös csapatok nem futamodnak meg, még ekkor sem törnek át a románok. Az alakulat csúcslétszáma mindössze tizenkétezer főre rúgott, mégis három hónapon át meg tudták akadályozni a Partium egy részének megszállását.

Érvelésük ingatagságát talán a két szakember is érzi, hiszen mindezzel együtt is kijelentik, hogy „nem tudhatjuk azt, hogy a győztes nyugati nagyhatalmak és a szomszédos államok ellenében sikerült volna-e fegyverrel megakadályozni az ország területi megcsonkítását.” Ha ma, kilencven esztendővel a történtek után sem tudhatjuk, akkor joggal jelenthetjük ki, hogy a regnáló kormányzatnak alapvető kötelessége lett volna legalább megpróbálni megszervezni a nemzeti ellenállást. Ezzel szemben — nem kevés időt és energiát rászánva, ötven fogadóbizottságot a határokra küldve — a magyar haderő leszerelését oldották meg „példás” precizitással. Zeidler Miklós szerint a Károlyival szembeni indulatok a nemzeti katasztrófákat követő bűnbakkeresések sorába illeszthetők. Példaként a világosi fegyverletétel után a Kossuth és köre által árulónak kikiáltott Görgey Artúrt övező negatív mítoszokat hozza fel. Hogy a nagy összeomlások után minden társadalom előszeretettel köti az elbukást egy vagy néhány személyhez, az nem vitatható. Az említett párhuzam azonban nemcsak sántít, hanem 100 százalékosan rokkant. Görgey Artúr ugyanis azután tette le a fegyvert, hogy becsülettel, tudása legjavát adva, vagyonát és életét kockára téve csaknem egy éven át végigküzdötte a szabadságharcot. Akkor adta fel a küzdelmet, amikor többet már nem tehetett hazájáért — és ezért hamis a reá hulló rágalom. Károlyi Mihály ezzel szemben annyit sem tett meg az ország védelmében, amennyit az adott helyzetben megtehetett volna — és ezért szándékaitól függetlenül (amelyeknek tárgyalása legfeljebb a lélektan és nem a történettudomány feladata) hazaárulónak bizonyult.

Jegyzetek

1. Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Kossuth, Bp., 1978. [↩]
2. Hajdu Tibor: Március Huszonegyedike. Kossuth, Bp., 1958. [↩]

Bartha Gergely
tortenelemportal.hu
http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=11442
Károlyi csak bűnbak volt? – Miben téved Hajdu Tibor és Zeidler Miklós?
2010-06-22Publicisztika »


Összeállítással jelentkezett az MTI Károlyi Mihályról. A vasárnap kiadott sajtóanyag apropóját a politikus Kossuth téri szobra körül kialakult polémia szolgáltatta, arra reagálva fejtette ki két történész, miért is nem volt hazaáruló Károlyi Mihály.

Összeállítással jelentkezett az MTI Károlyi Mihályról. A vasárnap kiadott sajtóanyag apropóját a politikus Kossuth téri szobra körül kialakult polémia szolgáltatta. A hazai szocialisták történelmi idoljának ugyanis sikerült az, ami korábban lehetetlennek tűnt: legalább egy kérdésben közös nevezőre hozta Kövér Lászlót és a Jobbikot. A szokatlan konszenzus akörül alakult ki, hogy Károlyi szobra az ország szimbolikusan legfontosabb terén finoman szólva sem a legjobb helyen van.

Erre reagálva fejtette ki két történész, miért is nem volt hazaáruló Károlyi Mihály. Az egész szöveg annyi sebből vérzik, hogy az ember hirtelen nem is tudja, hol nyúljon hozzá. Kezdjük talán a személyeskedéssel — már csak azért is, hogy ezen hamar túljutva rátérhessünk a fontosabb dolgokra. Az MTI munkatársai úgy vélték, széles e hazában nem találhatnak kompetensebb szakembert Károlyi-kérdésben, mint a veterán marxista Hajdu Tibort. Tegyük hozzá: vitathatatlan tény, hogy mindmáig az egyetlen komoly Károlyi-monográfiát [1] — a „vörös gróf” kultuszának alapművét — ő írta. Igaz, ennek már 32 esztendeje, s a történész azóta sem érezte szükségét e munka átdolgozásának. (Pedig a megújulásra való képességét senki sem vitathatja, hiszen egy, a Tanácsköztársaságról — első alkalommal 1958-ban — kiadott könyvében [2] még egy osztályérdekektől vezérelt, tehetetlen és önző Károlyi képét tárta az olvasók elé.) A másik megkérdezett szakember, Zeidler Miklós munkáit kétségtelenül jóval kevésbé itatták át az ideológiai követelmények, a ma is aktívan dolgozó történészek közül minden bizonnyal a legnagyobb tudású Trianon-szakértők közé sorolható. Az azonban még ennek tükrében is erős túlzásnak tűnik, hogy a Távirati Iroda kommünikéjének bevezetőjében a két fenti szakember véleménye alapján kerek-perec kimondatik: „a történészek szerint” Károlyi Mihály nem volt hazaáruló.

No, de lássuk, mivel is támasztják alá e sarkos megállapítást. Hajdu Tibor ebben a nyilatkozatában is felvázolja azt az elméletét, amelyet egy nemrégiben tartott Trianon-konferencián már megosztott hallgatóságával. E szerint hazánk jövendő határainak kérdése lényegében már 1917-ben eldőlt, s „az ország elcsatolt területeinek egy részét” véleménye szerint csak akkor lehetett volna megmenteni, ha IV. Károly király még ebben az évben különbékét kötött volna a győztesekkel. Tetszetős elmélet, ám sajnos élnünk kell a gyanúperrel, hogy pusztán a történész kedvenc héroszáról való felelősség elterelést szolgálja, a fenti megállapítást ugyanis egyszerűen nem igazolják a rendelkezésünkre álló források. A háború utolsó előtti évében legfeljebb csak az dőlt el, hogy a Monarchia addigi formájában nem maradhat fenn. Ez minden bizonnyal érintette a történelmi Magyarország területi integritását is, ám a határvonalak húzogatásával ekkor még csak a különböző külügyminisztériumok regionális osztályai foglalkoztak — s ők is meglehetősen különböző tervekkel álltak elő, attól függően, hogy Londonban, Rómában, Washingtonban vagy Párizsban hajoltak a térképek fölé.

