Az emlékezetes november 7-ei ünneplések után, a mostani majd "fekete péntek" lesz a devizahiteleseknek?

Devizahitelesek, figyelem!  

Nesztek, itt a semmi, fogjátok meg jól(!)... November 7-én a kormány a bankok uzsoratevékenységét legalizálta.


Úgy látszik, nem a semmiért parolázott még a nyáron is a kormány az uzsorabankárokkal és  szövetségükkel, miközben a közvetlenül milliónyi, közvetve még kétmilliónyi banki károsultat és érdekvédőiket nagy ívben, messziről lecsinálta.

Minden tisztességes bankár, közgazdász mindezideig azt mondta, hogy a bankok által adott devizahitelek mögött nem volt deviza. Pontosabban csak virtuális deviza volt.

-Akkor most miért is pumpál beléjük az állam burkoltan, az MNB-n keresztül 9 milliárd, a nov. 7-i átszámítás szerint 2781 milliárd forintnyi valóságos eurót a virtuális devizaalapú jelzáloghitelek átforintosítására? Virtuálisan, csak vissza kellett volna számolni...

-A forintátszámítás után mennyibe állapítják meg a (volt deviza)hitelek kamatát, ill. THM-jét? Több lesz, mint devizahitelek kamata.

-Vajon, visszamenőlegesen a hitelfolyósításig számítják-e át a november 7-én központilag megállapított átszámítási áron a jelenlegi devizahiteleseknek és azoknak is, akiknek már sikerült kinyögniük a nemegyszer duplájára-triplájára felemelt banki követelést? Feltehetően, igen!

-A végén még azokkal a devizahitelesekkel is, akik verejtékezve, szinte vért izzadva, a betevő falatjaikat maguktól megvonva, nagy nehezen kinyögték már az egekig felsrófolt banki követelést (nem a vállalt tartozást!), ahelyett, hogy visszakapnának, inkább még ráfizettetnek velük, mondván, hogy a nov. 7-i kormánymegállapodás szerinti devizaátszámítás magasabb, mint amit a futamidő alatti törlesztéseknél a bankok elszámolt?   
 
Kevesebb, mint két hónappal ezelőtt (szept. 15-én) a http://index.hu/gazdasag honlapon még az jelent meg a 'Devizahiteleseknek lenni jó lesz' c. cikkben, hogy:
'A korábban várt 600-900 milliárd helyett mintegy 1000 milliárd forint veszteséget jelenthet a bankoknak az elszámolási szabályokról szóló, pénteken benyújtott törvényjavaslat.'
'A devizahitelesek törlesztési terhe jelentősen csökken majd, ami segíti a lakossági fogyasztás növekedését - hangsúlyozta az elemző.'
' Akik korábban már végtörlesztettek, azoknak csak feltételekkel, a korábban megkapott árfolyamkedvezmény levonása után jár vissza pénz. A végtörlesztéssel így is nagyon jelentős kedvezményt kaptak a devizahitelesek, indokolatlan lenne további kompenzálásuk'...
A 2781 milliárd forintnyi valóságos devizából bőségesen futotta volna a devizahiteleseknek az ezermilliárdos visszatérítés, és még maradt is volna a bankoknál 1781 milliárd.
Mivel a kormány a lehető legmagasabb árfolyamon történő átváltásra adta áldását, áldását adta az ország egyharmadnyi lakosságának kifosztására is. 
 
*B.Kiss-Tóth László 2014.11.10.
*
Kezdődik a devizahitelek forintosítása!

