Kormányzati beismerés: Baj van a roma integrációval!


Nem megy a Jóistennek se!


Nagyon rossz helyzetben van a roma integráció itthon, amit az állami problémák sem enyhítenek, derült ki egy konferencián. Az államtitkár szerint a rendszer túl merev, nem nagyon van belőle kilépés a munkaerőpiacra.
A jelenlegi formájában a közmunkaprogram a merevsége miatt nem éri el a célját, vagyis azt, hogy a résztvevőket a nyílt munkaerőpiac felé irányítsa - ezzel az önkritikával nyitotta meg az Andrássy Egyetem és a Hans Seidel Alapítvány romaintegrációs konferenciáját Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Szerinte a rendszer merevségén változtatni kell, majd egy másik feladatot is említett, mégpedig azt, hogy a jelenlegi programokat, kísérleteket értékeljék és monitorozzák. Ezekhez nyitottak a tudósok és szakértők értékeléseire és javaslataira, tette hozzá.
Már nem általánosban morzsolódnak le
A magyarországi romák társadalmi helyzetéről Bernát Anikó, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézetének munkatársa tartott előadást. Azt mondta, az utóbbi évek kutatásaiból megfigyelhető, hogy a romák nagyrésze ma már nem az általános iskolából esik ki mint korábban. 90 százalékuk eljut a 8 általánosig, és középiskolában szakadnak le. Ebben az életkorban ráadásul halmozottan hátrányos helyzetbe kerülnek, mert vagy rossz, érettségit nem adó iskolákba kerülnek, és ott olyan képesítést szereznek, amelyre nincs piacképes kereslet, vagy el sem jutnak a tanulmányaik végéig. Míg országos átlagban a tanulók egytizede hagyja el korán az iskolarendszert, addig a romák között ez 93 százalék. Ezt az adatot még inkább elkeserítővé teszi, hogy a romák ezen korosztályának 86 százaléka se az iskolában, se képzésben, se a munkaerőpiacon nem jelenik meg.
Az oktatás a kutató szerint azért sem segíti elő a kitörést ezeknek a fiataloknak, mert egynegyedük jár szegregált osztályba, olyanba, ahol a diákok több, mint a fele roma.
Felnőttkorban sem enyhülnek a társadalom és a roma kisebbség közötti különbségek:
a társadalom 60, a romák 27 százaléka foglalkoztatott
a 15-64-es korosztályban tartósan munkanélküli a társadalom 5, a romák 25 százaléka
a roma háztartásokból a szegénységi küszöb alatt él tízből nyolc ember, az egész társadalomban ez az arány tízből négy
súlyos anyagi deprivációban, hiányban él a romák 90 százaléka, a társadalom egészénél ez az arány egyhatod
1 a 33-hoz
Massing Vera, a CEU oktatója azt mondta, a különböző kutatások a módszertanuk miatt más-más adatokat produkálnak, ha a roma foglalkoztatottak számáról van szó: van olyan köztük, amely 23 százalékra, míg egy másik 36 százalékra teszi, és ezek közötti értékeket is találhatunk.
A romák foglalkoztatottságában nagyon rosszul állunk, ha kitekintünk a környező országokra: csak Szlovákia van hasonló helyzetben (ez az iskolázottság szempontjából is így van). Mindkét országban arra vezethető vissza, hogy a rendszerváltás után leépültek azok az iparágak, amelyek felszívták az alacsony képzettségű munkaerőt, az iskolarendszer pedig nem reagált rá. Romániában a roma foglalkoztatottság azért van jobb helyzetben, mert ott ezek az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek nagyobb számban vannak jelen, illetve azért is, mert Magyarországon a minimálbér költsége a munkaadónak kétszer akkora, mint a szomszédos országban, ez pedig különösen fontos akkor, ha egy multinacionális cégről van szó.
Massing Vera azt mondta, ha egy nyolc általánost nem végzett romának az elhelyezkedési lehetősége 1, akkor
a nyolc általánost végzetté nagyjából 3
a középiskolát végzetté 28
az egyetemet vagy főiskolát végzetté pedig 33.
Massing az iskolarendszer, a gazdasági szerkezet és a munkaerő költségei mellett megemlítette még a rossz foglalkoztatottság okaként a területi hátrányokat (nincs a környékükön munkahely); az informális foglalkoztatottság mértékét, vagyis a feketegazdaságban dolgozó romák nagy arányát (26-60 százalék között); és a diszkriminációt is (háromnegyedük szembesült ezzel munkakeresés közben).
Kéne a kis pénz, ha fix
Ezek az okok, de vannak olyanok is, amiket okként szoktak emlegetni, pedig nem azok. Például, hogy a romák nem akarnak dolgozni: 75-93 százalékuk inkább választaná az alacsony bér melletti stabil munkahelyet, mint a magas fizetséggel járó, de nem kiszámítható munkahelyet.
Egy másik tévhit, hogy a romák azért nem keresnek munkát, mert a szociális ellátórendszerból jól megélnek. Kutatások azt mutatják, hogy ha egy háztartásban az egyik dolgozó elveszíti a munkáját, akkor a háztartás a jövedelme 50-60 százalékát is elveszíti. Ugyanakkor ez nem friss adat, Massing szerint a jelenlegi magyar jogszabályok miatt ez 20-30 százalékra is lecsökkenthetett.