A katonai ellenállás kérdésében már megoszlik a két történész véleménye. Sőt, mintha ugyanazon a beszélgetésen belül külön-külön is több különböző álláspontra helyezkedtek volna. Hajdu azt állítja, legalább egymilliós hadseregre lett volna szükség a környező államok legyőzésére, a kivérzett Magyarország azonban legfeljebb két-háromszázezer katona kiállítására lett volna képes. Ez utóbbi állítás nehezen vitatható, ám a mondat első felével már több probléma is van. Egyrészt a hazánkat körülvevő új utódállamok (illetve a velük szövetséges antant) legyőzéséhez nemhogy egymilliós, de kétszer akkora hadsereg sem lett volna elég. Csakhogy az éppen elvesztett első világháború „újrajátszására” senki sem törekedett, és a későbbiekben sem ezt kérték számon Károlyiéktól. (Klasszikus retorikai módszer, hogy olyan irracionális állításokat tulajdonítok a vitapartnernek, amelyet az soha nem képviselt, majd ezt fölényesen cáfolom.) A történész által is felállíthatónak vélt néhány százezres haderő azonban arra igenis képes lehetett volna, hogy megállítsa az utódállamok — Szerbia kivételével — gyenge, rossz harci morállal és szegényes felszereléssel felvértezett csapatainak előrenyomulását, s így Párizsban ne tekinthessék kész ténynek a megszállt területek idegen impérium alá kerülését. A lokális ellenállás esetein (Pozsonytól Balassagyarmaton át Kercaszomorig) kívül rendelkezésünkre áll egy egész frontszakasz tartásának példája is. A Kratochvil Károly által vezetett Székely Hadosztály 1919. január közepétől április 16-ig eredményesen védte a Szinérváralja–Csucsa–Belényes vonalat, s, ha a csucsai szorosba vezényelt fegyelmezetlen vörös csapatok nem futamodnak meg, még ekkor sem törnek át a románok. Az alakulat csúcslétszáma mindössze tizenkétezer főre rúgott, mégis három hónapon át meg tudták akadályozni a Partium egy részének megszállását.

Érvelésük ingatagságát talán a két szakember is érzi, hiszen mindezzel együtt is kijelentik, hogy „nem tudhatjuk azt, hogy a győztes nyugati nagyhatalmak és a szomszédos államok ellenében sikerült volna-e fegyverrel megakadályozni az ország területi megcsonkítását.” Ha ma, kilencven esztendővel a történtek után sem tudhatjuk, akkor joggal jelenthetjük ki, hogy a regnáló kormányzatnak alapvető kötelessége lett volna legalább megpróbálni megszervezni a nemzeti ellenállást. Ezzel szemben — nem kevés időt és energiát rászánva, ötven fogadóbizottságot a határokra küldve — a magyar haderő leszerelését oldották meg „példás” precizitással. Zeidler Miklós szerint a Károlyival szembeni indulatok a nemzeti katasztrófákat követő bűnbakkeresések sorába illeszthetők. Példaként a világosi fegyverletétel után a Kossuth és köre által árulónak kikiáltott Görgey Artúrt övező negatív mítoszokat hozza fel. Hogy a nagy összeomlások után minden társadalom előszeretettel köti az elbukást egy vagy néhány személyhez, az nem vitatható. Az említett párhuzam azonban nemcsak sántít, hanem 100 százalékosan rokkant. Görgey Artúr ugyanis azután tette le a fegyvert, hogy becsülettel, tudása legjavát adva, vagyonát és életét kockára téve csaknem egy éven át végigküzdötte a szabadságharcot. Akkor adta fel a küzdelmet, amikor többet már nem tehetett hazájáért — és ezért hamis a reá hulló rágalom. Károlyi Mihály ezzel szemben annyit sem tett meg az ország védelmében, amennyit az adott helyzetben megtehetett volna — és ezért szándékaitól függetlenül (amelyeknek tárgyalása legfeljebb a lélektan és nem a történettudomány feladata) hazaárulónak bizonyult.

Jegyzetek

1. Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Kossuth, Bp., 1978. [↩]
2. Hajdu Tibor: Március Huszonegyedike. Kossuth, Bp., 1958. [↩]

Bartha Gergely
tortenelemportal.hu
http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=11442
/Forrás: mvsz_szimpatizans@yahoogroups.com 2010.06.28./
Károlyi csak bűnbak volt? – Miben téved Hajdu Tibor és Zeidler Miklós?
2010-06-22Publicisztika »


Összeállítással jelentkezett az MTI Károlyi Mihályról. A vasárnap kiadott sajtóanyag apropóját a politikus Kossuth téri szobra körül kialakult polémia szolgáltatta, arra reagálva fejtette ki két történész, miért is nem volt hazaáruló Károlyi Mihály.

Összeállítással jelentkezett az MTI Károlyi Mihályról. A vasárnap kiadott sajtóanyag apropóját a politikus Kossuth téri szobra körül kialakult polémia szolgáltatta. A hazai szocialisták történelmi idoljának ugyanis sikerült az, ami korábban lehetetlennek tűnt: legalább egy kérdésben közös nevezőre hozta Kövér Lászlót és a Jobbikot. A szokatlan konszenzus akörül alakult ki, hogy Károlyi szobra az ország szimbolikusan legfontosabb terén finoman szólva sem a legjobb helyen van.

Erre reagálva fejtette ki két történész, miért is nem volt hazaáruló Károlyi Mihály. Az egész szöveg annyi sebből vérzik, hogy az ember hirtelen nem is tudja, hol nyúljon hozzá. Kezdjük talán a személyeskedéssel — már csak azért is, hogy ezen hamar túljutva rátérhessünk a fontosabb dolgokra. Az MTI munkatársai úgy vélték, széles e hazában nem találhatnak kompetensebb szakembert Károlyi-kérdésben, mint a veterán marxista Hajdu Tibort. Tegyük hozzá: vitathatatlan tény, hogy mindmáig az egyetlen komoly Károlyi-monográfiát [1] — a „vörös gróf” kultuszának alapművét — ő írta. Igaz, ennek már 32 esztendeje, s a történész azóta sem érezte szükségét e munka átdolgozásának. (Pedig a megújulásra való képességét senki sem vitathatja, hiszen egy, a Tanácsköztársaságról — első alkalommal 1958-ban — kiadott könyvében [2] még egy osztályérdekektől vezérelt, tehetetlen és önző Károlyi képét tárta az olvasók elé.) A másik megkérdezett szakember, Zeidler Miklós munkáit kétségtelenül jóval kevésbé itatták át az ideológiai követelmények, a ma is aktívan dolgozó történészek közül minden bizonnyal a legnagyobb tudású Trianon-szakértők közé sorolható. Az azonban még ennek tükrében is erős túlzásnak tűnik, hogy a Távirati Iroda kommünikéjének bevezetőjében a két fenti szakember véleménye alapján kerek-perec kimondatik: „a történészek szerint” Károlyi Mihály nem volt hazaáruló.

No, de lássuk, mivel is támasztják alá e sarkos megállapítást. Hajdu Tibor ebben a nyilatkozatában is felvázolja azt az elméletét, amelyet egy nemrégiben tartott Trianon-konferencián már megosztott hallgatóságával. E szerint hazánk jövendő határainak kérdése lényegében már 1917-ben eldőlt, s „az ország elcsatolt területeinek egy részét” véleménye szerint csak akkor lehetett volna megmenteni, ha IV. Károly király még ebben az évben különbékét kötött volna a győztesekkel. Tetszetős elmélet, ám sajnos élnünk kell a gyanúperrel, hogy pusztán a történész kedvenc héroszáról való felelősség elterelést szolgálja, a fenti megállapítást ugyanis egyszerűen nem igazolják a rendelkezésünkre álló források. A háború utolsó előtti évében legfeljebb csak az dőlt el, hogy a Monarchia addigi formájában nem maradhat fenn. Ez minden bizonnyal érintette a történelmi Magyarország területi integritását is, ám a határvonalak húzogatásával ekkor még csak a különböző külügyminisztériumok regionális osztályai foglalkoztak — s ők is meglehetősen különböző tervekkel álltak elő, attól függően, hogy Londonban, Rómában, Washingtonban vagy Párizsban hajoltak a térképek fölé.