Megjött a bejelentés

  • Pénzcentrum.hu/Portfolio.hu
  • 2014. november 9. vasárnap 13:01
Megállapodást kötött pénteken a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Bankszövetséggel és a jelentősebb bankokkal, és ezzel megteremtődtek a lakossági devizaalapú jelzáloghitelek forintosításának háttérfeltételei. A jegybank az aktuális hivatalos MNB-árfolyamon, már hétfőtől, fokozatosan a bankok rendelkezésére bocsátja a forintosításhoz szükséges deviza mennyiséget, amely legfeljebb 9 milliárd euró - jelentették be vasárnap délelőtt. Január 31-éig megszülethet a forintosítási törvény is - ebből fog csak kiderülni, a devizahiteleseknek mikor milyen teendőjük lesz, sőt az is, milyen árfolyamon forintosítják a devizahitelüket.

A Magyar Nemzeti Bank az alábbi közleményt adta ki vasárnap délelőtt a devizahitelek forintosításával kapcsolatban:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felkészült a fogyasztói devizahitelek forintosítására, így az egy lépésben, gyorsan és rendezett módon mehet végbe. Az MNB minden nagyobb partnerbankjával szerződést kötött, valamint a Bankszövetséggel külön egy megállapodást is aláírt annak érdekében, hogy a bankok a forintosításból származó devizalikviditást ne a piacon, hanem az MNB tenderein szerezzék be.

Az MNB jelentős szerepet vállal a deviza- és a deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek forintra váltásában azzal, hogy a bankok számára biztosítja a forintosításhoz szükséges deviza teljes mennyiségét. Az MNB számára kiemelt cél, hogy a szükséges deviza mennyiségét olyan módon jutassa el a pénzügyi rendszernek, hogy a forintosítás zökkenőmentesen, egy lépésben, gyorsan mehessen végbe. Mindez jelentős előkészületet igényelt.

Első lépésben a Monetáris Tanács 2014. november 4-i ülésén döntött arról, hogy az MNB rendelkezésre bocsátja a bankrendszer számára a fogyasztói devizahitelek forintosításához szükséges, maximum 9 milliárd euro összegű devizamennyiséget. Második lépésben 2014. november 7-én az MNB minden érintett partnerbankkal formális szerződést kezdeményezett. Ebben az MNB vállalta, hogy a partnerkörébe tartozó hitelintézetek számára biztosítja a forintosításhoz kapcsolódó fedezési ügyletek teljes devizaigényét. A jegybankkal egyedi megállapodást kötő hitelintézetek pedig azt vállalták, hogy minden fedezeti ügyletekhez szükséges devizaigényüket a jegybanktól szerzik be a devizapiac helyett. A szerződést már minden jelentős fogyasztói deviza- és deviza alapú jelzáloghitelekkel rendelkező bank aláírta. Végül a harmadik lépésben még szintén 2014. november 7-én Matolcsy György jegybankelnök és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke megkötötték a megállapodást, amely részletesen szabályozza a forintosításhoz kapcsolódó ügyletek legfontosabb üzleti feltételeit.

Az egyedi szerződések és az MNB és a Bankszövetség közötti megállapodás értelmében az MNB az első devizanyújtó tenderét 2014. november 10-én 10 órakor tartja. A jegybank az egyedi megállapodást kötött hitelintézeteknek az előre egyeztetett mértékben rendelkezésre bocsátja a fogyasztói deviza- és devizaalapú jelzáloghitelek forintra konvertálásából adódó fedezeti igény kielégítéséhez szükséges devizát, euró devizanemben a tender időpontjában elérhető legutolsó hivatalos MNB árfolyamon. Az MNB devizanyújtó programját úgy alakították ki, hogy lefedje a bankok igényeit és emellett a keretösszegek teljes kihasználása esetén se veszélyeztesse a jegybank tartalék-megfelelését. Ez utóbbira az jelent garanciát, hogy a jegybank által rendelkezésre bocsátott eszközök egyrészt mérséklik a rövid lejáratú külső adósságot, és így a jegybanki devizatartalék-igényt, másrészt a devizatartalékok az elkövetkező 3 évben megfelelően szétterített, fokozatos felhasználásával biztosítják a bankok számára a forintosításból származó devizakeresletük kielégítését.

Az MNB felkészült a devizahitelek kivezetésére. A megtett lépések lehetővé teszik a fogyasztói deviza- és deviza alapú jelzáloghitelek gyors és rendezett forintosítását."

A Portfolio elemzői véleménye szerint a fentiekből nem derül ki, milyen módon (kötelezően vagy például banki hitelkiváltási versenyben, netán önkéntes jelentkezési alapon), illetve mikor (egyszerre vagy fokozatosan) forintosítják a devizahiteleket, az viszont eldőlni látszik, hogy nem az összes lakossági devizahitelt, hanem azon belül a (bankoknál legalábbis) 93 százalékos állományi arányt képviselő jelzáloghiteleket, köztük a lakáshiteleket és a szabad felhasználású jelzáloghiteleket forintosítják majd.

A megállapodás azt biztosítja, hogy amikor a bankoknak erre éppen szükségük lesz (tehát amikor lejár a devizahitel mögött álló deviza-kötelezettségük), akkor a külső devizaforrások lezárásához szükséges devizát ne forintgyengítő módon (vagyis a piacról), hanem az MNB-től, a devizatartalék terhére vegyék igénybe. Mivel erre a szeptemberben bejelentett jegybanki eszközök igénybe vételével kerül sor, a devizatartalék 9 milliárd eurós csökkenése csak fokozatosan, ráadásul a tartalékigény egyidejű (igaz, kisebb mértékű) csökkenése mellett, viszonylag biztonságosan mehet végre. A forintgyengítő hatás döntő része ezáltal valószínűleg nem jelentkezik majd.

Az MNB honlapján megjelent a Magyar Bankszövetséggel kötött megállapodás teljes szövege is. Ez nem tartalmaz a közleményhez képest sok újdonságot, de például azt igen, hogy ha január 31-éig nem születne meg a forintosítást szabályozó törvény, akkor a megállapodás hatályát veszti.

A Portfolio elemzői úgy látják, ez a törvény fogja meghatározni, hogy a devizahitelesek mit fognak tapasztalni pontosan a forintosításból, illetve mi lesz majd a teendőjük és mikor, azt valószínűleg az imént említett törvény fogja csak meghatározni. Ekkor derülhet ki az, hogy egy összegben vagy fokozatosan, kötelező módon vagy egyfajta hitelkiváltási versenyben, netán önkéntes jelentkezési alapon fogják forintosítani a devizahiteleket.

A fél ország nem azt várta, hogy ezen az árfolyamon forintosítsák a devizahiteleket

  • Pénzcentrum.hu/Portfolio.hu
  • 2014. november 9. vasárnap 15:41
A frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309,0 forintos árfolyamon forintosítják - gyakorlatilag ezt jelentette be az imént a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményében. Az ügyfelek hitelét tehát a jelenlegi piaci árfolyamhoz közeli szinten számolják át, a tartozás összegét "csak" a februári elszámolás fogja csökkenteni, átlagosan közel ötödével.
 
Fontosabb részletek
  • A november 7-ei hivatalos MNB-árfolyam és a június 16-ai Kúria-döntés óta eltelt időszak átlagárfolyama közül az alacsonyabbon forintosítják a devizahiteleket: CHF: 256,5, EUR: 309,0.
  • A forintosítás módja (hitelkiváltás, kötelező átváltás vagy valami más) még nem ismert, mint ahogy az időpontja sem.
  • Az MNB már holnap odaadja a bankoknak a forintosításhoz szükséges 8-9 milliárd eurót, de nem fog hirtelen ugyanennyivel csökkenni a devizatartalék.
  • A jegybank beavatkozásával valószínűleg sikerül majd elkerülni a túlzott negatív forintpiaci hatásokat.
Az NGM is megszólalt, megvan a forintosítási árfolyam! 

