MTI OS Napi Hírlevél

OS - Diákmunka! A magyar törvények engedélyezik a gyermekmunkát, de tiltják kizsákmányolást
Szülői panaszok és bejelentések jelzik, hogy a nyári szünetben diákmunkát vállaló
kiskorú tanulók nem kapják meg a teljesítményük után járó bérüket,
nem érvényesül az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve.
Sok családnak jól jön, ha gyermekük a nyári szünetben dolgozik
és keresetével kiegészíti a létfenntartáshoz szükséges bevételeket.
A tanulók is szívesen vállalnak, illetve vállalnának munkát, hogy
segítsenek szüleiknek, vagy saját igényeknek megfelelően tudják
elkölteni keresetük egy részét. Munkaviszonyt – a Munka
Törvénykönyve alapján – az létesíthet, aki a 16. életévét
betöltötte, de az iskolai szünet időtartama alatt foglalkoztatható
az a 15. életévet betöltött tanuló is, aki tanulmányait általános
iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű
képzésben folytatja. 16 éven aluli esetén szükséges a törvényes
képviselő, azaz a szülő hozzájárulása. 14 éves gyermek is
foglalkoztatható, ha tagja valamelyik iskolaszövetkezetnek. A
tanuló alapvetően háromféleképpen alkalmazható: vagy
munkaviszonyban; vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
(ilyen például a megbízási szerződés vagy a segítő családtag); vagy
az április elsejétől az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyébe
lépett egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében.
Sajnálatos tény, hogy a diákmunkát kínáló munkaadók egy része
kihasználja a gyermekek munkaerejét, amikor az azonos munkát végző
felnőttek bérénél kevesebbet fizet ki számukra, vagy szerződés
nélkül (feketén) foglalkoztatja őket. Ezt nevezik kizsákmányolásnak!
A 14-18 éves koráig korlátozottan cselekvőképes munkavállaló
gyermekek munkajogi védelmének alapja, hogy a szülő és a tanuló
közösen írásos szerződést kössön a munkáltatóval, mert
munkaszerződés vagy egyéb megállapodás hiányában előfordulhat, hogy
kevesebb bért vagy egy fillért sem kapnak az elvégzett munka után.
Ha a diákkal munkaszerződést kötnek, azaz munkaviszonyban áll,
akkor a munkabér legalacsonyabb összege 2011. január 1-jétől 78.000
Ft. Amennyiben a diák olyan munkakört tölt be, amely
szakképesítéshez kötött a kötelező legkisebb bérminimum 94.000 Ft. A
munkabér összegét a munkaszerződésben rögzíteni kell. Figyelem!
Mivel a tanuló munkabért kap, így köteles adóbevallást készíteni a
2011-es jövedelmeiről, melyet jelen esetben 2012. május 20-ig kell
benyújtani. A megkeresett bérről és a levont adóról a munkáltató
köteles igazolást kiállítani és átadni a diák részére. A
közoktatásban tanulók és szüleik a nyári diákmunkával kapcsolatos
munkajogi panaszaikkal az Oktatási Hivatalhoz és/vagy a vele
együttműködési megállapodást kötött Országos Munkavédelmi és
Munkaügyi Főfelügyelőséghez fordulhatnak jogorvoslatért. Ha lenyelik
a sérelmeiket, akkor soha sem lesz rend ezen a területen!
Sajtószóvivők: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy (1)787-7852)
és Simonné Toldi Ágnes (06-30/550-2253) Bővebben: www.mszoe.hu
Kiadó: Magyarországi Szülők Országos Egyesülete
-------------------------------------------------------------------