A katonai ellenállás kérdésében már megoszlik a két történész véleménye. Sőt, mintha ugyanazon a beszélgetésen belül külön-külön is több különböző álláspontra helyezkedtek volna. Hajdu azt állítja, legalább egymilliós hadseregre lett volna szükség a környező államok legyőzésére, a kivérzett Magyarország azonban legfeljebb két-háromszázezer katona kiállítására lett volna képes. Ez utóbbi állítás nehezen vitatható, ám a mondat első felével már több probléma is van. Egyrészt a hazánkat körülvevő új utódállamok (illetve a velük szövetséges antant) legyőzéséhez nemhogy egymilliós, de kétszer akkora hadsereg sem lett volna elég. Csakhogy az éppen elvesztett első világháború „újrajátszására” senki sem törekedett, és a későbbiekben sem ezt kérték számon Károlyiéktól. (Klasszikus retorikai módszer, hogy olyan irracionális állításokat tulajdonítok a vitapartnernek, amelyet az soha nem képviselt, majd ezt fölényesen cáfolom.) A történész által is felállíthatónak vélt néhány százezres haderő azonban arra igenis képes lehetett volna, hogy megállítsa az utódállamok — Szerbia kivételével — gyenge, rossz harci morállal és szegényes felszereléssel felvértezett csapatainak előrenyomulását, s így Párizsban ne tekinthessék kész ténynek a megszállt területek idegen impérium alá kerülését. A lokális ellenállás esetein (Pozsonytól Balassagyarmaton át Kercaszomorig) kívül rendelkezésünkre áll egy egész frontszakasz tartásának példája is. A Kratochvil Károly által vezetett Székely Hadosztály 1919. január közepétől április 16-ig eredményesen védte a Szinérváralja–Csucsa–Belényes vonalat, s, ha a csucsai szorosba vezényelt fegyelmezetlen vörös csapatok nem futamodnak meg, még ekkor sem törnek át a románok. Az alakulat csúcslétszáma mindössze tizenkétezer főre rúgott, mégis három hónapon át meg tudták akadályozni a Partium egy részének megszállását.

Érvelésük ingatagságát talán a két szakember is érzi, hiszen mindezzel együtt is kijelentik, hogy „nem tudhatjuk azt, hogy a győztes nyugati nagyhatalmak és a szomszédos államok ellenében sikerült volna-e fegyverrel megakadályozni az ország területi megcsonkítását.” Ha ma, kilencven esztendővel a történtek után sem tudhatjuk, akkor joggal jelenthetjük ki, hogy a regnáló kormányzatnak alapvető kötelessége lett volna legalább megpróbálni megszervezni a nemzeti ellenállást. Ezzel szemben — nem kevés időt és energiát rászánva, ötven fogadóbizottságot a határokra küldve — a magyar haderő leszerelését oldották meg „példás” precizitással. Zeidler Miklós szerint a Károlyival szembeni indulatok a nemzeti katasztrófákat követő bűnbakkeresések sorába illeszthetők. Példaként a világosi fegyverletétel után a Kossuth és köre által árulónak kikiáltott Görgey Artúrt övező negatív mítoszokat hozza fel. Hogy a nagy összeomlások után minden társadalom előszeretettel köti az elbukást egy vagy néhány személyhez, az nem vitatható. Az említett párhuzam azonban nemcsak sántít, hanem 100 százalékosan rokkant. Görgey Artúr ugyanis azután tette le a fegyvert, hogy becsülettel, tudása legjavát adva, vagyonát és életét kockára téve csaknem egy éven át végigküzdötte a szabadságharcot. Akkor adta fel a küzdelmet, amikor többet már nem tehetett hazájáért — és ezért hamis a reá hulló rágalom. Károlyi Mihály ezzel szemben annyit sem tett meg az ország védelmében, amennyit az adott helyzetben megtehetett volna — és ezért szándékaitól függetlenül (amelyeknek tárgyalása legfeljebb a lélektan és nem a történettudomány feladata) hazaárulónak bizonyult.

Jegyzetek

1. Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Kossuth, Bp., 1978. [↩]
2. Hajdu Tibor: Március Huszonegyedike. Kossuth, Bp., 1958. [↩]

Bartha Gergely
tortenelemportal.hu
http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=11442
B.K-T.L

Saját gyermekeinek a torkáta templomban vágta el egy unitárius lelkész

Realitatea hírtelevízió - és más tájékoztatási eszközök - szerint a 35 éves Cseh Dénes medgyesi unitárius lelkész abban a templomban végzett öt- és hétéves gyermekével, amelyikben szolgált.

Tettének pillanatában rajtuk kívül senki nem volt a templomban, a két gyermek holttestére csak később bukkantak rá. Utóbb magát Cseh Dénest is megtalálták, holtan a vasúti síneken, miután vélhetően a vonat elé vetette magát.
A hatóságoknak egyelőre elképzelésük sincs a tragédia okairól. Magának a bűncselekménynek a körülményeit is nehéz kideríteni. Annyit tudni, hogy szombat este látták utoljára a papot a gyerekekkel, éppen vásárolni mentek, legalábbis a lelkész ezt mondta a feleségének. Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy miért éppen a templomba mentek.
Azért indultak a keresésükre, mert több óra elteltével sem érkeztek haza. A templomban véletlenül bukkant a két gyermek holttestére az egyik helyi alkalmazott. Fejükön ütésnyomok voltak, de halálukat feltételezhetően az okozta, hogy apjuk elvágta torkukat. A bűntett után a lelkész elhagyta a helyszínt. A rendőrségre később bejelentés érkezett, hogy egy vonat a közelben halálra gázolt egy férfit, akinek a személyleírása megegyezett Cseh Dénesével, s azonosították is.
A hatóságok értetlenül állnak a történtek előtt, ugyanis az unitárius lelkészt mindenki kiegyensúlyozott, nyugodt embernek ismerte, akinek látszólag boldog volt a családi élete.
/Forrás: Kuruc.info 2010.06.27./ B.K-T.L

Újabb Stoffán szösszenet

/Forrás: Kincsesné Salca Mária kincsesne@t-online.hu 2010.06.26-i levele/
- tévedését belátva mikor követi meg Novák Elődöt is?

Bulányi atyát volt szerencsém meghallgatni a menekültek budapesti Erdélyi Gyülekezetében, amelyet vagy húsz éve meglátogatott.
Csodálatos EMBERNEK ismerhettem meg.

Nem értem, miért áll Stoffán György az ószövetségi rablók és tömeggyilkosok mellé. Novák Előd szerint azoktól és követőiktől kellene megszabadulnunk, és Bulányi atyától is ilyen javaslatot idéz.

De Stoffánnak nem ez az egyetlen "félreütése", ütött ő már az MVSZ-elnök Patrubány Miklósra is igaztalanul, - aztán később, amikor erre már sokan nem figyelhettek fel, - megkövette őt egy cikkében. Számomra S.Gy. azóta nem hiteles. (Csak sejtem, kinek akar kedvében járni: csapongó irányú állásfoglalásai politikai szélkakast juttatnak eszembe.)

Várom, hogy Novák Elődöt is kövesse meg, amiért erősen félremagyarázta parlamenti hozzászólását, megemlékezését az önálló gondolkodású és példamutatóan bátran cselekvő papról, akivel nemzetünk nagyszerű EMBERT veszített el.

Kincsesné Salca Mária

Véleményalkotás előtt meg kell hallgatni Novák Előd parlamenti megemlékezését Bulányi György atyáról:

-------------------------------------------
... és itt van Stoffán György cikke:

----- Original Message -----
From: János Kovács
Sent: Saturday, June 26, 2010 7:39 AM
Subject: [pksz] Újabb Stoffán szösszenet


Parlamenti visszaélés Bulányi atya nevével - avagy újabb Novákiáda
Novák Előd ismét kitett magáért. Bulányi György piarista szerzetes nevével igyekezett több frontos harcot indítani. Mindenki ellen. Meghallgattam a beszédet és sokféle konzekvenciát vontam le, e beszédtől erős hányingerem ellenére. A legfontosabb, hogy immár bizonyos: a jobbik(!) megrögzötten és elkötelezetten szítja a gyűlöletet ott, ahol csak tudja. Mindegy ki az alany, a lényeg, hogy alattomos módon, csúsztatva, lendvaiildikósan, valakik ellen gyűlölködjék, és ezzel megbotránkoztassa hallgatóságának egy részét. (Talán Bulányi atya beszélt a megbotránkoztatásról is. kérdés csupán az, hogy Novák hallotta-e?)
Amikor "Bulányi atya miatti gyászában" felszólalt, Novák nem tett mást, mint a kereszténység, az egyház, és Jézus elleni érzéseket keltett bizonyos emberekben, embercsoportokban. Úgy adta elő ostoba mondókáját e nagy magyar "honatya", mintha Jézusnak az lett volna a legfőbb tanítása, hogy gyűlöljük azokat, akik előtte voltak. Nem csak teológiailag nincsenek rendben a dolgok Novák Előd fejében, de emberileg és erkölcsileg is bajok lehetnek nála - ha utóbbi megszólalásait vesszük górcső alá. Ugyanis, amikor egy halott emberről, papról emlékezett meg a magyar parlamentben, akkor semmi más célja nem volt, mint ismét elvetni néhány gyűlölet-magot. Örömmel, szinte élvezettel olvasta felszólalását a laptopjáról (amit a mi pénzünkből kapott), mert zsidózhatott. Nem, most nem svábozott. zsidózott. Múltkor svábozott egyet, mert neki mindegy kit utál, kinek az eltiprásával szerez újabb jobbikosokat, vagy a régiek előtt nagyobb respektet - magának.
Undorító, galád és ismét mérhetetlenül primitív megnyilvánulás volt ez a felszólalás. Hiszen békétlenséget, gyűlöletet és egyházellenességet gerjeszt. Ráadásul súlyosan rágalmaz is, hiszen aki ismeri a 20. századi magyar katolikus egyház történetének Lékaira vonatkozó időszakát, és tudja mit élt át a kommunista diktatúrában Lékai László, Mindszenty egykori udvari papja - mint esztergomi érsek - az nem mondhatná, hogy "a Lékai diktatúrában". Ugyanis, Lékai (Lung) László épp olyan szenvedője volt annak a rendszernek, diktatúrának, mint más lelkiismeretes, egyházhoz hű papok és hívek. Egy különbséggel: - hihetetlen szenvedést okozott számára minden állam által tett egyházellenes intézkedés, de neki kellett megtalálnia a módot és a lehetőséget arra, hogy enyhítsen a kommunista elnyomáson, és elviselhetővé tegye üldözött papjai életét. Egy kis egyháztörténet is ráférne a nagyhangú, de rettenetesen műveletlen, proliasan gyűlölködő Novákra.


Várom a legközelebbi Novákiádát, mert kíváncsi vagyok maradt-e még valaki a zsidón, a cigányon, a svábon és a katolikus egyházon kívül, akiket jól le lehet húzni a Parlamentben.
(Csak ötletként: horvát, rác, rutén, ruszin, oláh, református, evangélikus, cipész, pék, géplakatos, örömlány és apáca, valamint görögkatolikus... még nem volt! )
Egyben azonban megerősített Novák Előd: - A Jobbik már most elvesztette a következő választásokat. Ugyanis, mint láttuk Gyurcsánynál, és legalja pártjánál, gyűlölettel nem lehet győzni, vagy "helyzetben maradni". Ám, az is világos lett számomra, e Bulányi-búcsúztatót illetően, hogy Novák egyházellenessége nem kisebb, mint azoké, akiket állítólag egy jobbikos sem fogadna barátai közé. Számomra mostantól Novák Előd olyan, mintha egy kis izraeli zászlócska lenne a kezében, orra alatt Hitler bajuszka, és egy vörös csillag a kabáthajtókáján. Persze valaki szólhatna neki, hogy a Jobbik, efféle tagjai miatt magától is bukásra van ítélve. fölösleges gyorsítani a tempót.
Ps: E sorok írójának a Jobbik által politikailag, és egyházellenes gyűlölködésre használva, emlékével visszaélve "kasserolt" másik pap, Árva Vince írta a következőt Bulányi páterről: "Tanítása eretnek! Szűk látókörű, őt és csoportját használták fel, hogy Lékai bíboros nagy tervét megakadályozza!
Lékairól pedig így írt Árva Vince atya: "Tiszta szentéletű főpap volt."
Hát ennyit Novák Elődről. és a parlamenti Bulányi-búcsúztatóról. Nem tudom mondtam-e már, hogy kivel nem lehet Mozartról beszélgetni? A proli házmestererel. Bulányi atya életpályáját pedig hagyjuk Istenre, az egyháztörténészekre, teológusokra, és a Hittani Kongregációra. Novák semmiképpen ne foglalkozzék vele! Főként a Parlamentben ne.
sgy.

A BILDERBERG-CSOPORTTÓL, A VILÁGVÁLSÁGOKON ÁT A HÁBORÚKIG

A háttérhatalom szerepéről, dr. Drábik Jánost, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztőjét kérdeztük.

- A világ leghatalmasabb urai először 1954-ben ültek össze egy titkos tanácskozásra, a hollandiai "Hotel Bilderbergben". Mi rejtőzik a csoport mögött?
- A Bilderberg-Csoport a világot irányító globális pénzügyi elit egyik képviselete. A pénzuralmi világrend széleskörű hálózatot működtet. Ezek közül a három legfontosabb, a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations), másodhegedűsként a Bilderberg Csoport, és végül a Trilaterális Bizottság. Tény, hogy a Bilderberg Csoport 56 év alatt nagy tekintélyre tett szert. Mégpedig azért, mert a kiszivárgott információk és tények utólag csaknem mindig igaznak bizonyultak. Onnan lehet tudni, hogy ez az egyébként erősen titkolózó társaság miről tanácskozott, hogy utólag milyen döntések születnek a világ pénzügyi, gazdasági és politikai életét irányító fórumokon. Amit a Bilderberg Csoport zárt ajtók mögött megbeszél, azokból kormánydöntések, a nemzetközi szervezetek, a NATO, az EU, az ENSZ stb. döntései lesznek.
- Mit lehet tudni az idei, június 3-6. között megtartott sitgesi találkozóról és előzményeiről?
- Idén Spanyolországban, közelebbről: Katalóniában, a Barcelonától 30 km-re fekvő exluzív üdülővárosban: Sitgesben tartották a tanácskozást. Az eseményt ezúttal is fokozott titkolózás vette körül. A pénzuralmi világrend egyik legfőbb szabálya, hogy háttérhatalom nincs, és aki erről beszél, az összeesküvési elméleteket gyárt. A Bilderberg-tanácskozások szervezői és résztvevői nem ismerik el, hogy fontos kérdésekről nemcsak behatóan tanácskoznak, hanem döntéseket is hoznak, amelyeket aztán a Világbank, a Valutaalap, a kormányok, a nemzetközi szervezetek végrehajtanak. Fontos tudni, hogy a sitgesi tanácskozást megelőzően sor került Dublinban, a Háromoldalú Bizottság, a Trilateral Commission találkozójára. Az államok felett főhatalomként működő pénzimpériumnak ez a fontos intézménye már megtárgyalt olyan kérdéseket, mint például a pénzügyi válság kezelése, egy új globális pénzügyi rend kialakítása, s az új világvaluta bevezetése. Megvitatták, hogy az új pénzügyi rendszer irányítója s központi bankok jelenlegi központi bankja, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja, vagy pedig a Nemzetközi Valutaalap legyen. A dollár világvaluta szerepét aláásta, hogy az Egyesült Államoknak már nincs meg az a gazdasági kapacitása, amely lehetővé tenné óriási adósságának ipari termeléssel történő ellensúlyozását. Egy olyan pénz, amelynek már nincs semmilyen fedezete, nem töltheti be többé a világpénz szerepét. Hogy sorsa megpecsételődött, onnan is láthatjuk, hogy a dollár feltartóztathatatlanul gyöngül, és vele együtt megrendült az euró is, hiszen az eurónak is dolláralapja van, mert az euró-dollárból fejlődött ki.
- A dollár kivezetése milyen következményekkel járna?
- Ha a dollár kivezetésre kerül, akkor az euró is vele bukik. Valószínűleg az aranynak tovább fog nőni a világpénz szerepe és előbb-utóbb egy nemesfémmel fedezett világvaluta kerül bevezetésre. Mindezt nem lehet gyorsan végrehajtani, mert akkor Kína elveszítené 2.500 milliárd dollárnyi valutatartalékát. Ha a dollár túl gyorsan inflálódna el, és kerülne kivezetésre a nemzetközi kereskedelemből, akkor Kínát óriási veszteség érné, és ez nagyobb méretű háborús konfliktust is előidézhet. Mindezt megvitatták Dublinban, a Háromoldalú Bizottság ülésén, ahol a főtéma az új világrend és ahozzákapcsolódó új globális pénzügyi világrendszer létrehozása volt.
A pénzügyi összeomlásnak és a nyomában járó gazdasági világválságnak nem sikerült meggyőzni a népeket arról, hogy a káoszból és az anarchiából a kiutat az egy központból irányított világrendszer, a globális unió mielőbbi létrehozása jelentheti. A válság előidézése tehát ezt a célját nem érte el.
- Melyek voltak a tervbe vett célok?
- Azt akarták, hogy olyan súlyos legyen a válság, amely már rákényszerítheti a világra az új világrendet, amely a történelemformáló világerők különböző struktúráinak már 250 éve a legfontosabb világstratégiai célja. E stratégiának a lényege olyan, egy központból irányított világrend, egyfajta világállam létrehozása, amelyben a nemzetközi pénzkartell tartja az ellenőrzése alatt a pénzrendszert, és a szuper-gazdag pénzdinasztiák ennek a segítségével gyakorolják a politikai hatalmat is. Olyan kétpólusú világtársadalom létrehozása a céljuk, amelyben a pénzvagyon-tulajdonosok szűk érdekcsoportja gyakorolja a hatalmat, ellenőrzi a gazdaságot, és mindenki más tőlük függő, bérből és fizetésből élő alkalmazott, vagy még kiszolgáltatottabb helyzetben lévő segélyezett.
- Célba érnek?
- A gazdasági világválsággal nem tudtak kialakítani olyan kaotikus viszonyokat, amelyekből természetes követelésként - a rend utáni vágyként - be lehetne vezetni az egy központból irányított világrendszert. Nem kizárt, hogy visszatérnek a történelemben már kipróbált és sikeresnek bizonyult módszerhez, egy nagyobb méretű háború kirobbantásához. Az euró-atlanti hatalmi elit számára a háború egyrészt lehetővé teszi az adósságcsapdából való kikerülést, másrészt felgyorsíthatja a világelit által régóta áhított globális integráció megvalósítását. Ennek a világstratégiának a része például a felmelegedés, s a klímaváltozás nyomán bekövetkező környezeti katasztrófával való riogatás, vagy a széndioxid-kvótákhoz kapcsolódó globális méretű spekuláció beindítása. A pénzügyi- és gazdasági válság eddig nem hozta meg a várt eredményt. Ezért merült fel egy újabb háború kirobbantása, mint megoldási eszköz a változások felgyorsítására. Irán alkalmas lehet e cél elérésére. A perzsa állam körül már felvonultak a hadseregek: óriási támaszpontok épültek Afganisztánban, Irakban már évek óta állomásoznak a hadosztályok, a tengeren megtörtént az amerikai haditengerészeti erők öszevonása, két repülőgép-anyahajó is állomásozik a Perzsa öbölben, és ott vannak az amerikai mellett az izraeli haditengerészet atomtengeralattjárói is. A háborús felkészülés olyan szakaszba érkezett, hogy a háború technikailag bármely időpontban megindítható.
- Miről esett szó a sitgesi tanácskozást megelőző dublini találkozón?
- A világtörténelemben most fordul elő először, hogy a lakosság és a közvélemény tud a transznacionális világerők terveiről, és ez akadályozza stratégiai céljaik megvalósítását. Korábban ez nem így volt. A világközvélemény ma már számon tartja, hogy kik a Bilderberg Csoport belső magjához tartozó személyek, akik minden alkalommal jelen vannak a találkozókon: a belga és a spanyol királynő, Henry Kissinger, David Rockefeller, a Rothschild-dinasztia képviselői, ésmások. Tudomása van arról is, hogy kik meghívott résztvevők. Magyarországról Bokros Lajos teljes jogú tagként egyszer volt jelen. Többször ott volt Surányi György (az MNB volt elnöke, a CIB Bank elnöke) és Martonyi János is. A külügyminisztert azonban csak egyszer vonták be a bizalmas beszélgetésekbe. 2010-ben több okból is rendkívüli világhelyzet van. Felgyorsult az egész emberiség öntudatra ébredése, másrészt a világelit legfelső rétegében kiéleződtek az érdekellentétek. Komoly nézeteltérések alakultak ki a világválság megítélésében, a pénzrendszer átalakítása és a kibontakozás, valamint egy esetleges, Irán elleni háború kérdésében. Sitgesben azzal a kérdéssel is foglalkoztak, hogyan kellene a világ közvéleményét megnyerni az új világrend számára, meggyőzve őket arról, hogy ez a káoszból kivezető egyetlen út. Így lehet elkerülni a még nagyobb gazdasági és pénzügyi káoszt, a polgárháborús viszonyok kialakulását.
- A Bilderberg tanácskozással egy időben zajlott Dél-Koreában a G-20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek találkozója. A Bilderberg-Csoport találkozójával ellentétben - amelynél kötelező a szigorú titoktartás - a G-20-ak konferenciájáról már nyilvánosságra hoztak egyes döntéseket. Ezek egyben arra is engednek következtetni, hogy mit hagytak jóvá Sitgesben, és mit nem. A G-20-ak elhatározták, hogy valamennyi bankmentő és gazdaság-élénkítő csomagot leállítanak és megtiltják a kormányoknak a nagyarányú állami segélyezést a pénzügyi likviditás és a termelő gazdaság működésének a biztosítása érdekében. Az egyes államoknak minden pénzforrást fizetőképességük fenntartására kell átcsoportosítaniuk.
- Kik tehetnek az államok eladósodottságáról?
- Erről a pénzügyi elit és a tulajdonában lévő bankrendszer tehet. Az Európai Unió tagállamai azért adósodtak el, mert a világ pénzügyi rendszerét globális szerencsejáték-kaszinóvá átalakító spekulánsok gátlástalanhazardírozásukkal megbénították a pénzfolyamatok normális működését, és az Európai Unió egészét gazdasági válságba sodorták, pénzügyi rendszereiket az ellenőrzés nélkül hazardírozó spekulánsok összeomlasztották. Gazdasági világválságot idéztek elő, és rákényszerítették Amerikát, hogy a helyzetet - az adófizetők terhére - bankmentő és gazdaságélénkítő csomagokkal orvosolják az adófizetők pénzéből. Amerikában 4500 milliárd dollárt, az európai országokban pedig - Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Dániát, és más országokat is beleértve - 4100 milliárd eurót csikartak ki a gátlástalanul hazardírozó pénzintézetek és bankok megmentésére. Ugyanezek a pénzügyi csoportok, amelyek a válságot előidézték, most képmutatóan arról siránkoznak, hogy megrendült a bizalmuk ezekben az országokban, mert úgy eladósodtak. Vajon miért nem önmagukban keresik a hibát? Görögországban, Olaszországban és másutt már korábban is nagy volt az eladósodás mértéke, mégsem estek kétségbe a spekuláns hitelezők. A mesterséges pánikkeltésre azért volt szükségük, hogy újabb milliárdokat csikarjanak ki a maguk számára. Azért veszítették el hirtelen bizalmukat, mert akkor a nekik dolgozó minősítő intézetek leminősítik a "rendkívül kockázatossá" vált adósokat. Ha pedig leminősítik őket, akkor magasabb kockázat miatt már magasabb lesz a kamatláb. Ki teszi zsebre a magasabb kamatokat? A befektető, hitelező pénzintézetek, a pénz- és korporációs oligarchia tulajdonában lévő bankok.
- Van azonban még egy magyarázat arra, hogy miért volt szükség az álszent pánikba-esésre. A mesterséges pánikba-esés, amiből most extra milliárdokat zsebelnek be, arra is jó, hogy az uniós tagállamokra, elsősorban az eurózóna tagjaira, rákényszerítsék a további pénzügyi centralizációt. Arra hivatkozva, hogy veszélybe került az euró és az egész eurózóna léte, saját hatáskörükbe akarják vonni a már megszerzett monetáris felségjogok mellé a fiskális hatásköröket is. Már nemcsak a monetáris felségjogokat - pénzkibocsátás, kamatszabályozás, árfolyamszabályozás, hitelrendszer - akarják központosítani, hanem az adók kivetését és a tagállamok költségvetésének ellenőrzését is. Ennek megfelelően európai adórendszert szeretnének, továbbá azt, hogy ne legyen önálló költségvetése a tagállamoknak, hanem azt is a nemzetek feletti brüsszeli bürokrácia készítse el, illetve hagyja előzetesen jóvá.
- Ilyen körülmények között mennyi esélyük van a nemzetállamoknak?
- A pénzuralmi világelitnek saját intézménye az Európai Unió. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az Európai Unió fölösleges intézmény. Európa népeinek nincs szükségük egy elbürokratizálódott, költséges birodalmi struktúrára. Az Unióból származó előnyöket - a termelés, az áruk, az információ és eszmék szabad áramlása, a határok fellazítása - birodalmi vízfej nélkül, a nemzetállamok közötti két vagy többoldalú együttműködéssel is hatékonyan megvalósíthatják, elérhetik. Az EU-ra nem Európa népeinek, hanem a világuralmi elitnek van szüksége. Az államok feletti hatalmat gyakorló transznacionális pénzkartell akar mindenáron szabadulni a nemzetállamoktól, mert azok a szuverenitásigényüknél fogva, bármikor kiléphetnek a pénzuralmi világrendből.
- A pénz önmagában értéktelen "jel", amit a nemzetközi pénzelit gyakorlatilag ingyen hoz létre "a levegőből". Ennek a jelnek, fedezetlen pénznek, akkor lesz fedezete, amikor azt hitelként ki tudják valakinek kölcsönözni. A hitelfelvevő adósként elkezd érte kamatot fizetni. A legjobb adósok maguk az államok, mert a szuverén adósok elvileg nem mehetnek csődbe. Ezzel a fedezetlen jel, fedezett pénzzé alakul át. De ezt a jelet az egyes országok maguk is kibocsáthatnák. Ez a saját kibocsátású nemzeti közvetítő közeg jobb pénz lenne, mint a külföldről kamatsarcra kikölcsönzött jel, mert a saját pénznek az adott országban az értékteremtő munka lenne a fedezete. Kína például így működik. Ezért a transznacionális pénzkartell célja az, hogy minél előbb megszabaduljon a nemzetállamoktól. Ennek a legolcsóbb módja beterelni őket egy nemzetek feletti birodalmi struktúrába. Így a felszámolásukhoz nem kell sem hadsereg, sem háború, mindössze át kell mosni az emberek agyát a kezükben tartott véleményipar tömegtájékoztatási eszközeivel. Azé az agy és a gondolkodás, aki megtévesztéssel, félretájékoztatással megműveli.
- Magyarországra nézve ez mit jelent?
- Magyarországnak a nemzetközi pénz- és korporációs oligarchia, és hatalmi hálózata diktál, mert nincs olyan erős társadalma, nemzeti elkötelezettségű, pénzügyi és gazdasági erővel rendelkező kormánya, amely kellő határozottsággal szállhatna szembe a pénzuralmi világelittel. Egyelőre az történik, amit ők akarnak. 1989 óta folyamatosan el tudták érni, hogy Magyarországon ne bocsássanak ki magyar munkával fedezett magyar pénzt. 1991 óta jogilag is bebetonozták ezt a rendszert az MNB törvény elfogadásával és a kétszintű bankrendszer bevezetésével. Amire a szervezett magánhatalomként működő pénzvilág hajlandó hitelt adni a "levegő pénzéből", az működhet, amire nem ad, az nem működhet. Magyarország új, nemzeti elkötelezettségű kormánya már kísérletet tett néhány lényeges intézkedés meghozatalára. Ezekhez azonban szükséges lett volna az, hogy 2010-ben a magyar költségvetés hiánya a GDP (nemzeti össztermék) 3,8 %-a helyett 6,8 % legyen. Erre a világelit és annak pénzügyminiszteri tanácskozása azt mondta, hogy: nem. A befektető bankárokat nem érdekelte, hogy ennek az országnak van egy demokratikusan megválasztott, erős legitimációval bíró kormánya, amely felelősséggel tartozik a magyar társadalomnak. Ha a számára kisajátítható pénzek biztonságáról van szó, akkor nem ismer tréfát. A demokratikus magyar vezetés pedig engedelmesen fejet hajtott. Ez is mutatja, hogy tulajdonképpen ki is irányítja az országot.
- Az eladósítás olyan pénzelvonási technika, amelynek nem az a célja, hogy az adós megfizesse tartozását. Ha egy csoda folytán egyszerre csak mindenki kifizetné az adósságát, akkor egy fillér pénz sem maradna forgalomban. Ha pedig nincs pénz, akkor nem tud működni a gazdaság, mert ez a "jel" az, amely a gazdasági életet közvetíti. De ennek a jelnek az előállításához nincs szükség egy nemzetközi privilégizált rétegre, és az ő "levegőből" előállított pénzére, amelyet rendkívül drágán hajlandó kikölcsönözni. Magyarország, a magyar gazdaság magyar kibocsátású fizetőeszközökkel is működtethető lenne, amire sok bizonyíték van. Kína már így működik sikeresen immáron harmadik évtizede. Kínát az euró-atlanti elit másként szorongatja. Mi is meg tudnánk tenni, hogy olyan munkaprogramokat indítsunk be, amelyekhez megvan hazánkban a munka, a munkaerő, a munkaeszköz és a technológia is. Így épülhetnének a gátak, a víztározók, a belvízelvezető és a szennyvízelvezető rendszerek, de így épülhetne tovább a közúthálózat is. Társulhatna hozzá országos erdősítési, parkosítási és lakásépítési program is. A fizetőeszközt a magyar állam bocsátaná ki. Ezek nyomán segélyezett munkanélküliek tízezrei válhatnának rövid idő alatt munkavállaló adófizető polgárokká. Az államnak több pénze lenne a közfeladatok finanszírozására, és kevesebb hitelt kellene igénybe vennie. Ennek egyetlen akadálya az, hogy sérti a nemzetközi pénzkartell érdekeit.
- Voltak-e olyan nemzetállamok, amelyek ellenálltak?
- Argentína 2000-ben ellent mondott. Mi történt? Mindenféle eszközzel próbálták ütni-verni, de nem sikerült. A 103 milliárd dollárból azonnal elengedtek 65 milliárdot, a dögkeselyű Nemzetközi Valutaalapot pedig inkább kifizették az argentinok, csakhogy minél előbb megszabaduljanak tőle. Argentína "köszöni, jól van" és fejlődése felgyorsult
- Van arra esély, hogy az erős nemzeti öntudattal rendelkező államok összefogjanak?
- Oroszország ugyan nem tudta teljesen kivonni magát a pénzuralmi rendszerből, de mégis olyan önálló, nemzeti érdekeit képviselő állam, amely sorosan együttműködik Kínával, Indiával és más államokkal is a Sangháji Együttműködési Szervezet keretében. Oroszországot a pénzügyi világválság csak periférikusan sújtotta. Az Orosz Medvéből azonban mumust csináltak, pedig érdemes lenne szorosabban együttműködni vele, ahogyan Kínával és más ázsiai országokkal, többek között az arab világ államaival is.
- A Föld elpusztítása felé halad-e ez a pénzuralmi rendszer?
- Ha kirobbanna egy atomvilágháború, az Földünk egy részének a teljes elpusztulásával járna, amely nem lenne többé alkalmas az emberi létezés számára. Az egész élővilág kerülne veszélybe.
- Ez sem visszatartó erő?
- Nem, mert ahhoz, hogy a világ hatalmi elitjei jól élhessenek, elég egy vagy két milliárd ember, s nincs szükség hét milliárdos emberiségre. Bill Gates amerikai üzletember már nyíltan támogatja azokat a programokat, amelyek célja az emberiség létszámának a jelentős csökkentése.

