 | napi hírlevél
2011. VIII. 30. | ||||||
 | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
A SZENT KORONA ALÁZATOS
Tisztelt Zoltai Gusztáv úr!
Ön a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján a következőket mondta: „mi mind az orvostudományban, mind az iparban, mind a művészetben igyekszünk, és azt hiszem, hogy nem kis sikerrel, helytállni”, ezért „elvárjuk azt a többségi nemzettől, hogy elismerje, mi is országalapítók vagyunk”.
Ez a kijelentése súlyos, lényeges ismeretek hiányában tett sértés az egyetemes magyarságra nézve, ugyanis a zsidóság és a magyarság értékrendjében ellentétes nemzet, ezért a magyar nemzet, amíg Magyarországot többségében magyarok lakják, nem fogadhatja el, hogy országalapítónak olyan nemzet vallja magát, amely több évezredes hagyományunkkal ellentétes értékrend uralmát akarja ránk kényszeríteni.
Az tény, hogy a „vezető politikai erő” (sőt, az ellenzéki politikai erő is) Önt támogatja, azonban végzetes tévedés ezt „Magyarország társadalmi alapállásának” minősíteni. Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a „vezető politikai erőt” jelentő FIDESZ-t a választásokon a választók 33,67 %-a támogatta (azóta ez a támogatottság – a közvélemény kutatások szerint – drasztikusan csökkent). A „vezető politikai erő” tehát kisebbségi akarattal jött létre. Ma már az összes parlamenti párt támogatottsága – ugyancsak a közvélemény-kutatások szerint – nem éri el a választók 50 %-át. Tehátnemcsak a vezető politikai erő képvisel kisebbséget, hanem a teljes törvényhozás.
Az Ön kijelentése után a támogatottsági arány törvényszerűen csökkenni fog.
Az, hogy Ön országalapító nemzetté akarja emelni a zsidóságot, nyilvánvalóan azon a tévedésen alapul, amit a MAZSIHISZ „Magunkról” c. írása így fogalmaz: „A magyarországi zsidóság gyökerei a szent istváni államalapítást megelőző időszakra nyúlnak vissza”. Ezt az állítást – feltételezhetően, hiszen az írás nem bizonyít - arra alapozzák, hogy az államot a Szeri Szerződéssel alapító, hét törzsbe foglalt 108 nemzetség egyike a kazár volt. A kazárok vezetői a 8. században felvették a zsidó vallást, de tagjai sohasem, és arra sincs bizonyíték, hogy a Kárpát-medencébe érkező kazárok közül akár egy is a zsidó vallást követte volna. A hét törzs – Kézai Simon szavaival – egy atyától és egy anyától származónak fogadta el egymást, ezzel a testvéri egységgel a kazárok is annak a keresztény értékrendnek a követőivé váltak, amely alapja (szemben a zsidó-kereszténységgel) nem a gójokat – vagyis saját magukat - állatszámba vevő talmudi tanítás. Az egyetemessé vált magyarság volt az egyedüli államalapító nemzet. Ez történelmi tény, amelyet nem lehet utólag változtatni.
Figyelembe véve az izraeli államelnök, Simon Perez 2007. október 10-én tett kijelentését, mely szerintIzrael felvásárolja többek között Magyarországot is, mint a gazdasági alapon létrehozott gyarmatbirodalom részét, az Ön kijelentése nem más, mint a gyarmatbirodalom legitimizációjának kísérlete.
Tisztelt Zoltai Úr!
A MAZSIHISZ megakadályozta, hogy a zsidóság államalkotó (de nem államalapító) nemzet státuszába kerüljön azzal, hogy nemzeti kisebbségként ismerteti el magát az Országgyűléssel 2004-ben, ezzel de facto és de iure kirekesztette magát a magyar társadalomból, bármennyire is más a véleménye erről a „vezető (és ellenzéki) politikai erőnek”.