OS - Orvoshiány a gyermekpszichiátriai ellátásban (1. rész)
Egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota, a tanulási nehézséggel,
magatartászavarral küzdő gyermekek száma folyamatosan növekszik. Az
elmúlt évben és az idei év első felében is több 24 év alatti fiatal
és gyerek kísérelt meg, illetve követett el öngyilkosságot.
Ugyanakkor az akut krízishelyzetben lévő gyermekek ellátása jelenleg
nem megoldott, ma Magyarországon összesen 60-70 gyermekpszichiáter
dolgozik – derült ki egy ombudsmani vizsgálatból.
Sérül a gyermekek egészséghez fűződő és az egészségügyi
ellátáshoz való joga - állapította meg Szabó Máté. A gyermek- és
ifjúságpszichiátriai ellátás jelenlegi helyzetének vizsgálata
kapcsán kiderült, hogy a gyermekpszichiáter annak ellenére sem
szerepel a hiányszakmák között, hogy a mindössze 60-70 ilyen
szakorvos átlagéletkora magas. Sokan nyugdíj mellett praktizálnak és
van olyan régió, ahol az egyetlen elérhető gyermekpszichiáter 72
éves. Egy 2009-es ombudsmani jelentés szerint a 64
gyermekpszichiáter közül tízen külföldön praktizáltak, tízen pedig
nem dolgoztak a szakmában. Az elmúlt két évben összesen 14 orvos
szerzett gyermekpszichiáteri szakképesítést, ugyanakkor több
tapasztalt szakorvos külföldre távozott. Igen kevés a fekvőbeteg
ellátást nyújtó egészségügyi intézmények száma és nagyok a területi
eltérések. Az ország nyugati felében, az egész Dunántúlon nincs
aktív gyermekpszichiátriai fekvőbeteg ellátás. E térség
gyermekpszichiátriai betegeit kényszerűen gyermekgyógyászati
osztályokon vagy a felnőtt pszichiátriai betegekkel együtt kezelik,
gyermekpszichiáter szakorvosi felügyelet vagy konzílium nélkül.
Ugyanilyen állapotok uralkodnak az Észak-magyarországi régióban is.
További visszásság, hogy nem valós adatokon alapul az
egészségügyi intézmények ellátási kötelezettségének szabályozása. Az
ÁNTSZ szerint például ellátási kötelezettsége van a Pécsi
Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának, amely azonban nem
rendelkezik akkreditált gyermekpszichiátriai osztállyal és nincs is
szakorvosa. Súlyos problémát jelent a gyermekek sürgősségi ellátása,
annak beutalási rendje is. Egyrészt nagyon kevés intézményben
adottak a sürgősségi ellátás feltételei, másrészt a megyei
népegészségügyi szakigazgatási szerveknek nincs nyilvántartása a
sürgősségi ellátóhelyekről, így szabályozni sem tudják a kérdést.
Ennek következtében a beteg gyermekek ellátása sokszor teljesen
esetleges és kiszámíthatatlan. De például az is probléma, hogy míg
az egészségügyi törvény értelmében a szülő jogosult arra, hogy
folyamatosan a pszichiátrián kezelt beteg gyermeke mellett
tartózkodjon, a gyermekpszichiátriai osztályokon nem áll
rendelkezésre elegendő alkalmas szoba.
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala
-------------------------------------------------------------------

OS - Orvoshiány a gyermekpszichiátriai ellátásban (2. rész)
A biztos megállapította, hogy mindezek sértik az egészséghez fűződő,
valamint az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi
méltósághoz fűződő jogból levezethető önrendelkezés jogát, valamint
az esélyegyenlőség elvét. Az ombudsman számos jelentésében és
ezúttal is hangsúlyozta, hogy a jogegyenlőség megteremtése, az
egyenlő méltóságú személyként kezelés biztosítása elsődleges állami
kötelezettség. Az állami beavatkozás nem fakultatív feladat az olyan
emberek csoportjainál, amelyek objektíve hátrányba kerülnek valamely
tulajdonságukból, állapotukból – így különösen az életkorukból,
egészségi állapotukból, betegségükből – adódó sajátos,
kiszolgáltatott helyzetük miatt: az állam itt köteles hatékony
lépéseket tenni az eredendően és súlyosan egyenlőtlen helyzet
felszámolására.
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala