A menekült-invázió Nagy Izrael előkészítése


Több írásunkban hangsúlyoztuk, hogy a menekültáradatot cionista háttérhatalmi erők irányítják. Elég megnézni a zsidó származású szakértőkkel kitömött jogvédő szervezeteket, akik pénzzel, élelemmel és ruhákkal látják el a beözönlőket. Ők a jogokra hivatkoznak, a háttérben viszont sokkal sötétebb tervek lappanganak, melyeket a zsidóságnak a szabadkőművességgel összefonódott rétege próbál megvalósítani. 

Utalunk itt a cionista világuralmi törekvésekre, melyek a Cion bölcseinek jegyzőkönyveiben vannak megfogalmazva. Ezek között létezik egy terv, mely a zsidó világbirodalmat készíti elő különböző fokozatokon keresztül. 

Ennek első része a zsidó állam létrehozása. Ez már egy jó ideje megtörtént. Izrael a második világháború után komoly világpolitikai tényezővé nőtte ki magát amerikai háttértámogatással. 

A terv második foka a Nagy Izrael létrehozása, és ez az, ami jelen helyzetben a legaktuálisabb. Nagy Izrael az Eufrátesztől a Nílusig terjedne, ez a terület magába foglalná a jelenlegi Izraelt, Szíriát, Egyiptomot és Irak egy részét. Más szóval a Közel-Kelet felét elfoglalná. Érdekes módon pont ezekből az országokból érkezik a legtöbb bevándorló Európába. Ezek az országok viszonylag jó gazdasággal és természeti erőforrásokkal rendelkeztek, például olajjal. Az Amerikai Egyesült Államok Izrael kérésére pontosan ezért itt robbantott ki háborúkat és lehetetlenítette el az életet. Mivel az említett országok területeit az eljövendő Nagy Izraelben zsidóknak kell, hogy lakjanak, így az ottani lakosságot fel kell számolni. A háborúk által romba döntött országok lassan kiürülnek. Akik mégis maradnak, azokat a szintén zsidó irányítás alatt lévő ISIS - (ellen-iszlám/ellen-állam) terrorszervezete irtja ki, megteremtve ezzel az életteret a zsidók számára. Mivel ilyen nagy számban még s osem érkeztek bevándorlók Európába a Közel-Keletről, így joggal mondhatjuk, hogy Izrael elkezdte megteremteni magának az életteret és munkálkodik egy nagyobb állam létrehozásán. 
Nagy Izrael, az emberi minőség gyűlöletének földje, a sátán leendő lakhelye

Mire ezt megvalósítják, addigra Európa tele lesz idegen népekkel. A liberális jogvédők cionista gazdáik parancsára folyamatosan próbálják elfogadtatni az idegeneket. Velük való keveredésre illetve a kultúrák összeolvasztására ösztönöznek. Ezzel legyengítik és megsemmisítik az őshonos európai rasszt. Minőségtelen, öntudatlan véglényeket termelnek ki, akiket a zsidók hercege egyszerűen tud irányítani, illetve rabszolgának használni. Sajnos nyugaton ez már megvalósult. Most Kelet-Európát is megpróbálják multikulturális olvasztótégellyé változtatni. Ha Európa elbukik, onnantól már nagyon könnyű a zsidó világbirodalom megvalósítása. Birodalmuk az európai ember kiirtásával jár, és a káosz torz világa szabályainak érvényesítésével.  

Nem engedhetjük, hogy megvalósítsák! Európa fiainak minden eszközzel fel kell lépniük a zsidó világuralmi törekvések ellen! Európában mi fogjuk érvényesíteni akaratunkat, mely helyreállítja a rendet és elűzi a hódítókat. 





Varga-Vikernyés Sándor - NemzetiArcvonal.net

Kapcsolódó: 




Gazsó János Veresegyházról: Bácsalmásról és környékéről jelenti egy ott élő rendtársunk. 
Éjszaka a védtelen házakba behatol 40-50 "menekült". Az ott lakókat gyerekestől kizavarják az utcára. A kiérkező rendőröknek azt ismételgetik ők menekültek és az EU területén velük semmit sem lehet csinálni és Németországba tartanak. 

Hát kedves magyar barátaim! Lassan itt az ideje, hogy ki-ki megbékéljen a haragosával - mert ha nem fogunk össze akkor ez a csürhe meggyalázza asszonyaink és gyerekeink!! 
Martonfa nem kér a migránsokból 

Martonfa lakossága a mai napon a polgármesteri hivatal nagytermében tartott "nemzeti konzultáció" keretében egyöntetűen kinyilvánította véleményét arról a kormányrendeletről, amely a települést jelöli ki ideiglenes menekülttábor létesítésére. A sátortábor egy közművekkel el nem látott mezőgazdasági területen valósulna meg, közel a település lakott belterületéhez. A lakosság egyhangú szavazatával támogatta a polgármester és a Jobbik kezdeményezését, mely szerint a tervezett menekülttábor a felcsúti Pancho Arénában valósuljon meg. Meggyőződésünk szerint azért is lenne jó megoldás ez a változat, mert a stadion építését már eleve "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jellegű beruházássá" nyilvánították és Mészáros Lőrinc, a nemzet gázszerelője mint helyi polgármester biztos nem tiltakozik a beruházás ellen. Ugyanakkor követelik, hogy a kormányzat a migránsokkal szemben a martonfaiakat támogassa mint magyar családokat. 

Megdöbbentőnek tartjuk azt is, hogy megkeresésünkre a Baranyai Megyei Közgyűlés fideszes elnöke azt válaszolta, ő sem tudott a kormány szándékairól. Érthetetlennek tartjuk a helyszín kijelölését is, hiszen egy a határtól 60 kilométerre lévő zsáktelepülésről van szó. Nemzetbiztonsági szempontok is azt diktálnák, hogy a kormányzat állítólagos szándékai szerint amúgy is visszafordítandó migránsokat a határ közvetlen közelében állomásoztassák.

A Jobbik támogatja a falu lakosságát minden olyan eszköz alkalmazásában, amellyel meg kívánják akadályozni a menekülttábor létesítését.

Hegedűs Lorántné országgyűlési képviselő és Szőcs Norbert Baranya megyei közgyűlési képviselő

Kapcsolódó:
   Menekültek: Martonfán és Sormáson épülnek új befogadó állomások
   Soha nem fogja kitalálni, Orbán mit válaszolt a saját konzultációjára
---------------------------------------------------------------------------------------
 
BÉCSI MEMORANDUM, 2015

FELHÍVÁS A VILÁGSZERTE FELLÉPŐ MENEDÉKJOGI ÉS BEVÁNDORLÁSI PROBLÉMA SÜRGŐS MEGOLDÁSÁRA

Európa a II. világháború óta egyik legnagyobb kihívása előtt áll. Ukrajna válsága, Görögország problémája, az eladósodás valamint a munkanélküliség megnövekedése megoldásra váró problémát jelent. A migrációs áradat ehhez még erősítő faktorként járul úgy, hogy számos megfigyelő szerint már fenn áll annak a veszélye, hogy a társadalmi rendszerek összeomlása következtében Európa ellenőrizhetetlen káoszba süllyed.

Elengedhetetlen a határok azonnali védelme, a jövőre nézve új jogi feltételek megteremtése, az eddig egymásnak ellentmondó és nem megfelelő jogi előírásoknak a valós adottságokhoz történő igazítása.

A Wiener Akademiker Kreis (Bécsi Akademikusok Köre) ezen indíttatással felszólítja Európa kormányait, az Európai Uniót, az Egyesült Nemzetek Szervezetét valamint az összes bevándorlással foglalkozó szervezetet, hogy a megelőzés és visszafordíthatatlan károk elkerülése céljából azonnali intézkedéseket eszközöljenek ki.

I. HELYZETELEMZÉS 

1. Az Afrikából és Ázsiából történő bevándorlási hullám még egyáltalán nem érte el a csúcsot. A NATO Defense College katonai demográfiai tanszékének professzora, Gunnar Heinsohn szerint 2050-ig csupán Afrikából és a Közel-Keletről 950 millió bevándorló érkezik.

2. A bevándorlók 90%-át embercsempész szervezetek kalauzolják több ezer kilométeren és mintegy 17 államon keresztül Európába. Nagy-Britannia képviselője a Frontex ügynökség egyik ülésén 3000 embercsempész szervezetről beszélt 29000 segítővel.

3. Annak ellenére, hogy felkeltették a Földközi-tengeren megtörtént több ezer halottat követelő tragédiák az Európai Unió figyelmét, érdembeli intézkedés mégsem történt. Az embercsempész szervezetek a Földközi-tengeren átvezető útvonalat kikerülvén áttértek a Görögországot, Macedóniát, Szerbiát és Magyarországot átszelő szárazföldi útvonalra. 2015 januárjától már 80 000 bevándorló lépte át Magyarország határát. Magyarország a bevándorlók létszámát és az egy főre jutó terhelést illetően az élen jár. Kerítés építése nem tudja megoldani ezt a problémát sem Görögoszágban, sem Bulgáriában, sem Franciaországban sem pedig most Magyarországon.

4. A perifériás államokban nem tartják nyilván a bevándorlókat, úgy tűnik, már Németország sem képes a regisztrációra. A bevándorlás ezért a biztonság tekintetében veszélyes problémává fajul. Már egyértelmű utalások történtek arra, hogy becsempészik Európába az IS erőszakra kész tagjait, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy muzulmán kalifátusokat alapítsanak Európában is.

5. Az Európai Unió eddig kudarcot vallott. A Dublin III. rendelet nemcsak hogy igazságtalan, mert kizárólag perifériás államokat terhel, hanem jogilag helytelen is, mert nem tesz különbséget a menekültek és a kiegészítő védelemre jogosultak között. A menekültek védelme és a nemzetközi védelem egy rangra történő emelése politikailag és jogilag helytelen.

6. 2008/115/EK visszatérési irányelv nem hatékony és nem kerül alkalmazásra, a határok védelméért felelős ügynökség, a Frontex is fogatlan és alkalmatlan.

Az Európai Bizottság 10 pontba foglalt határozata sem oldja meg a problémát, amely a Líbiából Európába tartó csempészhajók megsemmisítését tűzte ki céljául, sőt még a bevándorlók felosztására irányuló szándék sem - sem kötelező kvóta megadásával, sem pedig önkéntes alapon.

Gazdasági menekültek bevándorlási áradatát nem felosztani kell, hanem megállítani. A bevándorlást nem szabad rákényszeríteni senkire. Az eddigi felfogást, hogy a migráció mindenféleképpen és Európában mindenkit csak gazdagít, fel kell váltsa egy, a valóságnak megfelelő nézet.

7. A már nem adekvát 1951-es Genfi Menekültügyi Konvenciót helyettesíteni kell egy olyan egyezménnyel, amely alkalmas az új veszély és a megváltozott világpolitikai helyzet kezelésére.

II. JELENLEGI JOGI HELYZET 
Jogilag a bevándorlóknak 3 csoportját különböztetjük meg.

1. Menekültek a Genfi Menekültek Helyzetére Vonatkozó Egyezmény alapján 

Az egyezményben megfogalmazott definició szerint ehhez az a személy tartozik, aki "faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni."

Háborúk, polgárháborúk, egyéb háborús tevékenységek, fegyveres konfliktusok, erőszakos törzsi rivalizálások a menedékjog szempontjából nem képeznek menedék okot. A Genfi Konvencióban meghatározott menekültstátusz és ezzel az állandó tartózkodáshoz való jogosultság a bevándorlók csak egy csekély százalékának jár.

2. Személyek, akik jogosultak a kiegészítő védelemre 

Ide azok a személyek tartoznak, akik nem jogosultak a menekültügyi jogállásra, de akiket nem lehet visszatoloncolni, mert hazájukban személyüket háborús támadás, halálbüntetés illetve embertelen bánásmód veszélyezteti.

Az Európai Unió a Tanács 2004/83/EK 2004. április 4-én meghozott irányelvével, melyet 2011. december 13-án az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve megváltoztatott, kiegészítette a Genfi Konvenció által meghatározott menekült fogalmát és bevezette a Nemzetközi Védelem fogalmát. Ez többek között kiegészítő védelmet tartalmaz olyan személyek számára, akik nem jogosultak menedékvédelemre, de mégsem lehet őket visszatoloncolni, mert személyüket súlyos sérelem fenyegeti.