Ezt figyelembe véve érthető, hogy a vezető- és ellenzéki politikai erő, továbbá a médiának az ő kegyeltségükben létező része, valamint a zsidó-keresztény vallás és az azt – a liberális-kapitalizmussal együtt - kiszolgáló Szent Korona Tan elhallgatja, vagy (ha ezt nem tudja), lejáratni igyekszik a Szent Korona Értékrendet, amely az egyetemes magyarság hatalomgyakorlási és birtoklási jogának kizárólagosságára épül, hagyományink jelen korra alkalmazott visszaállításával.
Nem tételezem fel Önről, hogy újdonságként olvassa, ezért formális hivatkozás gyanánt másolom ide a Szent Korona Értékrend Szabadság Alkotmányát, amely érvényre jutását – a világválság következtében - Önöknek a parlamenti politikai erővel együtt sincs módjuk megakadályozni(gondolom, környezetében van valaki, aki az „alkotmány” szó nyelvi értelmezésével megbirkózik):
1. §
(1) Magyarország örökké szabad.
2. §
(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
(2) A Szent Korona tagja:
a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek.
3. §
(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak.
(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.
(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
5. §
(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./ az állam szabadságának,
b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
c./ a birtoklás szabályának,
d./ a vendégjog szabályainak,
e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
Kelt Szegeden, 2011. augusztus 29-én.
Dr. Halász József
A Fehér Kéményseprők közleménye:
Teljes mértékben elhatárolódunk a tisztességtelen Magyar Ész-es demonstrációtól!
FELHÍVÁS!
A "Fehér Kéményseprők" Társadalmi Szervezetek Szövetsége, teljes mértékben elhatárolódik a tisztességtelen Magyar Ész-es demonstrációtól!
Felháborító, hogy a 'Demonstráció' mögé bújva a banki hitel károsultakat megtévesztve, azt hazudják, hogy a megmentésük érdekében tartják! Mint bebizonyosodott, szakmai hozzáértés nélkül végeznek "ügyvédi" képviseletet, jogvédelmet, amivel még nagyobb bajba sodorják a hiteleseket.
Kérünk mindenkit, hogy kerülje és ne adjon teret a tisztességtelen Ész-es csalásoknak, hacsak nem akar nagyon gyorsan az utcára kerülni a szakmai tudás nélküli tevékenységüknek!
Dabasi Tamás elnök 2011. augusztus 29.
/Forrás: Dabasi T. levele/*B.K-T.L.
Így lett Magyarország devizapokol
Fekete Emese|2011. 08. 22., 16:04|Utolsó módosítás: 2011. 08. 22., 17:38| 
Címkék:Orbán Viktor, Farkas István, Simor András, Járai Zsigmond, Gyurcsány Ferenc, Magyarország, lakástámogatás, svájci frank, árfolyamrögzítés, devizahitel, forint, euró, PSZÁF, MNB
Orbán Viktor a múlt héten bejelentette, vizsgálatot vár a nemzetgazdasági minisztertől arról, hogyan szaporodtak el a devizahitelek Magyarországon. A kormányszóvivői iroda szerint a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok tehetnek róla. A baloldali kormányok valóban kockázatos piaci körülményeket hoztak létre, a Járai Zsigmond és később Simor András vezette jegybank, valamint a pénzügyi felügyelet pedig hagyta elszabadulni a frankhiteleket.
Ajánlat
Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét szerdán szólalt meg először az akkor már közel két hete dúló tőzsdeválságról és az annak következtében Magyarországon kialakuló frankkrízisről. A miniszterelnök sietett bejelenteni, hogy "felkértem a gazdasági minisztert, készítsen egy jelentést, amely feltárja, és nyomon követhetővé teszi, hogy miként jutottunk el a biztonságos és támogatott forint alapú lakáshitelektől a kockázatos devizahitelezésig."
A határidő nélkül kiadott vizsgálat eredményét pár nap múlva a kormány megelőlegezte, amikor a szóvivői irodáján keresztül közleményben tudatta: "Magyarország mára legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémájának okozója a korábbi szocialista kormányzás, nevezetesen a Medgyessy- és Gyurcsány-kabinet megbocsáthatatlan lakáspolitikája és megszorításai".
A válság a hibás
Az elmúlt tíz év azt mutatja, hogy egy kézen sem lehet megszámolni, hányan hibáztathatók, de a jelenlegi, kiszolgáltatott helyzetért végső soron a 2008-ban elkezdődött gazdasági válság okolható.
Ha a Lehman Brothers amerikai befektetési bank 2008 szeptemberi bedőlésével nem következik el a világgazdasági válság, ha az árfolyamok nem őrülnek meg, és ha nem veszítik el több tízezren az állásukat, a devizahitelek talán még ma is sikertörténetnek számítanak. De mindez megtörtént, így ma a legnehezebb helyzetben az a 72 ezer devizahiteles magyar háztartás van, amelyben mindkét kereső családtag munkanélküli vagy inaktív. Ha a válságnál konkrétabb felelősöket keresünk, akkor a kormányzati következtetésnél összetettebb kép rajzolódik ki, amelyben az Orbán Viktor által kinevezett Járai Zsigmond jegybankelnöknek vagy a pénzügyi felügyeletnek is jut szerep.
A Fidesz rendszerét eltörli az MSZP-SZDSZ kormány
Érdemes visszaugrani bő tíz évet. 2000 előtt jelzáloghitelt 25 százalékos piaci kamattal lehetett felvenni Magyarországon, ennél olcsóbban támogatott hitelek voltak elérhetőek 16-20 százalékos éves kamattal. Az, hogy ez a lehetőség mennyire volt népszerű, jól látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkori hitelfelvételi és lakásépítési adatain. 1997-ben például mindösszesen 9 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a hazai bankok, 1999-ben pedig kevesebb, mint 20 ezer új lakás épült Magyarországon.
Ezen a helyzeten változtatott az első Fidesz-kormány otthonteremtési programja, amelynek révén két év alatt a támogatott lakáshitelek állománya a KSH adatai szerint közel 500 milliárd forintra nőtt, az újonnan átadott lakások száma pedig néhány év alatt elérte azt a 40 ezres szintet, amelyet a Fidesz-kormány egyébként az Új Széchenyi-terv otthonteremtési fejezetében ma is szükségszerűnek tartana.
A rendszer azonban sok sebből vérzett. Miként arra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-ben elkészült jelentése rámutatott, roppant kiszámíthatatlan volt (2000 és 2008 között 25 alkalommal változtak a szabályai), évente több százmilliárd forint állami kiadást jelentett, ezt ráadásul 15-20 évre beleégette a költségvetésbe, és mindennek tetejébe visszaélésre is lehetőséget adott. Szakmai berkekben számos kritika érte a programot amiatt is, hogy elsősorban a jómódúakat juttatja hozzá akár a többedik lakásukhoz ahelyett, hogy az igazán rászorulókat segítené - több szakmai műhely ezért a rendszer teljes eltörlését is támogatta volna. A DEM Gazdaságkutató Információs és Gazdaságkutató Iroda (amely egyébként annak idején közreműködött az Orbán-kormány otthonteremtési programjának kidolgozásában is) 2006-ban például "teljes pénzkidobásnak" minősítette a lakástámogatási rendszert.
A 2002-től hatalomra jutó baloldali kormányok teljesen ugyan nem törölték el a támogatási formát, ám 2003-ban, majd 2005-ben drasztikusan belenyúltak a programba. Előbb Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc kormánya idején csökkentették a hitel nagyságát, több lépcsőben szűkítették a jogosultak körét, és visszavágták a támogatás mértékét.
Ez utóbbi lépések - vagyis a forinthitelek támogatásának jelentős korlátozása - megágyaztak a devizahitelek tömeges elterjedésének. Az akkori devizakamatok ugyanis annyira alacsonyan álltak, hogy köszönő viszonyban sem voltak a támogatás nélküli, piaci alapon nyújtott forinthitelek kamatával, de még az új rendszerben nyújtott támogatott forinthitelekével sem. Egy 5 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelt például 2005 elején 6-7 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett lehetett felvenni, az államilag támogatott forinthitelek terhe 8,5-9,5 százalék között mozgott, a piaci kamatozású forinthiteleké pedig 18-20 százalékos volt.
A bankok ugrottak a lehetőség után
Természetes reakció volt tehát a bankok részéről, hogy a lakástámogatási rendszer korlátozása után, 2004-től kezdődően a piacra öntötték a devizaalapú jelzáloghiteleket. A devizahitelek kereslete és kínálata gerjesztette egymást, mert közben a forintalapú lakáshitelek kamatát meghatározó jegybanki alapkamat szintje nem tudott érdemben csökkenni: 2004 elején még 12,5 százalék volt, innen csorgott le 2005 szeptemberére hat százalékra, majd ismét meglódult, és 2008 őszére újból kétszámjegyű lett. A devizahitelek elterjedésének fő időszakában az Orbán Viktor által jelölt Járai Zsigmond vezette a Magyar Nemzeti Bankot. 2001 és 2007 között ő határozta meg a hazai monetáris politikát, így azt is, hogy a forinthitelek kamatát meghatározó jegybanki alapkamat hogyan alakuljon. A tartósan erős forint, illetve a magas forintkamatszint miatt tevékenysége már a 2000-es évek közepén megosztotta a szakmai közvéleményt. Járai a magas kamatszint kapcsán több ízben kifejtette, hogy arra a kormány rossz gazdaságpolitikája miatt volt szükség, mint fogalmazott: "az ország egyik legnagyobb gondja a tartós ikerdeficit, azaz az államháztartási hiány, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának magas szintje".
2004-től kezdődően soha nem látott verseny dúlt a hazai bankok között a devizahitelezésben. Ez nemcsak az árakban és a bővülő kínálatban, hanem a hitelfeltételek lazulásában is megnyilvánult. Olcsó hitelek, sorozatos akciók, folyamatos reklámkampányok, egyre gyorsuló hitelbírálat és mind aktívabb hitelközvetítők jellemezték ezt a periódust. "Ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak" - állítja a kormányzati kommunikáció, és valóban, a gazdasági válság küszöbére, 2008 végére 60 százalékra ugrott a devizahitelek aránya a teljes lakáshitel-portfólión belül. A jegybank adatai szerint négy évvel korábban ez az arány még csak 8 százalék volt, az ezredfordulón pedig körülbelül 1 százalék.
A devizahitelek pörgették a gazdaságot
Hogy ki járt mindezzel jól? Az ügyfelek egy része hitel nélkül biztosan nem jutott volna lakáshoz, és ha nem centizte ki a családi büdzsét a hitelfelvételkor, és a magas frankárfolyam miatt nem került az elmúlt években a bedőlés közelébe, akkor mind a mai napig elmondhatja magáról, hogy kevesebbet kellett visszafizetnie, mint ha annak idején forinthitelt igényelt volna. Nagy nyertesei voltak a folyamatnak maguk a bankok is, főleg, ha a 10-20 éves szerződések végén többé-kevésbé pénzükhöz tudnak majd jutni, hiszen óriási mennyiségű hitelt tudtak kiközvetíteni.
A Raiffeisen Bank egy korábbi devizahitel-reklámja. Nézegessen régi banki reklámokat itt és itt.
Jól járt a lakáspiac és annak összes szereplője, élén az építőiparral, az ingatlanfejlesztőkkel és a közvetítőkkel, hiszen a hitelekből nekik származott bevételük. Sőt jól jártak a bankok reklámkampányait végző reklámügynökségek és az azokat megjelenítő tévék, internetes portálok. Egyszóval a felvett hitelek és a devizahitelezés köré kialakult iparág az egész gazdaság növekedéséhez hozzájárult úgy, hogy az adósok hosszú évtizedekre kötelezettségeket vállaltak. Profitált mindebből a központi költségvetés is, amely azon túl, hogy a gazdasági fejlődésből komoly adóbevételekhez jutott, az állami támogatás szűkítésével fokozatosan csökkenő kiadásokkal szembesült.