"A Kormány korábbi döntésének megfelelően folyik a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása. Ahogy ígérte, a kabinet három lépésben vezeti ki a devizahiteleket a piacról: elsőként a Kúria döntése után rögzítette az elszámoltatás módját. Ezt követően a bankok elszámolnak az ügyfelekkel. Harmadik lépésben megtörténik a devizahitelek kivezetése a piacról. A Kormány a devizahiteles problémakör rendezésénél a Kúria döntésének messzemenő figyelembevételével járt el, biztosítva a folyamat teljes jogszerűségét, ezért a forintosításra is a Kúria döntésének alapul vételével kerülhet sor. A devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat a Kormány, a Nemzeti Bank és a Bankszövetség megkötötte. 

Ennek keretében az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben fogja végrehajtani. A megállapodásban a felek egyetértettek abban, hogy a lakossági deviza alapú és deviza jelzáloghitelek kivezetése össztársadalmi érdek. A lakossági hitelek devizaárfolyam-kockázatának megszüntetése elsődlegesen az adósok számára fontos, azonban a magyar bankrendszer hosszú távú, stabil működéséhez is nélkülözhetetlen. A bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek. 

Annak érdekében, hogy az így megszerzett előnyt a Kormány megvédje és a jövőben se jelentsen kockázatot a külföldi fizetőeszköz árfolyamváltozása a devizahiteleket forintosítani szükséges. A számítások alapját a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyama, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyam adja. A két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. A forintosítás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges deviza mennyiséget az MNB teljes egészében biztosítja. A magyar gazdaság 2014-ben a bankok gyenge hitel aktivitása mellett tudott, több mint 3 százalékos növekedést produkálni. A Kormány bízik abban, hogy a devizahitelek kivezetését követően a bankok minden energiájukat és rendelkezésre álló forrásaikat a magyar gazdasági szereplők hitelezésére, a gazdaság növekedésének további előmozdítására fogják fordítani."

A Portfolio elemzői véleménye szerint a fent kiemelt mondat a frankhitelesek esetében 256,5 forintos, az euróhitelek esetében 308.97,0 forintos forintosítási árfolyamot jelent. Ez a bankok számára jó hír, akiket korábban a piacinál alacsonyabb forintosítási árfolyammal riogattak.

*
Így hülyítik a csóróvá tett devizahiteleseket           -nehogy ki tudják számolni, le tudják a bankot ellenőrizni, hogy mennyi is jár nekik vissza(!)
  • Pénzcentrum.hu/Portfolio.hu/Napi.hu/
  • 2014. november 7. péntek 16:47

Megjelent a Magyar Közlönyben a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete, amely szabályozza, mekkora összeg jár vissza a devizahiteleseknek az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségének rendezése során. A rendeletben szereplő képletek áttanulmányozását csak a legelszántabbaknak ajánljuk. 


 

Forrás: Magyar Közlöny
A Matolcsy György MNB-elnök jegyezte rendelet a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól címet viseli. A korábbi bejelentésnek megfelelően az alapmódszertant szabályozó rendelet kizárólag a problémamentes szerződések elszámolására terjed ki, ahol a fogyasztó egyszer sem esett késedelembe, illetve nem részesült semmilyen kedvezményben. A rendelet holnap, szombaton lép hatályba.
Olyan fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, ahol
  • a fogyasztónak nincs és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt fizetési késedelme és
  • a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt.
    Az az árfolyamrésre vonatkozó számítást néhány esetben nem kell elvégzi:
    • az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződésnél
    • ha a fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt lehetőségével élve a fogyasztó a törlesztőrészletet a hitelnyújtás devizanemében fizette meg, az így megfizetett törlesztőrészletekre
    • forint fogyasztói kölcsönszerződésnél
    • a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben.
    • MIndhárom módszertan alkalmazása során a már megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés
      esetében az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést csak azokra a fogyasztói kölcsönszerződésekre kell kiszámítani, amelyek a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti elévülési időn belül szűntek meg - hangsúlyozta az MNB.
*B.Kiss-Tóth László 2014.11.10.