Négy gép helyett 1200 ember
Az államnak több munkaerő-piaci programja is van, egyebek mellett a képzések, a bértámogatások vagy a közfoglalkoztatás, de mára szinte csak a legutóbbira költenek, mégsem elég hatékony, mondta Massing, négy okot említve
ahogy Czibere is mondta, nagyon merev a rendszer, nem vezet vissza a munkaerőpiacra, túl nagy kockázat kilépni belőle, mellette azonban másik munkát keresni illetve vállalni nem lehet
növeli a helyi önkormányzat irányába a kiszolgáltatottságot, mert nem mindenki kaphat munkát, ugyanakkor helyi szinten döntik el ki kapjon, míg a szociális ellátásokat központilag határozták meg
beleavatkozik a helyi munkaerő-piaci viszonyokba: az önkormányzatok például ezzel ingyen munkaerőhöz jutottak, és nem kell fenntartaniuk bizonyos státuszokat
irracionális gazdasági döntéseket eredményez. Massing említett egy példát:, Észak-Kelet Magyarországon vízvédelemmel foglalkozik 1200 közfoglalkoztatott. Mikor megkérdezték, hogy amíg nem voltak közmunkások, hogyan oldották meg ezeket a feladatokat, a helyiek csak a garázsra mutattak, és azt mondták: ott az a négy gép.
Apa, én is közmunkás akarok lenni!
A harmadik előadó Koltai Luca, a Habitat for Humanity munkatársa volt, aki tovább árnyalta a képet a közfoglalkoztatási programról. A legnagyobb baj, hogy nem vezeti vissza a romákat a munkaerőpiacra, azért sem, mert ugyan kevesebbet keresnek vele, mint a minimálbér, de a szociális segélyeknél még így is többet, mondta. Ráadásul sokan vannak, akiknek az összes munkatapasztalata a közmunka, sőt már az is megjelent, hogy gyerekek kifejezetten közmunkások szeretnének lenni, mert csak ezt látják.
A közmunkaprogramokhoz csatlakoznak képzések is. Ilyen a START program, amely kifejezetten hátrányos területeken van jelen, de csak kevesen vesznek benne részt, és kérdéses, hogy piacképes képesítést ad-e, valamint, hogy mennyire fenntartható. A téli közmunkával is az a baj, hogy kevés benne a szakmát adó képzés, és a képzéseknél azt sem veszik figyelembe, hogy kiket ültetnek be, mondta Koltai Luca.
(vs)
Bal-Rad kommentár: Valahogy kimaradt a megállapításokból, hogy a rendszerváltás után a megszűnt munkahelyek hiányában a problémák anyagi kezelésére beindult egy elvtelen segélyezési rendszer. Ennek nyomán elindult egy népességi növekedés, viszont egyre kevesebb lett a munkahely, egyre kevesebb MAGYAR tulajdonú termelő üzem működött, és egyre kevesebb lett a befizetett járulék, adó, stb. (Azaz: kevesebb lett a munkanélküliségre, a segélyezésekre fordítható pénz. De magát a fenntartó rendszert tovább működtették, és ezáltal a népesség csak még inkább szaporodott - miközben viszont a MAGYAR GAZDASÁG ELFOGYOTT! És mostmár a pénz is elfogyott! - de a rendszert működtetni kell, mert LÁZADÁS LESZ belőle! A kör pedig bezárult!
Rohadt egy ügy!
De egy kis vicces illusztráció:
Kádár Jánost meghívják egy cigánybálba. Mindenki jól érzi magát! Töltenek a cigányok az Öreg poharába. -Egíssígire Kádár elvtárs!
Kádár megissza a bort. Unszolják a cigányok Kádárt:  -Kádár elvtárs! Hát monggyommá válámi jaut!
Kádár feláll, és biztosítja a cigányokat, hogy: -A Magyar Népköztársaság Alkotmánya számukra is biztosítja az ingyenes orvosi ellátást!
-Éjjen - éjjen! - tapsolnak a cigányok, és folyik tovább a mulatozás.
Egy idő után ismét kínálják Kádárt borral, és amikor megitta, ismét kérik, hogy mondjon már valami jót. Az Öreg feláll, és mondja, hogy:  -A Magyar Népköztársaság Alkotmánya a cigányságnak is biztosítja az ingyenes tanuláshoz, művelődéshez való jogot.
Van most is éljenzés meg taps, de korántsem akkora mint korábban.
Zajlik tovább a buli, csúcsra jár a hangulat. Egy vajdaféle odalép Kádár Jánoshoz, és teletölti a poharát. -Egíssígire Kádár eavtaars! Az Öreg kiissza a poharat. - Osztán monggyonmmá válámi jaut a romákoknák Kádár eevtaars - nyöszteti a vajdaféle.
Kádár feláll, és mondja: -A Magyar Népköztársaság Alkotmánya a cigányok részére is garantálja a munkát!
Döbbent csend. Fölhorkan egy másik vajdaféle:
-ÍÍjjjájjj! Hát né aggyátok má néki több álkoholt! Hát mán e haut ríszég! Hát mán nem tuggya mit beszíl!
/Forrás: https://balrad.wordpress.com/author/roszpter/ 2014.11.25./*B.K-T.L.