Medgyessy-Gyurcsány spórolása csak részsikert hozott
Ez volt a fő érve a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormánynak, amikor 2003-ban, majd 2005-ben visszaszorította a korábbi lakástámogatási rendszert. A cél azonban, amely szerint a lakáscélú támogatásokra kevesebb pénz menjen el a költségvetésből, csak részben teljesült. Ez a teher 2000-ben még a GDP 0,1 százaléka volt, 2005-ben elérte 0,8 százalékos csúcspontját. Ezt követően lassan csökkenő pályára állt, de hiába szigorították a rendszert, az efféle támogatások hosszú távon - egészen addig, míg az összes támogatott szerződés kifut - beégtek a kiadások közé. Még tavaly is 140 milliárd forint, a GDP durván 0,5 százaléka ment erre a célra. A baloldali kormányok takarékossági intézkedései csak korlátozottan értek célba, cserébe viszont óriási árfolyamkockázat zúdult a lakáshitelesek és az ország nyakába.
A devizahitelezés kockázatai miatt 2008-ig igazán komolyan senki sem aggódott. Készültek ugyan jegybanki tanulmányok, az MNB - mint a bankszektor stabilitásának őre - jelentéseiben folyamatosan figyelmeztetett a devizahitelezés kockázatára, azonban a Járai vezette MNB ennél tovább nem ment. Bármiféle korlátozás ötlete jóval a válság berobbanása után, 2009-ben merült fel először komolyan, ekkor Simor András volt a jegybank elnöke. A figyelmeztetésekből azonban csak 2010-ben születtek intézkedések, jóval azután, hogy beütött a gazdasági válság. Ekkorra már minden tíz új lakáshitelesből kilenc devizahitelt igényelt Magyarországon, és a frankhitel mellett a jenhitel is felütötte a fejét.
Meglehetősen elnéző volt az eszkalálódó kockázatokkal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is. Időnként adott figyelmeztetéseket Farkas István, aki 2004-től 2009-ig vezette a hatóságot, a devizahitelezést azonban ő sem tiltotta be, erre nem is volt jogosultsága. A PSZÁF feladata az volt, hogy betartassa a törvényeket, a devizahitel nyújtása pedig nem volt törvénybe ütköző cselekedet.
Az ügyfeleknek is kötelezően alá kellett írniuk a bankfiókban azt, hogy értik a kockázatokat, és 2008 februárjában még Csányi Sándor OTP-elnök sem látott okot aggodalomra. "Túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú és különösen a jenalapú hitelezés kockázataival kapcsolatban" - fejtette ki, és ezt még 2008 végén is alátámasztották az OTP és a bankszektor egészének számai.
(Szabó Piroska bejegyzése)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Blogarchívum
Népszerű bejegyzések
Digitális Napló
inforabakoz
hvg.hu
Magyar Nemzet Online - Hírek
[origo] Hírcentrum
Hirposta.hu
Borsonline.hu
Napiász Online
Linkgyűjtemény
Állam (1) Államigazgatás (1) Autók - motorok (29) Egészség - Szépségápolás (114) Felnőtt tartalmú weblapok (13) Gyártás (82) Internetes szolgáltatások (23) Kereskedelem - Szolgáltatás (513) Kommunikáció - Telekommunikáció (8) Oktatás (34) Sport (44) Számítógép - Hardver - Szoftver (50) Személyes honlapok (11) Szervezetek (10) Települések (3) Tudomány, művészetek és szórakoztatás (76) Újságok, magazinok (14) Utazás (64) Vallás (3) Üzleti honlapok (61)
InfoRádió
|
Check Page Rank of your Web site pages instantly: |
|
This page rank checking tool is powered by Page Rank Checker service |