Legutóbbi írásomban az alábbiak szerint még azon siránkoztam, hogy a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan kizárólag azért nem teszek feljelentést, mert értelmetlennek látom a Gyurcsány vagyonnal kapcsolatos feljelentésem ügyészségi elutasításának ismeretében bízni abban, hogy „tabu”ügyekben akár a legnyilvánvalóbb bűnelkövetés esetén is az ügyészség hajlandó bármi tenni –
„a feljelentési iratomban írtakat a Fővárosi Főügyészség szerintem 7 sorban indokolva utasítaná el feljelentésem megalapozatlanságára hivatkozva ugyanúgy, mint ahogy a Gyurcsány vagyonnal kapcsolatosan tették. Valamint hasonló színvonalon, mint amikor azt közölték, hogy a balatonöszödi villának a Magyar Államtól történő pénzügyi lízingelése Gyurcsány Ferenc cége által törvényes volt.”
-de néhány nap elteltével ismét eszembe jutott Németh Lászlónak 1956. október 30-án írt „Emelkedő Nemzet” című írása. És rájöttem arra, hogy sem Németh Lászlónak, sem nekem, illetve még néhányunknak nem adatott meg a siránkozás joga akkor, amikor nemzetünk bajban van.
Most a devizaalapú kölcsönszerződések által bekövetkezett bajban.
--------------------------
Korábban már ismertettem azt a keresetlevelemet, mellyel ez év február 28-án a Fővárosi Bíróság előtt ügyfeleim képviseletében szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt az OTP ellen peres eljárást indítottam, de mivel a bíróság a mai napig semmilyen módon nem értesített arról, hogy bíró kezébe vette volna az ügy iratait, ebből is következően sincs semmi remény arra, hogy a kilakoltatási dömping megkezdése előtt el lehessen döntetni bíróság által a szerződés jóságát.
Azt, hogy bírósági ítélettel igazolhatóan érvényes, vagy érvénytelen szerződések alapján kerül több ezer, vagy több százezer ember az utcára.
A perirat készítésekor nem voltam birtokában azoknak az ismereteknek, melyekről napokkal ezelőtt közgazdász végzettségű Makkos Albert által szerkesztett „Devizahiteled van? Kezedben a megoldás!” könyvből szerezhettem tudomást, csupán egy konkrét kölcsönszerződésnek jogászi elemzése adta a pernek ténybeli alapját. Ezért ebből a könyvből szerzett ismeretek birtokában az érvénytelenség okai számomra is bővülnek, valamint felveti annak gyanúját, hogy a törvénytelen hitelezői magatartások nem csak polgári jogi következményekkel járnak, hanem büntetőjogi következményekkel is…
A büntetőjogi következmények megállapíthatósága céljából az alábbiakban előbb az általam bizonyítékként értékelendő fenti című könyvnek egyes megállapításait idézem, majd ugyancsak ebből a célból az általam már peresített konkrét kölcsönszerződésnek egyes részeit ismertetem és végül rátérek arra törvényi tényállásra, mely a bűncselekmény alapos gyanújának jogi alapját adja.
===========================
II.
„Devizahiteled van?...” című műből
1./ „A pénzügyi kérdésekben a hitelfelvevők többsége nincs tisztában az alapfogalmakkal sem. Nem
valószínű, hogy egyetlen hitelfelvevőnek is elmondták volna a szerződés megkötése előtt, mi a carry trade üzlet, milyen kockázatai vannak? Hol tudja megtekinteni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát? Mi a CDS és mi az FX swap ügylet, és mi köze a banki finanszírozáshoz? Sőt a hitelfelvevők többsége még azt sem tudta, hogy ha az árfolyam módosul, nem csak a törlesztőrészlet, hanem a tőketartozás összege is módosul, amely alapján a szerződés akár fel is mondható! Ennek ellenére aláíratták vele a nyilatkozatot, hogy a devizahitelről a tájékoztatást megértette. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy nem értette meg, nem érthette meg, hiszen egy tizenoldalas szerződés egy óra alatti aláírása idején nem lehetett olyan közgazdasági fogalmakat elmagyarázni és megértetni, amelyre legfeljebb csak a közgazdasági egyetem pénzügy szakán keríthettek sort.
A lakossági hitelfelvevők megtévesztésének elkerülése érdekében a nyugati országokban nem engednek deviza hitelszerződést kötni.
Más kelet-európai országban sem fordult elő, hogy olyan devizahitel szerződést kötöttek volna, amelyben a forrásdeviza jegybanki alapkamata ne lett volna bázisadatként megjelölve.” (11-12 old.)
2./ „A pénzügyi világban ismert a Carry trade üzlet. A befektető alacsony kamatszintű devizában
(forrásdeviza) vesz fel hitelt, amelyet a magas kamatszintű országban (célország devizája) fektet be. A hozam a két deviza kamatának különbsége.
Forrásdeviza lehet pl. japán jen 0,1 %, svájci frank 0,8 %, USA dollár 0,25 %. Célország lehet pl. Brazília 10,75 %, Oroszország 7,75 %, időként Magyarország is. A kamatkülönbség mint látható akár 10 % is lehet. A svájci frank és a magyar forint között azonban mai is meg van az 5 %.
A carry trade üzlet hozamát három tényező változtatja meg. Az átváltási árfolyam, aforrásdeviza és a célország devizájának kamatváltozása…
A magyarországi devizahitelek a Carry trade üzlet naiv formájának minősülnek.Egyrészt naivitás azt feltételezni, hogy a két deviza kamata közötti különbség tartósan (10-20 éven keresztül) azon a szinten marad, mint amikor szerződés megkötésre került. A jegybanki kamat szoros összefüggésben van az inflációval.” (12-13. old.)
3./ A devizahitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatók pénzügyi szakemberei tudták, tudniuk kellett acarry trade
fent leírt kockázatát. A pénzügyi szolgáltatók tudják, hogy a svájci frank a dollárhoz képest erősödni fog, azaz magyar forintban többet kell érte fizetnünk, mégis megkötöttek mintegy félmillió ingatlan hitelszerződést, és közel kétmillió fogyasztási szerződést.
A pénzügyi szolgáltatót a nyereségvágy hajtotta, ami egészséges törekvés, a hitelfelvevőt pedig a cél eléréséhez szükséges forrás megteremtése hajtotta, ami szintén egészséges törekvés. A két egészséges törekvés során elbeszéltek egymás mellett? Nem!Nem volt egyforma az ismeretük, a tudásuk. Az állam, ill. annak felügyelete, pedig nem töltötte be feladatát, nem zárta ki a visszaélés lehetőségét. (15. old.)
4./ A carry trade üzlet alapfeltétele, hogy a hitelt devizában tartsák nyilván és mindkét deviza
alapkamata és az árfolyam ismert legyen, hiszen a két kamat különbségére épül azüzlet. A kockázati elemek, amiket a hitelfelvevőnek ismerni kell:
- a forrásdeviza jegybanki alapkamatát, svájci frankhitel esetén a Svájci Nemzeti Bank
referencia kamatát
- a célország jegybanki alapkamatát, amely a Magyar Nemzeti Bank honlapján megtekinthető
- a két deviza közötti árfolyamot, amely az MNB honlapján megtekinthető (15. old.)
5./ „ A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatnak nevezi az alapkamatát. A PSZÁF kiadványa
egyértelműen megfogalmazza, hogy a „törlesztő részletnek a külföldi valuta kamatváltozása miatti változásával” lehet számolni, és ezt számszaki példával be is mutatja.
Hasonló a helyzet az átváltási árfolyammal is, amit a pénzügyi szolgáltatók szabályosan alkalmaztak. Ha nőtt az árfolyam, akkor az árfolyam változás mértékével emelték a forint törlesztő részletet. Ha csökkent az árfolyam, szintén a változás mértékével csökkentették a forint törlesztő részletet.
Mindkét kiadvány egyértelműen megfogalmazza, hogy a
- THM mutató értéke nem tartalmazza a hitel árfolyamkockázatát, és nem tartalmazza a hitel kamatkockázatát,
- THM mutató számításba veszi a szerződés megkötésekor érvényes Svájci Nemzeti Bank referenciakamatát, mint kamatszintet, a kezelés költségeket, a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbséget (árfolyamrés), és a konverziós díjat.
A PSZÁF, mint a pénzügyi szolgáltató felügyeleti szerve kiadványaiban a megfogalmazás teljesen egyértelmű: A hitel felvevőket csak a Svájci Nemzeti Bank alapkamatának változása és svájci frank árfolyamának változása érinti.” (18. old.)
6./ „Nem vitatható, hogy a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata több millió embert érint, emiatt
közérdekű adatnak minősül, amit közzé kell tenni. A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát se egyetlen pénzügyi szolgáltató, se a PSZÁF nem tette közzé, sőt írásbeli megkeresésre sem hajlandó megadni.
A hitelfelvevő csak abban az esetben tudja ellenőrizni a pénzügyi szolgáltató részére fizetendő törlesztő részlet összegét, ha a forrásdeviza, jelen esetben a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának szintjét ismeri.
A forrásdeviza alapkamatának elhallgatása jogellenes. Ez teremtette meg a pénzügyi szolgáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a szerződések elszámolásánál a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatváltozásától eltérően az új kamatszintet szubjektív alapon állapítsák meg, ami lényegesen nagyobb, mint a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszint változása.
A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, mint közérdekű adat elhallgatása, a pénzügyi szolgáltatók részére az elszámolás ellenőrizhetetlensége révén megteremtette a lehetőséget a törlesztő részletek kotlátlan emelésére, amellyel a pénzügyi szolgáltatók – ugyan eltérő mértékben – de egységesen éltek is!” (19. old.)
7./ „A hitel – devizahitel – forrása forintban állt rendelkezésre. A hitel folyósítása forintban történt, és a
törlesztő részleteket is forintban fizetik. Ezt a forrást nem kellett svájci frankra átváltani, hiszen forintban lévő forrást forintban fizették ki, ill. forintban fizették vissza. A devizahitel kifejezés csak egy elszámolási mód, amelynél maga az elszámolás sem a devizahitel szabályai szerint történik, hanem a forint hitel körülményeit veszik figyelembe. Az alábbiakban felsorolt tények bizonyítják a svájci frank alapú hitelek forinthitelként történő kezelését.” (25. old.)
8./ „A hitelfelvevő svájci frank alapú hitelt vett fel. A szerződés alapján a tartozását svájci frankban tartják
nyilván. A hitelt svájci frankról átváltással folyósították forintban. A forintban fizetett törlesztő részletet svájci frankra váltják át. Az átváltásért minden alkalommal – pénzintézettől függően 1-2 % - átváltási jutalékot számítanak fel. Az ügyfél az alacsonyabb kamat miatt vállalta ezeket a mellékköltségeket, a kamat, valamint az árfolyam kockázatát. Teljesen természetes, hogy a kamat is a Svájci Nemzeti Bank referencia kamat változásának mértékével módosulhat. A PSZÁF mind 2006. novemberi, mind 2006. szeptemberi kiadványa ezt erősíti meg.
A PSZÁF és a pénzügyi szolgáltatók ezzel szemben nem hozták nyilvánosságra a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát, ezzel lehetetlenné téve, hogy a hitelfelvevő a referencia kamat módosulását ellenőrizhesse. A pénzügyi szolgáltatók lényegesen magasabb, szubjektív alapon árazott kamatszinteket közöltek a hitelfelvevőkkel.” (25-26 old.)
9./ „A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, a LIBOR (nemzetközi viszonylatban a bankközi kamat jele) 2008.
Októberében bezuhant. Az MNB alapkamata és a BUBOR (magyar bankok bankközi hitelének kamatlába)2008. októberi egy hónapos csúcs után folyamatosan esik. Minden kamatszint esik, csak a pénzügyi szolgáltatók által alkalmazott svájci frank hitelek kamatai emelkednek, és csak 2009. novemberében kezd el szolid mértékben csökkenni. A csökkenés mértéke messze elmarad még a magyar kamatok csökkenésétől is. Ez bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatók – kihasználva a hitelfelvevők szorult helyzetét – szubjektíven állapítják meg a törlesztő részletek kamatát. A lengyel hitelfelvevők adatait mutató diagram bizonyítja, hogy Lengyelországban a hitelfelvevők időnként mintegy negyedét fizetik a magyar kamatszintnek. Ez is bizonyítja, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók kamat meghatározása az ügyfél megzsarolásának elvére épül, és semminemű számítási alapja nincsen.
(Figyelemre méltó, hogy az újonnan kötött lengyel devizahitelek kamatlába szigorúan követi a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjét. A magyar újonnan kötött hiteleknél ez sem igaz)
A diagramokból az is megállapítható, hogy a magyar deviza hitelállomány kamatának semmi köze nincs a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatához és nem hasonlít a magyar BUBOR kamatszintjének alakulásához sem. A magyar devizahitel állomány kamata a minél nagyobb haszon elve alapján alakult.” (29. old.)
10./ „Egyes pénzügyi szolgáltatók esetében már 10,5 %-os deviza kamatszinttel is lehet találkozni, amit
természetesen az árfolyam további mintegy 30 %-kal is emelhet. Így a reálértéken kifizetett kamatszint 13,5 %-os nagyságrend körül is mozoghat, amelynél a kamatemelés mértéke 85 %.
A pénzügyi szolgáltatók a magas kamatszintet a deviza forrás megemelkedett költségével magyarázzák. Ez teljesen egyértelműen nem igaz! A pénzügyi szolgáltató ugyanis maga határozza meg, milyen forrásból biztosítja az általa nyújtott hitel fedezetét. Nem hiszem, hogy egy cseppet is józanul gondolkodó pénzügyi szolgáltató 7-9 %-ot fizetne a deviza forrásáért, miközben a magyar bankközi piacon 5,8-6,1 %-os szinten tudja biztosítani a fedezetet”. (31. old.)
11./ „A szerződéseknél a kezelési költség szintén CHF-ben került meghatározásra. A kezelési költség
árfolyam miatti mintegy 30 %-os emelkedése a pénzügyi szolgáltatók nyereségét tovább növeli. Bár a pénzügyi szolgáltatók magyarországi költségszintje a forintfinanszírozás miatt minimálisan emelkedett, ugyanakkor a kezelési költség az árfolyam emelkedése révén 25-35 %-kal nőtt, ami a pénzügyi szolgáltatóknak 25-35 %-kal magasabb extraprofitot jelent.
A Svájci Nemzeti Bank 0,8 %-os referencia kamatszintje mellett a fenti példánál hozott 13,5 %-os kamatszint közel tizenhétszeres díjszint. Előző példánál maradva, a 13,5 %-os kamatszint a BUBOR kamatszintnek több mint duplája. Megismétlem, a lengyel hitelek kamata gyakran mintegy negyede a magyar hitelekének. Ilyen túlárazottság mellett a pénzügyi szektornak szinte lehetetlen veszteségesnek lenni!
Ha emellett a nyereségszint mellett veszteségről beszélnek a bankok, akkor valamilyen veszteséget eredményező tranzakció gondolata vetődhet fel. (pl. nem a magyar betétforrást használják fel, hanem a forrást a külföldi anyabanktól kapják és a nyereséget a kamatkülönbség formájában viszik ki az országból.)” (31. old.)
12./ „A bankrendszer nyeresége év végére ( 2010. év) mint egy harmadára csökkent, de ez éppen a duplájára
emelt törlesztő részlet miatt alakult ki…
A bankrendszer tudatosan teremtette ezt a helyzetet! Ez is csak átmeneti, mert az ingatlan kilakoltatási moratórium feloldása után a Követelések értékvesztése tétel legalább a felére csökkenhet, azaz megduplázódhat a nyereség.
A külföldi bankok nem kívánnak Magyarországon fejleszteni. Aki hitelképes, az elrettent a bankrendszer visszaélésétől, és nem vesz fel hitelt, aki pedig nem hitelképes, annak nem ad a bank. A húzóágazat, a hitelezés tehát leállt, ezért is vonják ki a tőkét.
A bankrendszer tehát kiemelkedő profitot termelő szerződésállományt hozott létre, Most nincs más, mint a devizahitelesektől beszedni a pénzt. A hitelezés megszüntetésével a bankrendszer nagyon nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot.” (33. old.)
13./ „A devizahitel bevezetése a pénzügyi szolgáltatók részéről egy tudatos megtévesztés volt. A carry trade
üzlet nem alkalmas a lakossági ingatlanvásárlások finanszírozására. A pénzügyi szolgáltatók tudták, hogy a svájci frank árfolyam gyengülni fog, mi hamar elviszi a kamatkülönbség eredményét. A felvett hitel visszafizetésére pedig éppen az ingatlanba való befektetés és a részletfizetés miatt nincs lehetőség…
Erősen súlyosbítja a helyzetet, hogy a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság közötti jogi kereteinek szabályozásáért felelős állami vezetés – bár tudta – mégsem foglalkozott a probléma megelőzésével. Sőt a 2008. évi jelentős kamatemelés során is csak gyenge, a probléma lényegét nem érintő kikerülhető szabályozás (Magatartási Kódex) született, ami később némi módosítással kormányrendeleti formát is kapott. A jogszabálynak egyetlen előnye volt, hogy megszüntette a svájci frank alapú devizahitelezést.
A pénzügyi szektor az ügyfelek becsapása révén kialakított szerződésállománnyal hatalmas nyereségre tett szert, ugyanakkor a hitelállomány törlesztő részleteinek megduplázása révén a hitelfelvevők jelentős részét tönkretette. A szerződések jelentős része felmondásra került. A kormány kilakoltatási moratóriumot rendelt el, ami legalizálja a pénzügyi szolgáltatók törvénytelen módon elért nyereségét. A kormány ígéretet tett a devizahitelesek problémájának rendezésére, amit érezhetően nem tud, vagy nem akar teljesíteni…
A hitelfelvevő nem számíthat másra, mint saját magára.” (35. old.)
14./ „Kelet-Európában vannak országok, ahol előfordulnak devizahitelek. Ezeknél azonban a forrásvaluta
kamatszintjét megjelölték és eszerint történik meg az elszámolás. Lengyelországban a devizahitelek kamata mindig alacsonyabb volt. Meglepő azonban, hogy Lengyelországban időnként a kamatszint harmada, negyede a hazai kamatszintnek!
Magyarországon csak a szerződések neve devizahitel, valójában a felszámított kamatnak semmi köze sincs a forrásdeviza (svájci frank) kamatához, de még a BUBOR árfolyam alakulását sem követi. Így inkább beszélhetünk egy árfolyammal súlyozott, bank által tetszés szerinti kamattal megállapított hitelről, de nem devizahitelről.
Ehhez az országellenes, jogellenes állapot kialakulásához a törvények képviseletét ellátó állami szervek is hozzájárultak azzal, hogy feladatukat nem látták el.” (36. old.)
15./ „A pénzügyi szolgáltatók a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát, mint közérdekű adatot a
hitelfelvevők elől elhallgatták, amely miatt nem tudták a kamatszintet ellenőrizni. A közérdekű adat elhallgatása révén nyílt meg a lehetőség arra,hogy a pénzügyi szolgáltatók valótlan kamat közlése helyzetükkel visszaéljenek, és a hitelfelvevőket olyan mértékű törlesztő részlet fizetésére kötelezzék, amely révén a szerződés forint alapon is finanszírozhatóvá vált. Ezzel a pénzügyi szolgáltató a saját kockázatát és a devizahitel refinanszírozás magas kamatából fakadó többletköltségét átterhelte a hitelfelvevőre. Az ily módon átalakított hitelszerződés révén a hitelfelvevő forint alapú hitelszerződésnek megfelelő költségeket visel, miközben az árfolyam kockázata is megmaradt a részére.
A hitelfelvevő szerződési alapja éppen a deviza alacsony kamatszintje volt. Ennek megszűnése oka fogyottá teszi a deviza hitelszerződést, hiszen az árfolyam miatt csak többletköltsége van. A hitelfelvevő nem erre szerződött!” (49. old.)
16./ „A PSZÁF 2006. szeptemberében – a pénzügyi szolgáltatóknál mindenki számára elérhető – tájékoztatót adott ki, amelynek 9. oldalán a következő megfogalmazás található:
2. Kamatkockázata minden hitelnek van,
devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott
deviza irányadó kamata emelkedik, akkor
emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek
magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie
kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként
továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az első-
sorban az adott deviza irányadó kamatától,
például a Svájci Nemzeti Bank vagy az
Európai Központi Bank alapkamatától függ.
Lehet, hogy Ön is hallott már arról, hogy
például a Svájci Nemzeti Bank többször
megemelte az alapkamatát. Bár e kamat-
emelések mértéke a forintkamatokhoz ké-
pest nem volt számottevő, de belegondolt-e
abba, hogy az Önt közvetlenül is érintheti, ha
svájci frank alapul hitel vesz fel?”
Nem kétséges, hogy a PSZÁF a Svájci Nemzeti Bank alapkamatát, azaz referencia kamatot tekintette a szerződési kamat vonatkozásában mérvadónak. Ezt a tájékoztatót a PSZÁF készítette, és minden pénzügyi szolgáltatónál elérhető volt. Ezt bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatók is, mint normát elismerték, különben a tájékoztatót nem tették volna ki…
A hitelfelvevő abban a hiszemben volt, hogy deviza hitelszerződést kötöttek. Erre utal, hogy a pénzügyi szolgáltató a tartozást devizában tartja nyilván, a törlesztő részletek összegét szintén devizában közli, és mind a hitelösszeg, mind a törlesztő részletek svájci frank árfolyama alapján való átváltását elszámolta.
A pénzügyi szolgáltató által alkalmazott kamatláb nem sokkal a szerződéskötés után átlépte a magyar hiteleknél fedezetet nyújtó BUBOR kamatszintjét. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltató magyar kamatszinten finanszírozza a szerződést. A magyar BUBOR kamat szintjének átlépésével a felek között kötött szerződés színlelt szerződéssé vált. (60. ill. 52-53. old.)
Ekkor derült ki, hogy a pénzügyi szolgáltató a szerződés kötésekor megtévesztette a hitelfelvevőt, hiszen egy kezdetben kedvezőbb kamatláb után forint finanszírozásra tért át”
===================
II.
OTP Jelzálogbank Zrt. Hitelezőnek 2008. január 17-i
„DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT JELZÁLOG-TIPUSU KÖLCSÖNSZERZŐDÉS”-ből
1./ „A Hitelező kötelezettséget vállal arra,hogy a jelen közjegyzői okiratban meghatározott összegben és
feltételekkel az Adósok, mint egyetemleges jogosultak részére svájci frankban nyilvántartott (továbbiakban: Deviza) jelzáloghitelt nyújt a jelen közjegyzői okiratban megjelölt ingatlanon alapított jelzálogjog fedezet mellett.
Az Adósok tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés alapján nyújtott kölcsön, annak ügyleti kamata és kezelési költsége, valamint a késedelmi kamat és az egyéb költségek a folyósítást követően Devizában kerül megállapításra. A Hitelező Bank által alkalmazott Deviza vételi és eladási árfolyamot a bankfiókokban teszi közzé.” (2. old.)
2./ „A hiteldíj (ügyleti kamat és kezelési költség) az első ügyleti év végéig állandó mértékű. A hiteldíj (kamat
és kezelési költség) a második ügylet évtől kezdve változó mértékű, amelyet a Hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A Hitelező a változást – annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal – a Banknak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifügesztett, az Ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, díj- és költségfeltételeiről szóló Hirdetményben teszik közzé.
A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adósok kötelesek a Hitelezőnek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni.
Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adósokra hátrányos módon megváltoztatható, a következő:
A Hitelező jogosult a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztási árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.” (4. old.)
3./ „Amennyiben a Deviza árfolyam nagymértékű változása miatt a fennálló
kölcsöntartozás Deviza eladási árfolyamon történő, forintra átszámított értéke meghaladja a jelzálogul lekötött ingatlan forintban meghatározott aktuális/várható hitelbiztosítéki értékének a Hitelező belső utasításaiban meghatározott, a finanszírozhatóság szempontjából maximális százalékos mértékét, és az Adósok a Hitelező felhívására, az abban megszabott, megfelelő határidő alatt nem teljesítenek olyan mértékű előtörlesztést, melynek eredményeképpen a kölcsön/fedezet arány a hitelbiztosítéki értéknek a Hitelező belső utasításaiban meghatározott, a finanszírozhatóság szempontjából maximális százalékos mértéke alá csökken, vagy a fedezetet nem egészítik ki, a Hitelező a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és teljes követelést lejárttá tehet, valamint a Zálogjogosult gyakorolhatja az e zálogszerződés alapján őt megillető jogot.” (9. old.)
4./ „ Az Adósok és a Zálogkötelezettek a jelen szerződés aláírásával tudomásul veszik, hogy a forint/Deviza
árfolyam piaci mozgásából adódóan felmerül a veszteség kockázata. Az Adósok és a Zálogkötelezettek kijelentik, hogy tudomásuk van arról, hogy a jelen szerződés futamideje alatt a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott forint/Deviza árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése esetén a Devizában megállapított törlesztő részletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet.” (13. old.)
=========================
III.
Bűncselekmény alapos gyanújára vonatkozó megállapítások
Az előző fejezetekben tett ismertetés alapján az alábbi bűncselekmény alapos gyanúja merül fel:
------------------------------
Csalás
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen
követik el.
(3)
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz,
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz,
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
c)
követik el.
(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,
c)
követik el.
1. A csalás törvényi tényállása védelmet kíván nyújtani az ellen, hogy másnak tévedését haszonszerzési célból kihasználhassák. A sértett - tévedése folytán -, az elkövetői magatartás következményeként úgy rendelkezik, hogy azzal valakinek kárt okoz.
A tévedés és a károkozás közötti okozati kapcsolat elengedhetetlen.
A bűncselekmény jogi tárgya vagyoni jog, amely azonban nemcsak tulajdonjogból, hanem kötelmi jogviszonyból is keletkezhet.
A csalás törvényi tényállási elemei a jogtalan haszonszerzés végett másnak tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával kár okozása.
---------------------------
Tekintettel arra, hogy Magyarországon a svájci frank alapú devizahitellel foglalkozó valamennyi banknak valamennyi ilyen fajta kölcsönszerződésére vonatkozóan kívánom az alábbiakban a csalás bűncselekményének alapos gyanúját az általam jól ismert, fentiekben utalt OTP-s szerződésben írtak általánosítása folytán bizonyítani, valamint arra is tekintettel, hogy a Btk. 138/A § alapján a jelentős kárnak összeghatára 2.000.001-50.000.000.-Ft. között van,
többszázezer rendű Btk. 318. § 1. bek-ben meghatározott, és a 2. bek. c. pontjára tekintettel a 6. bek. b. pontja szerint minősülő csalás bűncselekményére vonatkoznak megállapításaim.
Az előző fejezetekben irtakra hivatkozva
Közgazdász szakma ismeretei alapján tényként állapítható meg az, hogy
a devizaalapú – svájci frank – kölcsönszerződések olyan Carry Trade banki üzletnek felelnek meg, ahol a hitelt devizában – svájci frankban – tartják nyilván, és a svájci frank referencia kamata, valamint a forint jegybanki alapkamata közötti különbségére épül az üzlet,
a PSZÁF 2006. szeptemberében kiadott, Magyarországon devizaalapú kölcsönszerződésekkel foglalkozó valamennyi bank által elfogadta és tudomásul vette a tájékoztató 9. oldalán tett ismertetésnek „ha az adott deviza – svájci frank – irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is.” rendelkezését, illetve azt, hogy „mennyit kell fizetnie – (kamatot) – az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank …alapkamatától függ”
az ügyfél szabályos Carry Trade üzlet – devizaalapú kölcsönszerződés – esetén az alacsonyabb kamat miatt vállalja a valóságban a bank részéről fel nem merülő átváltási jutalékot, valamint a kamat és árfolyam kockázatát abban a reményben, hogy a kölcsön kamata a Svájci Nemzeti Bank referencia kamat változásának mértékével módosulhat,
a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata 2 százalék feletti értékről 0,2 százalék értékre zuhant 2008. októberében úgy, hogy ezt követően minden kamatszint folyamatosan esik, csak a devizahiteles kamatok emelkednek további egy évig, majd ezt követően messze elmaradva a svájci frank kamatának csökkenésének mértékétől teljesen önkényesen csökkentettek a bankok a hitelkamaton,
valótlan a magyarországi bankoknak a Svájci Nemzeti Banknak 0,8 %-os kamatszintjéhez képest a 10 %- körüli deviza kamatszintre vonatkozó az az állítása, hogy ennek oka a deviza forrás megemelkedett költsége,
a bank a szerződéskötést követően úgy emeli meg a kamatszintet és a továbbiakban magyar kamatszinten finanszíroz, hogy ezáltal a devizaalapú kölcsönszerződésnek legfőbb ismérvét megszünteti.
---------------------------------
Kölcsönszerződésnek idézett rendelkezéseiből, valamint az ismertetett egyéb adatokból megállapítható az, hogy
a szerződés bevezető rendelkezésében utal arra, hogy a kölcsön, az ügyleti kamat, a kezelési költség, késedelmi kamat és egyéb költségek Devizában – svájci frankban – kerülnek megállapításra,
majd két oldallal később azzal a fogalmazással, hogy
A Hitelező jogosult a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztási árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”
úgyszólván minden elképzelhető pénzügyi fogalom miatt lehetővé teszi a bank saját maga javára azt, hogy az ügyleti kamaton egyoldalúan változtathasson, csak a bank által is elfogadott, PSZÁF által tett közleményben elsősorban megjelölt svájci frank kamatváltozására nem utal,
majd a következőkben ide másolt, OTP Jelzálogbank Zrt Üzletszabályzata 11-12. oldalán ezeket a banki egyoldalú kamatváltoztatási lehetőségeket az alábbiak szerint átírja:
Fogalma sem lehet az adósnak arról, hogy az általa aláírt kölcsönszerződés 7 feltétel esetén, vagy a 12-es betűnagysággal készült kölcsönszerződésnek gyakorlatilag olvashatatlan 9-es betűnagysággal íródott mellékletét képező Üzletszabályzatban irt 14 feltétel esetén van módja a banknak egyoldalúan az adós hátrányára ügyleti kamatmértéket változtatni,
Illetve az adós akkor, ha mégis a 25 oldalas, 9-es betűnagysággal készült OTP-s Üzletszabályzatot nagyítóval végig olvassa, megállapíthatja azt, hogy csak abban az esetben nincs lehetősége a banknak a kamatmértéken változtatni egyoldalúan, ha a PSZÁF által kiadott, és bankok által elfogadott közlemény szerinti
„2. Kamatkockázata minden hitelnek van,
devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott
deviza irányadó kamata emelkedik, akkor
emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek
magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie
kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként
továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az első-
sorban az adott deviza irányadó kamatától,
például a Svájci Nemzeti Bank vagy az
Európai Központi Bank alapkamatától függ.”
Svájci Nemzeti Banki alapkamat változik.
---------------------------------
Ebben a fejezetben tett megállapítások folytán helytálló a „Devizahiteled van? …” című tanulmánynak már idézett alábbi megállapításai:
A lengyel hitelfelvevők adatait mutató diagram bizonyítja, hogy Lengyelországban a hitelfelvevők időnként mintegy negyedét fizetik a magyar kamatszintnek. Ez is bizonyítja, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók kamat meghatározása az ügyfél megzsarolásának elvére épül, és semminemű számítási alapja nincsen.
A pénzügyi szektor az ügyfelek becsapása révén kialakított szerződésállománnyal hatalmas nyereségre tett szert, ugyanakkor a hitelállomány törlesztő részleteinek megduplázása révén a hitelfelvevők jelentős részét tönkretette.
a pénzügyi szolgáltató a szerződés kötésekor megtévesztette a hitelfelvevőt, hiszen egy kezdetben kedvezőbb kamatláb után forint finanszírozásra tért át”
Helyesen értelmezve ezek az utóbbi megállapítások a csalás bűncselekményét, illetve annak alapos gyanúját állítják kellően bizonyítva. Célja a másokat tévedésbe ejtő elkövetési magatartásnak a jogtalan haszonszerzés bármi áron. Gondolhatnánk arra, hogy a másokat tévedésbe ejtők megelégedtek azzal a jogtalan haszonnal amit az a tevékenység nyújtott számukra, amit a tanulmány az alábbiak szerint határozott meg:
Az ily módon átalakított hitelszerződés révén a hitelfelvevő forint alapú hitelszerződésnek megfelelő költségeket visel, miközben az árfolyam kockázata is megmaradt a részére.
A hitelfelvevő szerződési alapja éppen a deviza alacsony kamatszintje volt. Ennek megszűnése oka fogyottá teszi a deviza hitelszerződést, hiszen az árfolyam miatt csak többletköltsége van.
Gondolhatnánk arra, hogy csupán abban merült ki csalás alapos gyanúját keltő elkövetési magatartása, hogy a forintalapú és devizalapu kölcsönszerződéseknek a bankok számára kedvező elemei szerint kívánta csupán tévedésbe ejtéssel jogtalan haszon elérése érdekében átalakítani az elkövető a szerződést, de az adatok ismeretében ennél többről van szó. A logika, a racionalitás nem volt irányadó, csak a haszon nagysága.
---------------------------------
Az alapos gyanú szerinti bűncselekményekkel okozott kár nagyságára nézve szintén Makkos Albert szerzőnek művének alábbi megállapításaiból indulok ki:
A tanulmány 114. oldalán az olvasható egy példaként említett 14 millió forint kölcsönre vonatkozóan, hogy
„A Bank a szerződésben egyértelműen meghatározta a tőketartozás összegét (79.581,63 CHF) és az ügyleti kamat szintjét (6,8 %). A törlesztő részlet nagyságát a következőképpen fogalmazta meg: A törlesztő részlet várható kezdő összege 607,48 HCF”
„A matematikailag számolt valós összeg 607,48 CHF helyett 597,89 CHF. „A törlesztő részlet várható kezdő összege” kifejezés megtévesztő, amit a Bank a törlesztő részlet további szerződésellenes emelésére használt ki. A Bank ugyanis a folyószámlán már 612,13 CHF értéket érvényesített. …”
majd a117. oldalon pedig a következők olvashatók:
„A Bank 2009. október 30-án leértesítette az adóst, hogy az ügyleti kamatot 2009. 12,30-án 9,8 %-ra emeli, és így a törlesztő részlet 760,55 CHF értékre nő.
A Bank ismét megtévesztette az adóst, hiszen a 9,8 % ügyleti kamatszinttel szemben 10,476 % ügyleti kamatot érvényesített, amely 6,9 %-kal magasabb a közölt értéknél.
A Bank minden alkalommal a kamathoz képest valótlan törlesztő részletet közölt, amellyel szerződésellenes nyereségre kíván szert tenni.”
illetve ugyanezt a témát a tanulmány 120. oldalán a következők szerint folytatja:
A LIBOR értéke a szerződéskori és a 12 havi kamatperiódus napját figyelembe véve 1,15 %-kal csökkent, amivel az ügyleti kamatszintet is csökkenteni kell. Az új periódus kamatszintje : 5,65 %.
A Bank 2009. december 30-án a szerződés szerint számított 597,89 CHF összegű törlesztő részletet 760 CHF-re emelte.
A számítás szerint a Bank a kamatszintet 6,8 %-ról 10,476 %-ra emelte, amely (10,476 % 6,8 %=) 54 %-os kamatszint emelést jelent, ugyanakkor a Bank költsége a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának esése révén csökkent.
A Bank tényleges kamatemelés mértéke (10,576 %/5,65 % =) 85%.”
Amennyiben ebből az adatsorból csak azt az egyetlen adatot veszem figyelembe, a Bank 2009. december 30-tól az 597,89 CHF havi törlesztő részletet jogtalanul 760 CHF-re emelte ahelyett hogy a svájci frank kamatszintjének csökkenése miatt csökkentette volna a törlesztő részletet, és „csak” 200 Ft-os árfolyamon veszem figyelembe a svájci frankot ettől kezdődően, akkor megállapítható az, hogy a példa szerinti kölcsön esetében 2009. decemberétől a bank által okozott kár havi 32.422.-Ft-ra adódik.
A mai napig 16 hónappal számolva a már bekövetkezett károkozás tehát a példabeli eset szerinti kölcsönnél 518752.-Ft., míg a szokásos háromszáz havi futamidőnek a jogtalan intézkedés után még fennálló 270 hónapot feltételezve a szándékolt teljes károkozás mérték csupán ezen egyetlen példa szerinti kölcsönszerződésnél, csupán ezen egyetlen jogtalan banki intézkedés folytán 8 millió 753.940.-Ft-ra adódik.
===================
IV.
Végrehajtással kapcsolatos problémák
Az előző fejezetekben írtak részbeni megismétlésével, illetve büntető eljárás megindításához alkalmas feljelentési iratnak megfelelő formátumban kérelmezem a Legfőbb Ügyész Úrtól a büntető eljárás megindítását, lefolytatását.
Ugyancsak kértem a Legfőbb Ügyész Urat a károsultak nagy száma esetére biztosított ügyészségi perindítási lehetőséget figyelembe véve arra, hogy a jogtalanul megállapított törlesztőrészletek átszámításának eredményétől függően az alábbi jogszabályhely alapján kezdeményezzen az ügyészség végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási peres eljárásokat azzal, hogy az eljáró bíróságtól a folyamatban lévő végrehajtási eljárások felfüggesztését kérelmezzék.
1952. évi III. törvény
a polgári perrendtartásról
Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per
366. § Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. vagy 56. §-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.
368. § A végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény
a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.
369. § A végrehajtási záradékka
B.K-T.L
„a feljelentési iratomban írtakat a Fővárosi Főügyészség szerintem 7 sorban indokolva utasítaná el feljelentésem megalapozatlanságára hivatkozva ugyanúgy, mint ahogy a Gyurcsány vagyonnal kapcsolatosan tették. Valamint hasonló színvonalon, mint amikor azt közölték, hogy a balatonöszödi villának a Magyar Államtól történő pénzügyi lízingelése Gyurcsány Ferenc cége által törvényes volt.”
-de néhány nap elteltével ismét eszembe jutott Németh Lászlónak 1956. október 30-án írt „Emelkedő Nemzet” című írása. És rájöttem arra, hogy sem Németh Lászlónak, sem nekem, illetve még néhányunknak nem adatott meg a siránkozás joga akkor, amikor nemzetünk bajban van.
Most a devizaalapú kölcsönszerződések által bekövetkezett bajban.
--------------------------
Korábban már ismertettem azt a keresetlevelemet, mellyel ez év február 28-án a Fővárosi Bíróság előtt ügyfeleim képviseletében szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt az OTP ellen peres eljárást indítottam, de mivel a bíróság a mai napig semmilyen módon nem értesített arról, hogy bíró kezébe vette volna az ügy iratait, ebből is következően sincs semmi remény arra, hogy a kilakoltatási dömping megkezdése előtt el lehessen döntetni bíróság által a szerződés jóságát.
Azt, hogy bírósági ítélettel igazolhatóan érvényes, vagy érvénytelen szerződések alapján kerül több ezer, vagy több százezer ember az utcára.
A perirat készítésekor nem voltam birtokában azoknak az ismereteknek, melyekről napokkal ezelőtt közgazdász végzettségű Makkos Albert által szerkesztett „Devizahiteled van? Kezedben a megoldás!” könyvből szerezhettem tudomást, csupán egy konkrét kölcsönszerződésnek jogászi elemzése adta a pernek ténybeli alapját. Ezért ebből a könyvből szerzett ismeretek birtokában az érvénytelenség okai számomra is bővülnek, valamint felveti annak gyanúját, hogy a törvénytelen hitelezői magatartások nem csak polgári jogi következményekkel járnak, hanem büntetőjogi következményekkel is…
A büntetőjogi következmények megállapíthatósága céljából az alábbiakban előbb az általam bizonyítékként értékelendő fenti című könyvnek egyes megállapításait idézem, majd ugyancsak ebből a célból az általam már peresített konkrét kölcsönszerződésnek egyes részeit ismertetem és végül rátérek arra törvényi tényállásra, mely a bűncselekmény alapos gyanújának jogi alapját adja.
===========================
II.
„Devizahiteled van?...” című műből
1./ „A pénzügyi kérdésekben a hitelfelvevők többsége nincs tisztában az alapfogalmakkal sem. Nem
valószínű, hogy egyetlen hitelfelvevőnek is elmondták volna a szerződés megkötése előtt, mi a carry trade üzlet, milyen kockázatai vannak? Hol tudja megtekinteni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát? Mi a CDS és mi az FX swap ügylet, és mi köze a banki finanszírozáshoz? Sőt a hitelfelvevők többsége még azt sem tudta, hogy ha az árfolyam módosul, nem csak a törlesztőrészlet, hanem a tőketartozás összege is módosul, amely alapján a szerződés akár fel is mondható! Ennek ellenére aláíratták vele a nyilatkozatot, hogy a devizahitelről a tájékoztatást megértette. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy nem értette meg, nem érthette meg, hiszen egy tizenoldalas szerződés egy óra alatti aláírása idején nem lehetett olyan közgazdasági fogalmakat elmagyarázni és megértetni, amelyre legfeljebb csak a közgazdasági egyetem pénzügy szakán keríthettek sort.
A lakossági hitelfelvevők megtévesztésének elkerülése érdekében a nyugati országokban nem engednek deviza hitelszerződést kötni.
Más kelet-európai országban sem fordult elő, hogy olyan devizahitel szerződést kötöttek volna, amelyben a forrásdeviza jegybanki alapkamata ne lett volna bázisadatként megjelölve.” (11-12 old.)
2./ „A pénzügyi világban ismert a Carry trade üzlet. A befektető alacsony kamatszintű devizában
(forrásdeviza) vesz fel hitelt, amelyet a magas kamatszintű országban (célország devizája) fektet be. A hozam a két deviza kamatának különbsége.
Forrásdeviza lehet pl. japán jen 0,1 %, svájci frank 0,8 %, USA dollár 0,25 %. Célország lehet pl. Brazília 10,75 %, Oroszország 7,75 %, időként Magyarország is. A kamatkülönbség mint látható akár 10 % is lehet. A svájci frank és a magyar forint között azonban mai is meg van az 5 %.
A carry trade üzlet hozamát három tényező változtatja meg. Az átváltási árfolyam, aforrásdeviza és a célország devizájának kamatváltozása…
A magyarországi devizahitelek a Carry trade üzlet naiv formájának minősülnek.Egyrészt naivitás azt feltételezni, hogy a két deviza kamata közötti különbség tartósan (10-20 éven keresztül) azon a szinten marad, mint amikor szerződés megkötésre került. A jegybanki kamat szoros összefüggésben van az inflációval.” (12-13. old.)
3./ A devizahitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatók pénzügyi szakemberei tudták, tudniuk kellett acarry trade
fent leírt kockázatát. A pénzügyi szolgáltatók tudják, hogy a svájci frank a dollárhoz képest erősödni fog, azaz magyar forintban többet kell érte fizetnünk, mégis megkötöttek mintegy félmillió ingatlan hitelszerződést, és közel kétmillió fogyasztási szerződést.
A pénzügyi szolgáltatót a nyereségvágy hajtotta, ami egészséges törekvés, a hitelfelvevőt pedig a cél eléréséhez szükséges forrás megteremtése hajtotta, ami szintén egészséges törekvés. A két egészséges törekvés során elbeszéltek egymás mellett? Nem!Nem volt egyforma az ismeretük, a tudásuk. Az állam, ill. annak felügyelete, pedig nem töltötte be feladatát, nem zárta ki a visszaélés lehetőségét. (15. old.)
4./ A carry trade üzlet alapfeltétele, hogy a hitelt devizában tartsák nyilván és mindkét deviza
alapkamata és az árfolyam ismert legyen, hiszen a két kamat különbségére épül azüzlet. A kockázati elemek, amiket a hitelfelvevőnek ismerni kell:
- a forrásdeviza jegybanki alapkamatát, svájci frankhitel esetén a Svájci Nemzeti Bank
referencia kamatát
- a célország jegybanki alapkamatát, amely a Magyar Nemzeti Bank honlapján megtekinthető
- a két deviza közötti árfolyamot, amely az MNB honlapján megtekinthető (15. old.)
5./ „ A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatnak nevezi az alapkamatát. A PSZÁF kiadványa
egyértelműen megfogalmazza, hogy a „törlesztő részletnek a külföldi valuta kamatváltozása miatti változásával” lehet számolni, és ezt számszaki példával be is mutatja.
Hasonló a helyzet az átváltási árfolyammal is, amit a pénzügyi szolgáltatók szabályosan alkalmaztak. Ha nőtt az árfolyam, akkor az árfolyam változás mértékével emelték a forint törlesztő részletet. Ha csökkent az árfolyam, szintén a változás mértékével csökkentették a forint törlesztő részletet.
Mindkét kiadvány egyértelműen megfogalmazza, hogy a
- THM mutató értéke nem tartalmazza a hitel árfolyamkockázatát, és nem tartalmazza a hitel kamatkockázatát,
- THM mutató számításba veszi a szerződés megkötésekor érvényes Svájci Nemzeti Bank referenciakamatát, mint kamatszintet, a kezelés költségeket, a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbséget (árfolyamrés), és a konverziós díjat.
A PSZÁF, mint a pénzügyi szolgáltató felügyeleti szerve kiadványaiban a megfogalmazás teljesen egyértelmű: A hitel felvevőket csak a Svájci Nemzeti Bank alapkamatának változása és svájci frank árfolyamának változása érinti.” (18. old.)
6./ „Nem vitatható, hogy a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata több millió embert érint, emiatt
közérdekű adatnak minősül, amit közzé kell tenni. A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát se egyetlen pénzügyi szolgáltató, se a PSZÁF nem tette közzé, sőt írásbeli megkeresésre sem hajlandó megadni.
A hitelfelvevő csak abban az esetben tudja ellenőrizni a pénzügyi szolgáltató részére fizetendő törlesztő részlet összegét, ha a forrásdeviza, jelen esetben a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának szintjét ismeri.
A forrásdeviza alapkamatának elhallgatása jogellenes. Ez teremtette meg a pénzügyi szolgáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a szerződések elszámolásánál a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatváltozásától eltérően az új kamatszintet szubjektív alapon állapítsák meg, ami lényegesen nagyobb, mint a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszint változása.
A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, mint közérdekű adat elhallgatása, a pénzügyi szolgáltatók részére az elszámolás ellenőrizhetetlensége révén megteremtette a lehetőséget a törlesztő részletek kotlátlan emelésére, amellyel a pénzügyi szolgáltatók – ugyan eltérő mértékben – de egységesen éltek is!” (19. old.)
7./ „A hitel – devizahitel – forrása forintban állt rendelkezésre. A hitel folyósítása forintban történt, és a
törlesztő részleteket is forintban fizetik. Ezt a forrást nem kellett svájci frankra átváltani, hiszen forintban lévő forrást forintban fizették ki, ill. forintban fizették vissza. A devizahitel kifejezés csak egy elszámolási mód, amelynél maga az elszámolás sem a devizahitel szabályai szerint történik, hanem a forint hitel körülményeit veszik figyelembe. Az alábbiakban felsorolt tények bizonyítják a svájci frank alapú hitelek forinthitelként történő kezelését.” (25. old.)
8./ „A hitelfelvevő svájci frank alapú hitelt vett fel. A szerződés alapján a tartozását svájci frankban tartják
nyilván. A hitelt svájci frankról átváltással folyósították forintban. A forintban fizetett törlesztő részletet svájci frankra váltják át. Az átváltásért minden alkalommal – pénzintézettől függően 1-2 % - átváltási jutalékot számítanak fel. Az ügyfél az alacsonyabb kamat miatt vállalta ezeket a mellékköltségeket, a kamat, valamint az árfolyam kockázatát. Teljesen természetes, hogy a kamat is a Svájci Nemzeti Bank referencia kamat változásának mértékével módosulhat. A PSZÁF mind 2006. novemberi, mind 2006. szeptemberi kiadványa ezt erősíti meg.
A PSZÁF és a pénzügyi szolgáltatók ezzel szemben nem hozták nyilvánosságra a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát, ezzel lehetetlenné téve, hogy a hitelfelvevő a referencia kamat módosulását ellenőrizhesse. A pénzügyi szolgáltatók lényegesen magasabb, szubjektív alapon árazott kamatszinteket közöltek a hitelfelvevőkkel.” (25-26 old.)
9./ „A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, a LIBOR (nemzetközi viszonylatban a bankközi kamat jele) 2008.
Októberében bezuhant. Az MNB alapkamata és a BUBOR (magyar bankok bankközi hitelének kamatlába)2008. októberi egy hónapos csúcs után folyamatosan esik. Minden kamatszint esik, csak a pénzügyi szolgáltatók által alkalmazott svájci frank hitelek kamatai emelkednek, és csak 2009. novemberében kezd el szolid mértékben csökkenni. A csökkenés mértéke messze elmarad még a magyar kamatok csökkenésétől is. Ez bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatók – kihasználva a hitelfelvevők szorult helyzetét – szubjektíven állapítják meg a törlesztő részletek kamatát. A lengyel hitelfelvevők adatait mutató diagram bizonyítja, hogy Lengyelországban a hitelfelvevők időnként mintegy negyedét fizetik a magyar kamatszintnek. Ez is bizonyítja, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók kamat meghatározása az ügyfél megzsarolásának elvére épül, és semminemű számítási alapja nincsen.
(Figyelemre méltó, hogy az újonnan kötött lengyel devizahitelek kamatlába szigorúan követi a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjét. A magyar újonnan kötött hiteleknél ez sem igaz)
A diagramokból az is megállapítható, hogy a magyar deviza hitelállomány kamatának semmi köze nincs a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatához és nem hasonlít a magyar BUBOR kamatszintjének alakulásához sem. A magyar devizahitel állomány kamata a minél nagyobb haszon elve alapján alakult.” (29. old.)
10./ „Egyes pénzügyi szolgáltatók esetében már 10,5 %-os deviza kamatszinttel is lehet találkozni, amit
természetesen az árfolyam további mintegy 30 %-kal is emelhet. Így a reálértéken kifizetett kamatszint 13,5 %-os nagyságrend körül is mozoghat, amelynél a kamatemelés mértéke 85 %.
A pénzügyi szolgáltatók a magas kamatszintet a deviza forrás megemelkedett költségével magyarázzák. Ez teljesen egyértelműen nem igaz! A pénzügyi szolgáltató ugyanis maga határozza meg, milyen forrásból biztosítja az általa nyújtott hitel fedezetét. Nem hiszem, hogy egy cseppet is józanul gondolkodó pénzügyi szolgáltató 7-9 %-ot fizetne a deviza forrásáért, miközben a magyar bankközi piacon 5,8-6,1 %-os szinten tudja biztosítani a fedezetet”. (31. old.)
11./ „A szerződéseknél a kezelési költség szintén CHF-ben került meghatározásra. A kezelési költség
árfolyam miatti mintegy 30 %-os emelkedése a pénzügyi szolgáltatók nyereségét tovább növeli. Bár a pénzügyi szolgáltatók magyarországi költségszintje a forintfinanszírozás miatt minimálisan emelkedett, ugyanakkor a kezelési költség az árfolyam emelkedése révén 25-35 %-kal nőtt, ami a pénzügyi szolgáltatóknak 25-35 %-kal magasabb extraprofitot jelent.
A Svájci Nemzeti Bank 0,8 %-os referencia kamatszintje mellett a fenti példánál hozott 13,5 %-os kamatszint közel tizenhétszeres díjszint. Előző példánál maradva, a 13,5 %-os kamatszint a BUBOR kamatszintnek több mint duplája. Megismétlem, a lengyel hitelek kamata gyakran mintegy negyede a magyar hitelekének. Ilyen túlárazottság mellett a pénzügyi szektornak szinte lehetetlen veszteségesnek lenni!
Ha emellett a nyereségszint mellett veszteségről beszélnek a bankok, akkor valamilyen veszteséget eredményező tranzakció gondolata vetődhet fel. (pl. nem a magyar betétforrást használják fel, hanem a forrást a külföldi anyabanktól kapják és a nyereséget a kamatkülönbség formájában viszik ki az országból.)” (31. old.)
12./ „A bankrendszer nyeresége év végére ( 2010. év) mint egy harmadára csökkent, de ez éppen a duplájára
emelt törlesztő részlet miatt alakult ki…
A bankrendszer tudatosan teremtette ezt a helyzetet! Ez is csak átmeneti, mert az ingatlan kilakoltatási moratórium feloldása után a Követelések értékvesztése tétel legalább a felére csökkenhet, azaz megduplázódhat a nyereség.
A külföldi bankok nem kívánnak Magyarországon fejleszteni. Aki hitelképes, az elrettent a bankrendszer visszaélésétől, és nem vesz fel hitelt, aki pedig nem hitelképes, annak nem ad a bank. A húzóágazat, a hitelezés tehát leállt, ezért is vonják ki a tőkét.
A bankrendszer tehát kiemelkedő profitot termelő szerződésállományt hozott létre, Most nincs más, mint a devizahitelesektől beszedni a pénzt. A hitelezés megszüntetésével a bankrendszer nagyon nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot.” (33. old.)
13./ „A devizahitel bevezetése a pénzügyi szolgáltatók részéről egy tudatos megtévesztés volt. A carry trade
üzlet nem alkalmas a lakossági ingatlanvásárlások finanszírozására. A pénzügyi szolgáltatók tudták, hogy a svájci frank árfolyam gyengülni fog, mi hamar elviszi a kamatkülönbség eredményét. A felvett hitel visszafizetésére pedig éppen az ingatlanba való befektetés és a részletfizetés miatt nincs lehetőség…
Erősen súlyosbítja a helyzetet, hogy a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság közötti jogi kereteinek szabályozásáért felelős állami vezetés – bár tudta – mégsem foglalkozott a probléma megelőzésével. Sőt a 2008. évi jelentős kamatemelés során is csak gyenge, a probléma lényegét nem érintő kikerülhető szabályozás (Magatartási Kódex) született, ami később némi módosítással kormányrendeleti formát is kapott. A jogszabálynak egyetlen előnye volt, hogy megszüntette a svájci frank alapú devizahitelezést.
A pénzügyi szektor az ügyfelek becsapása révén kialakított szerződésállománnyal hatalmas nyereségre tett szert, ugyanakkor a hitelállomány törlesztő részleteinek megduplázása révén a hitelfelvevők jelentős részét tönkretette. A szerződések jelentős része felmondásra került. A kormány kilakoltatási moratóriumot rendelt el, ami legalizálja a pénzügyi szolgáltatók törvénytelen módon elért nyereségét. A kormány ígéretet tett a devizahitelesek problémájának rendezésére, amit érezhetően nem tud, vagy nem akar teljesíteni…
A hitelfelvevő nem számíthat másra, mint saját magára.” (35. old.)
14./ „Kelet-Európában vannak országok, ahol előfordulnak devizahitelek. Ezeknél azonban a forrásvaluta
kamatszintjét megjelölték és eszerint történik meg az elszámolás. Lengyelországban a devizahitelek kamata mindig alacsonyabb volt. Meglepő azonban, hogy Lengyelországban időnként a kamatszint harmada, negyede a hazai kamatszintnek!
Magyarországon csak a szerződések neve devizahitel, valójában a felszámított kamatnak semmi köze sincs a forrásdeviza (svájci frank) kamatához, de még a BUBOR árfolyam alakulását sem követi. Így inkább beszélhetünk egy árfolyammal súlyozott, bank által tetszés szerinti kamattal megállapított hitelről, de nem devizahitelről.
Ehhez az országellenes, jogellenes állapot kialakulásához a törvények képviseletét ellátó állami szervek is hozzájárultak azzal, hogy feladatukat nem látták el.” (36. old.)
15./ „A pénzügyi szolgáltatók a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát, mint közérdekű adatot a
hitelfelvevők elől elhallgatták, amely miatt nem tudták a kamatszintet ellenőrizni. A közérdekű adat elhallgatása révén nyílt meg a lehetőség arra,hogy a pénzügyi szolgáltatók valótlan kamat közlése helyzetükkel visszaéljenek, és a hitelfelvevőket olyan mértékű törlesztő részlet fizetésére kötelezzék, amely révén a szerződés forint alapon is finanszírozhatóvá vált. Ezzel a pénzügyi szolgáltató a saját kockázatát és a devizahitel refinanszírozás magas kamatából fakadó többletköltségét átterhelte a hitelfelvevőre. Az ily módon átalakított hitelszerződés révén a hitelfelvevő forint alapú hitelszerződésnek megfelelő költségeket visel, miközben az árfolyam kockázata is megmaradt a részére.
A hitelfelvevő szerződési alapja éppen a deviza alacsony kamatszintje volt. Ennek megszűnése oka fogyottá teszi a deviza hitelszerződést, hiszen az árfolyam miatt csak többletköltsége van. A hitelfelvevő nem erre szerződött!” (49. old.)
16./ „A PSZÁF 2006. szeptemberében – a pénzügyi szolgáltatóknál mindenki számára elérhető – tájékoztatót adott ki, amelynek 9. oldalán a következő megfogalmazás található:
2. Kamatkockázata minden hitelnek van,
devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott
deviza irányadó kamata emelkedik, akkor
emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek
magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie
kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként
továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az első-
sorban az adott deviza irányadó kamatától,
például a Svájci Nemzeti Bank vagy az
Európai Központi Bank alapkamatától függ.
Lehet, hogy Ön is hallott már arról, hogy
például a Svájci Nemzeti Bank többször
megemelte az alapkamatát. Bár e kamat-
emelések mértéke a forintkamatokhoz ké-
pest nem volt számottevő, de belegondolt-e
abba, hogy az Önt közvetlenül is érintheti, ha
svájci frank alapul hitel vesz fel?”
Nem kétséges, hogy a PSZÁF a Svájci Nemzeti Bank alapkamatát, azaz referencia kamatot tekintette a szerződési kamat vonatkozásában mérvadónak. Ezt a tájékoztatót a PSZÁF készítette, és minden pénzügyi szolgáltatónál elérhető volt. Ezt bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatók is, mint normát elismerték, különben a tájékoztatót nem tették volna ki…
A hitelfelvevő abban a hiszemben volt, hogy deviza hitelszerződést kötöttek. Erre utal, hogy a pénzügyi szolgáltató a tartozást devizában tartja nyilván, a törlesztő részletek összegét szintén devizában közli, és mind a hitelösszeg, mind a törlesztő részletek svájci frank árfolyama alapján való átváltását elszámolta.
A pénzügyi szolgáltató által alkalmazott kamatláb nem sokkal a szerződéskötés után átlépte a magyar hiteleknél fedezetet nyújtó BUBOR kamatszintjét. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltató magyar kamatszinten finanszírozza a szerződést. A magyar BUBOR kamat szintjének átlépésével a felek között kötött szerződés színlelt szerződéssé vált. (60. ill. 52-53. old.)
Ekkor derült ki, hogy a pénzügyi szolgáltató a szerződés kötésekor megtévesztette a hitelfelvevőt, hiszen egy kezdetben kedvezőbb kamatláb után forint finanszírozásra tért át”
===================
II.
OTP Jelzálogbank Zrt. Hitelezőnek 2008. január 17-i
„DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT JELZÁLOG-TIPUSU KÖLCSÖNSZERZŐDÉS”-ből
1./ „A Hitelező kötelezettséget vállal arra,hogy a jelen közjegyzői okiratban meghatározott összegben és
feltételekkel az Adósok, mint egyetemleges jogosultak részére svájci frankban nyilvántartott (továbbiakban: Deviza) jelzáloghitelt nyújt a jelen közjegyzői okiratban megjelölt ingatlanon alapított jelzálogjog fedezet mellett.
Az Adósok tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés alapján nyújtott kölcsön, annak ügyleti kamata és kezelési költsége, valamint a késedelmi kamat és az egyéb költségek a folyósítást követően Devizában kerül megállapításra. A Hitelező Bank által alkalmazott Deviza vételi és eladási árfolyamot a bankfiókokban teszi közzé.” (2. old.)
2./ „A hiteldíj (ügyleti kamat és kezelési költség) az első ügyleti év végéig állandó mértékű. A hiteldíj (kamat
és kezelési költség) a második ügylet évtől kezdve változó mértékű, amelyet a Hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A Hitelező a változást – annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal – a Banknak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifügesztett, az Ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, díj- és költségfeltételeiről szóló Hirdetményben teszik közzé.
A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adósok kötelesek a Hitelezőnek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni.
Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adósokra hátrányos módon megváltoztatható, a következő:
A Hitelező jogosult a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztási árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.” (4. old.)
3./ „Amennyiben a Deviza árfolyam nagymértékű változása miatt a fennálló
kölcsöntartozás Deviza eladási árfolyamon történő, forintra átszámított értéke meghaladja a jelzálogul lekötött ingatlan forintban meghatározott aktuális/várható hitelbiztosítéki értékének a Hitelező belső utasításaiban meghatározott, a finanszírozhatóság szempontjából maximális százalékos mértékét, és az Adósok a Hitelező felhívására, az abban megszabott, megfelelő határidő alatt nem teljesítenek olyan mértékű előtörlesztést, melynek eredményeképpen a kölcsön/fedezet arány a hitelbiztosítéki értéknek a Hitelező belső utasításaiban meghatározott, a finanszírozhatóság szempontjából maximális százalékos mértéke alá csökken, vagy a fedezetet nem egészítik ki, a Hitelező a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és teljes követelést lejárttá tehet, valamint a Zálogjogosult gyakorolhatja az e zálogszerződés alapján őt megillető jogot.” (9. old.)
4./ „ Az Adósok és a Zálogkötelezettek a jelen szerződés aláírásával tudomásul veszik, hogy a forint/Deviza
árfolyam piaci mozgásából adódóan felmerül a veszteség kockázata. Az Adósok és a Zálogkötelezettek kijelentik, hogy tudomásuk van arról, hogy a jelen szerződés futamideje alatt a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott forint/Deviza árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése esetén a Devizában megállapított törlesztő részletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet.” (13. old.)
=========================
III.
Bűncselekmény alapos gyanújára vonatkozó megállapítások
Az előző fejezetekben tett ismertetés alapján az alábbi bűncselekmény alapos gyanúja merül fel:
------------------------------
Csalás
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen
követik el.
(3)
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz,
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz,
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
c)
követik el.
(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,
c)
követik el.
1. A csalás törvényi tényállása védelmet kíván nyújtani az ellen, hogy másnak tévedését haszonszerzési célból kihasználhassák. A sértett - tévedése folytán -, az elkövetői magatartás következményeként úgy rendelkezik, hogy azzal valakinek kárt okoz.
A tévedés és a károkozás közötti okozati kapcsolat elengedhetetlen.
A bűncselekmény jogi tárgya vagyoni jog, amely azonban nemcsak tulajdonjogból, hanem kötelmi jogviszonyból is keletkezhet.
A csalás törvényi tényállási elemei a jogtalan haszonszerzés végett másnak tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával kár okozása.
---------------------------
Tekintettel arra, hogy Magyarországon a svájci frank alapú devizahitellel foglalkozó valamennyi banknak valamennyi ilyen fajta kölcsönszerződésére vonatkozóan kívánom az alábbiakban a csalás bűncselekményének alapos gyanúját az általam jól ismert, fentiekben utalt OTP-s szerződésben írtak általánosítása folytán bizonyítani, valamint arra is tekintettel, hogy a Btk. 138/A § alapján a jelentős kárnak összeghatára 2.000.001-50.000.000.-Ft. között van,
többszázezer rendű Btk. 318. § 1. bek-ben meghatározott, és a 2. bek. c. pontjára tekintettel a 6. bek. b. pontja szerint minősülő csalás bűncselekményére vonatkoznak megállapításaim.
Az előző fejezetekben irtakra hivatkozva
Közgazdász szakma ismeretei alapján tényként állapítható meg az, hogy
a devizaalapú – svájci frank – kölcsönszerződések olyan Carry Trade banki üzletnek felelnek meg, ahol a hitelt devizában – svájci frankban – tartják nyilván, és a svájci frank referencia kamata, valamint a forint jegybanki alapkamata közötti különbségére épül az üzlet,
a PSZÁF 2006. szeptemberében kiadott, Magyarországon devizaalapú kölcsönszerződésekkel foglalkozó valamennyi bank által elfogadta és tudomásul vette a tájékoztató 9. oldalán tett ismertetésnek „ha az adott deviza – svájci frank – irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is.” rendelkezését, illetve azt, hogy „mennyit kell fizetnie – (kamatot) – az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank …alapkamatától függ”
az ügyfél szabályos Carry Trade üzlet – devizaalapú kölcsönszerződés – esetén az alacsonyabb kamat miatt vállalja a valóságban a bank részéről fel nem merülő átváltási jutalékot, valamint a kamat és árfolyam kockázatát abban a reményben, hogy a kölcsön kamata a Svájci Nemzeti Bank referencia kamat változásának mértékével módosulhat,
a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata 2 százalék feletti értékről 0,2 százalék értékre zuhant 2008. októberében úgy, hogy ezt követően minden kamatszint folyamatosan esik, csak a devizahiteles kamatok emelkednek további egy évig, majd ezt követően messze elmaradva a svájci frank kamatának csökkenésének mértékétől teljesen önkényesen csökkentettek a bankok a hitelkamaton,
valótlan a magyarországi bankoknak a Svájci Nemzeti Banknak 0,8 %-os kamatszintjéhez képest a 10 %- körüli deviza kamatszintre vonatkozó az az állítása, hogy ennek oka a deviza forrás megemelkedett költsége,
a bank a szerződéskötést követően úgy emeli meg a kamatszintet és a továbbiakban magyar kamatszinten finanszíroz, hogy ezáltal a devizaalapú kölcsönszerződésnek legfőbb ismérvét megszünteti.
---------------------------------
Kölcsönszerződésnek idézett rendelkezéseiből, valamint az ismertetett egyéb adatokból megállapítható az, hogy
a szerződés bevezető rendelkezésében utal arra, hogy a kölcsön, az ügyleti kamat, a kezelési költség, késedelmi kamat és egyéb költségek Devizában – svájci frankban – kerülnek megállapításra,
majd két oldallal később azzal a fogalmazással, hogy
A Hitelező jogosult a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztási árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”
úgyszólván minden elképzelhető pénzügyi fogalom miatt lehetővé teszi a bank saját maga javára azt, hogy az ügyleti kamaton egyoldalúan változtathasson, csak a bank által is elfogadott, PSZÁF által tett közleményben elsősorban megjelölt svájci frank kamatváltozására nem utal,
majd a következőkben ide másolt, OTP Jelzálogbank Zrt Üzletszabályzata 11-12. oldalán ezeket a banki egyoldalú kamatváltoztatási lehetőségeket az alábbiak szerint átírja:
Fogalma sem lehet az adósnak arról, hogy az általa aláírt kölcsönszerződés 7 feltétel esetén, vagy a 12-es betűnagysággal készült kölcsönszerződésnek gyakorlatilag olvashatatlan 9-es betűnagysággal íródott mellékletét képező Üzletszabályzatban irt 14 feltétel esetén van módja a banknak egyoldalúan az adós hátrányára ügyleti kamatmértéket változtatni,
Illetve az adós akkor, ha mégis a 25 oldalas, 9-es betűnagysággal készült OTP-s Üzletszabályzatot nagyítóval végig olvassa, megállapíthatja azt, hogy csak abban az esetben nincs lehetősége a banknak a kamatmértéken változtatni egyoldalúan, ha a PSZÁF által kiadott, és bankok által elfogadott közlemény szerinti
„2. Kamatkockázata minden hitelnek van,
devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott
deviza irányadó kamata emelkedik, akkor
emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek
magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie
kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként
továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az első-
sorban az adott deviza irányadó kamatától,
például a Svájci Nemzeti Bank vagy az
Európai Központi Bank alapkamatától függ.”
Svájci Nemzeti Banki alapkamat változik.
---------------------------------
Ebben a fejezetben tett megállapítások folytán helytálló a „Devizahiteled van? …” című tanulmánynak már idézett alábbi megállapításai:
A lengyel hitelfelvevők adatait mutató diagram bizonyítja, hogy Lengyelországban a hitelfelvevők időnként mintegy negyedét fizetik a magyar kamatszintnek. Ez is bizonyítja, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók kamat meghatározása az ügyfél megzsarolásának elvére épül, és semminemű számítási alapja nincsen.
A pénzügyi szektor az ügyfelek becsapása révén kialakított szerződésállománnyal hatalmas nyereségre tett szert, ugyanakkor a hitelállomány törlesztő részleteinek megduplázása révén a hitelfelvevők jelentős részét tönkretette.
a pénzügyi szolgáltató a szerződés kötésekor megtévesztette a hitelfelvevőt, hiszen egy kezdetben kedvezőbb kamatláb után forint finanszírozásra tért át”
Helyesen értelmezve ezek az utóbbi megállapítások a csalás bűncselekményét, illetve annak alapos gyanúját állítják kellően bizonyítva. Célja a másokat tévedésbe ejtő elkövetési magatartásnak a jogtalan haszonszerzés bármi áron. Gondolhatnánk arra, hogy a másokat tévedésbe ejtők megelégedtek azzal a jogtalan haszonnal amit az a tevékenység nyújtott számukra, amit a tanulmány az alábbiak szerint határozott meg:
Az ily módon átalakított hitelszerződés révén a hitelfelvevő forint alapú hitelszerződésnek megfelelő költségeket visel, miközben az árfolyam kockázata is megmaradt a részére.
A hitelfelvevő szerződési alapja éppen a deviza alacsony kamatszintje volt. Ennek megszűnése oka fogyottá teszi a deviza hitelszerződést, hiszen az árfolyam miatt csak többletköltsége van.
Gondolhatnánk arra, hogy csupán abban merült ki csalás alapos gyanúját keltő elkövetési magatartása, hogy a forintalapú és devizalapu kölcsönszerződéseknek a bankok számára kedvező elemei szerint kívánta csupán tévedésbe ejtéssel jogtalan haszon elérése érdekében átalakítani az elkövető a szerződést, de az adatok ismeretében ennél többről van szó. A logika, a racionalitás nem volt irányadó, csak a haszon nagysága.
---------------------------------
Az alapos gyanú szerinti bűncselekményekkel okozott kár nagyságára nézve szintén Makkos Albert szerzőnek művének alábbi megállapításaiból indulok ki:
A tanulmány 114. oldalán az olvasható egy példaként említett 14 millió forint kölcsönre vonatkozóan, hogy
„A Bank a szerződésben egyértelműen meghatározta a tőketartozás összegét (79.581,63 CHF) és az ügyleti kamat szintjét (6,8 %). A törlesztő részlet nagyságát a következőképpen fogalmazta meg: A törlesztő részlet várható kezdő összege 607,48 HCF”
„A matematikailag számolt valós összeg 607,48 CHF helyett 597,89 CHF. „A törlesztő részlet várható kezdő összege” kifejezés megtévesztő, amit a Bank a törlesztő részlet további szerződésellenes emelésére használt ki. A Bank ugyanis a folyószámlán már 612,13 CHF értéket érvényesített. …”
majd a117. oldalon pedig a következők olvashatók:
„A Bank 2009. október 30-án leértesítette az adóst, hogy az ügyleti kamatot 2009. 12,30-án 9,8 %-ra emeli, és így a törlesztő részlet 760,55 CHF értékre nő.
A Bank ismét megtévesztette az adóst, hiszen a 9,8 % ügyleti kamatszinttel szemben 10,476 % ügyleti kamatot érvényesített, amely 6,9 %-kal magasabb a közölt értéknél.
A Bank minden alkalommal a kamathoz képest valótlan törlesztő részletet közölt, amellyel szerződésellenes nyereségre kíván szert tenni.”
illetve ugyanezt a témát a tanulmány 120. oldalán a következők szerint folytatja:
A LIBOR értéke a szerződéskori és a 12 havi kamatperiódus napját figyelembe véve 1,15 %-kal csökkent, amivel az ügyleti kamatszintet is csökkenteni kell. Az új periódus kamatszintje : 5,65 %.
A Bank 2009. december 30-án a szerződés szerint számított 597,89 CHF összegű törlesztő részletet 760 CHF-re emelte.
A számítás szerint a Bank a kamatszintet 6,8 %-ról 10,476 %-ra emelte, amely (10,476 % 6,8 %=) 54 %-os kamatszint emelést jelent, ugyanakkor a Bank költsége a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának esése révén csökkent.
A Bank tényleges kamatemelés mértéke (10,576 %/5,65 % =) 85%.”
Amennyiben ebből az adatsorból csak azt az egyetlen adatot veszem figyelembe, a Bank 2009. december 30-tól az 597,89 CHF havi törlesztő részletet jogtalanul 760 CHF-re emelte ahelyett hogy a svájci frank kamatszintjének csökkenése miatt csökkentette volna a törlesztő részletet, és „csak” 200 Ft-os árfolyamon veszem figyelembe a svájci frankot ettől kezdődően, akkor megállapítható az, hogy a példa szerinti kölcsön esetében 2009. decemberétől a bank által okozott kár havi 32.422.-Ft-ra adódik.
A mai napig 16 hónappal számolva a már bekövetkezett károkozás tehát a példabeli eset szerinti kölcsönnél 518752.-Ft., míg a szokásos háromszáz havi futamidőnek a jogtalan intézkedés után még fennálló 270 hónapot feltételezve a szándékolt teljes károkozás mérték csupán ezen egyetlen példa szerinti kölcsönszerződésnél, csupán ezen egyetlen jogtalan banki intézkedés folytán 8 millió 753.940.-Ft-ra adódik.
===================
IV.
Végrehajtással kapcsolatos problémák
Az előző fejezetekben írtak részbeni megismétlésével, illetve büntető eljárás megindításához alkalmas feljelentési iratnak megfelelő formátumban kérelmezem a Legfőbb Ügyész Úrtól a büntető eljárás megindítását, lefolytatását.
Ugyancsak kértem a Legfőbb Ügyész Urat a károsultak nagy száma esetére biztosított ügyészségi perindítási lehetőséget figyelembe véve arra, hogy a jogtalanul megállapított törlesztőrészletek átszámításának eredményétől függően az alábbi jogszabályhely alapján kezdeményezzen az ügyészség végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási peres eljárásokat azzal, hogy az eljáró bíróságtól a folyamatban lévő végrehajtási eljárások felfüggesztését kérelmezzék.
1952. évi III. törvény
a polgári perrendtartásról
Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per
366. § Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. vagy 56. §-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.
368. § A végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény
a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.
369. § A végrehajtási záradékka