VÉDIK SCHMITT PÁL SZOCIALIZMUS ALATTI TEVÉKENYSÉGÉT A FIDESZESEK

Egyszerűen Paliként emlegeti az [origo] által megkérdezett fideszes képviselők többsége Schmitt Pál államfőjelöltet, aki csütörtökön mutatkozott be a parlamentben. A rendszerváltás előtti időszak vezetőihez általában kritikusan álló fideszes politikusok nem látnak kivetnivalót abban, hogy Schmitt a nyolcvanas években miniszterhelyettesi pozícióban volt. A kormánypárti képviselők szerint megválasztása mellett szól, hogy "rendkívül közvetlen ember", ami miatt "népszerű elnöknek ígérkezik".

Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője szerdán jelentette be, hogy a kormányfő Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek. Megválasztásának nincs akadálya, hiszen ahhoz a képviselők kétharmadának szavazata kell, amivel rendelkezik az őt jelölő Fidesz és KDNP. Schmitt csütörtökön mutatkozott be a Fidesz frakciója előtt, azt mondta, újfajta elnöki stílust szeretne képviselni, Sólyom László arisztokratikus stílusa helyett közvetlen, nyitott, párbeszédre kész elnök szeretne lenni.


A kétszeres olimpiai bajnok Schmitt már a rendszerváltás előtt is töltött be magas pozíciót 1983-ban lett miniszterhelyettesi rangban a sportot irányító Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese. A posztot 1986-ig töltötte be. Az alábbi videóban az [origo] erről is kérdezte a szocialista rendszer egykori vezetőit rendszeresen bíráló fideszes képviselőket, akik azonban nem látnak kivetnivalót Schmitt nyolcvanas évekbeli tevékenységében.

Staudt Gábor "Az Este"-ben - Négy jobbikos képviselő akadt fenn az átvilágításon

Az ajkai Jobbik is az árvízkárosultaknak gyűjt

Rendkívül sikeresen zajlik a Jobbik ajkai alapszervezete által indított adománygyűjtő akció. Hála tagtársaink kitartó munkájának, a helyi vállalkozások és lakosok felajánlásainak, rohamosan gyűlik az adományok mennyisége.
A jobbikosok minden nap egy bevásárló üzlet előtt standolnak, ahol rövid idő alatt megtelnek a bevásárlókocsik adományokkal. A felajánlók által már több zsák ruha, élelmiszer, két TV, rengeteg tisztítószer gyűlt össze az ajkai irodában. Ezúton is köszönjük az adományokat!
A gyűjtést természetesen folytatjuk, várjuk a további felajánlásokat, melyet személyesen juttatunk el az árvíz sújtotta területre.
Szebb jövőt!
Galambos István, Veszprém megyei alelnök

Hódolat, hűségeskü és megalázkodás a Világbirodalom urai előtt – Martonyi Washingtonban

Nincs új a nap alatt: minden hasonlóképpen történik, mint egykor a Római Birodalomban, vagy éppen a Szovjetunióban. Mihelyst valamely gyarmaton beiktatnak egy-egy új helytartótanácsot, elvárják a hivatalba lépő adminisztráció vezetőitől, hogy a birodalom központjába látogassana
k, és nyilvánosan letegyék a hűségesküt az uralkodó faj képviselői előtt. Martonyi János a magyar gyarmat vezetésére kijelölt úgynevezett kormány külügyminisztere az elmúlt napokban hódolt és alázkodott meg a Zsidó Világbirodalom urai előtt.
Ilyen látogatások alkalmával az alávetett nép elöljárója megígéri, hogy minden erejével fellép azok ellen, akik esetleg veszélyeztethetik a birodalom urainak hatalmát („küzdeni kell az antiszemitizmus és a rasszizmus minden formája ellen”), továbbá kötelezettséget vállal arra is, hogy az elfoglalt provincia meghatározott számú katonával járul hozzá a Világbirodalom háborúihoz („kibővítjük szerepvállalásunkat Afganisztánban”, „fokozzuk erőfeszítéseinket a közös biztonság megteremtése érdekében”). Mindemellett pedig hódolni kell a birodalom vezető népének vallása előtt, mégpedig úgy, hogy a gyarmat nyakára ültetett helytartóság képviselőjének el kell zarándokolni egy templomba (manapság ez lehet egy holokauszt múzeum, illetve a holovallás valamely szentjének emlékhelye), ahol is idézni kell a szent hitvallás bizonyos részeiből. Nos, ami a látogatás spirituális részét illeti, Martonyi megtette a magáét, ugyanis Washingtonban megkoszorúzta „a második világháború idején Budapesten zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz emléktábláját”. Az ünnepségen – melyen természetesen megjelentek a holovallás papjai, Charles Gatival az élen -, Martonyi a holoszentírás alábbi, kiemelten fontos sorát idézte: "Tanulnunk kell a múltból (...) mindig emlékeznünk kell a holokausztra, hogy soha ne történhessen meg újra". Ezen kívül kötelezettséget vállalt a világbirodalmat irányító nép érdekeinek védelmére: „Az új magyar kormány fel fog lépni a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a gyűlölet és a diszkrimináció minden formája ellen” - fogadott hűségesküt a „magyar kormány” nevében a cionista Martonyi.
Mármost régebben, mikor még hazánk a Szovjet Birodalom gyarmata volt, akkor az éppen hivatalba lépő „külügyminiszternek” Moszkvába kellett mennie, ahol megígérte kommunista urainknak, hogy idehaza fellépünk a „reakció és a szovjetellenesség” ellen, továbbá a „proletár internacionalizmus” szellemében vállvetve küzdünk a „haladásért” és a „szocializmus világméretű győzelméért”. A külügyminiszteri posztra ültetett kollaboránsnak pedig annak idején feltétlenül meg kellett látogatni a Lenin Mauzóleumot, és koszorúznia kellett valamilyen kommunista mártír emléktáblájánál vagy sírjánál. Most a „reakció és a szovjetellenesség” helyett a „szélsőségek és az antiszemitizmus” ellen kell harcolnunk, és immár nem a „haladás” és a „szocializmus” „világméretű győzelméért”, hanem a „demokrácia kiterjesztéséért”, a „biztonság megteremtéséért” és a „terrorizmus legyőzéséért” kérnek tőlünk áldozatokat. A Lenin Mauzóleumot pedig felváltotta a holokausztmúzeum vagy valamely más holoemlékmű, „kommunista mártírok” helyett pedig a „zsidómentők” vagy maguk az elhurcolt zsidó áldozatok lettek a szentek, akiknek az emléktábláinál koszorúzni kell. Idehaza a birodalom ügynökei ugyan hajtogatják még, hogy csak az „antiszemiták lázálmaiban létezik a zsidó világuralom”, ugyanakkor maguk a cionista zsidók már egyre kevésbé érzik szükségét a szerepjátszásnak. Végtére is ha Amerikát az amerikaiak irányítanák, akkor a csatlós államok odalátogató vezetőinek az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat szabadságeszményei mellett kellene kiállniuk, és mondjuk a függetlenségi háború hőseinek az emléktáblájánál kellene koszorúzniuk. De már a látszatra sem igen adnak.
A "magyar" külügyminiszter különböző kijelentéseire nem érdemes szót vesztegetni, hiszen Martonyi elvtárs mindig és mindenkor csakis olyasmiről beszél, amit urai és parancsolói helyénvalónak tartanak. Egy megjegyzése mellett azonban mégsem lehet elmenni szó nélkül. „A magyar külpolitikának a jövőben nem érdekeken, hanem értékeken kell alapulnia” - jelentette ki a cionisták előtt földig hajló, gerinctelen, gyáva, karrierista, egykori MSZMP- tag és a kommunista titkosrendőrségnek jelentéseket is írogató Martonyi. És mondta ezt akkor, amikor ő is pontosan tudja, hogy Magyarországnak teljes mértékben igazodnia kell a cionista zsidóság vezetése alatt álló Egyesült Államok agresszív, terjeszkedő külpolitikájához, amelynek a világon semmi, de semmi köze nincsen semmiféle értékekhez. Kizárólag az izraeli-amerikai érdekek számítanak, amelyeket milliók élete árán is érvényre juttatnak! Miféle „értékekről” jártatta hát a száját a Martonyi?
A „magyar” külügyminiszter hason csúszva alázkodott meg a világbirodalom urai előtt Washingtonban. Szánalmas és egyúttal nevetséges alakítás volt. Lehetne persze mentegetni azzal, hogy más provinciákból odarendelt követek is hasonlóképpen nyalnak fényesre minden cionista ülepet. Továbbá kérdezhetnénk azt is, mi mást tehetett volna? Mi mást tehet egy függetlenségétől megfosztott, kis ország képviselője a hatalmas világbirodalom fővárosában? Nos, a válasz az, hogy nem kötelező a külügyminiszteri posztot – és egyáltalán bármilyen más kormányzati pozíciót – elvállalni egy gyarmattá süllyesztett, alávetetett országban. Aki pénzért, hatalomért és dicsőségért, illetve mérhetetlen hiúsága és karriervágya miatt mégis a világbirodalom szolgálatába áll, annak vállalnia kell a következményeket. A legkevesebb az, hogy gyáva, csúszómászó kollaboránsnak nevezik.
Perge Ottó

Blogarchívum

Digitális Napló

inforabakoz

Magyar Nemzet Online - Hírek

[origo] Hírcentrum

Hirposta.hu

Borsonline.hu

Napiász Online

InfoRádió

Check Page Rank of your Web site pages instantly:

This page rank checking tool is powered by Page Rank Checker service