Az irányelv 15. cikke értelmében súlyos sérelemnek számít:
a. halálbüntetés kiszabása vagy végrehajtása
b. kínzás vagy embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása
c. Nemzetközi vagy belsö fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülö megkülönböztetés nélküli eröszak következtében polgári személy életének vagy testi épségének súlyos és egyedi fenyegetettsége.

Egyidejűleg a Genfi Konvencióban részletesen felsorolt üldözési okokat elemezték és kiegészítették. Különös figyelmet kell fordítani a nemre vonatkozó szempontokra, ebbe beleértve a nemi identitást is. A politikai vélemény menedékjogilag releváns, akkor is, ha ez a vélemény semmiféle tevékenységhez nem vezetett.

Az Európai Unió így egy irányelvbe való becsempészéssel kitágította a Genfi Egyezményt, miközben ez a nemzetközi védelem csakis az Európai Unió tagjait kötelezi - kivéve Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát.

3. Gazdasági menekültek 

A legnagyobb csoportot (kb. 90%-ot) azok a bevándorlók képezik, akik sem a Genfi Konvenció alapján nem jogosultak menekültstátuszra, sem pedig kiegészítő védelemere, hanem akik kizárólag gazdasági okok miatt jól szervezett embercsempész szervezetek segítségével Európába jönnek.

Ezek az illegális bevándorlók nem jogosultak védelemre és így nem jogosultak a befogadásra sem. A gyakorlatban viszont nem tesznek különbséget, ugyanazt az eljárást alkalmazzák rájuk, mint a menekültstátuszra és a nemzetközi védelemre jogosultaknak, mivel jelenleg nem létezik semmiféle hatásos lehetőség az ellenőrzésre, hogy megakadályozzák a gazdasági menekültek jogtalan bevándorlását. A gyakorlatban még vissza sem toloncolják őket, mert vagy ismeretlen a származási országuk, vagy a származási ország elutasítja visszafogadásukat vagy egyszerűen olyan sok idő telik el, hogy sikerült tartózkodási jogcímet szerezniük különösen házasság vagy munkavállalás útján.

III. SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK 

1. A Genfi Menekültügyi Konvenció felmondása ill. felülvizsgálata 

Az 1951-ből származó, A Menekültek Helyzetére Vonatkozó Egyezmény a II. világháború után a kommunista országokból elmenekült és elüldözött személyek védelmére irányult. Már 1990-ben elavult és ezért teljes egészében fel kellene mondani vagy a Konvenció 45. cikkének értelmében felül kellene vizsgálni és a megváltozott geopolitikai adottságokhoz kellene igazítani.

A politikai üldözés jelenlegi áldozatai a legtöbb esetben az iszlám terror elől menekülnek valamint az Afrikában és Ázsiában kialakult erőszak elől. Ebből adódóan sürgős feladattá vált érvényességének kontinensek szerinti földrajzi korlátozása, melyet a Menekültügyi Konvenció már 1951-ben tartalmozott, amikor a szerződő államok választhattak érvényességi kört (Európa vagy "Európa és máshol"). Minden kontinensen van biztos védelmet nyújtó állam és a kontinensekre történő korlátozás a menekültek érdekét is képviseli, mivel a menekülés kevésbé kockázatos és az integráció is sikeresebb lehet ugyanabban a kultúrkörben.

2. Nemzetközi Egyezmény megkötése háborús menekültek nemzetközi védelmére 

Fenntarthatatlan állapot, hogy nemzetközi jogi megállapodás hiányában csupán az Európai Unió tagállamait (kivéve az Egyesült Királyságot, Írországot és Dániát) kötelezzék háborús konfliktus súlytotta területekről érkező menekültek felvételére. Elengedhetetlennek bizonyul egy nemzetközi, jogilag kötelező egyezmény megkötése az Egyesült Nemzetek keretén belül, amely a háborúk, az erőszak és az emberiség ellen elkövetett súlyos bűncselekmény áldozatainak védelmét szabályozza. Ezeknek a személyeknek ideiglenesen kiegészítő védelmet kell biztosítani, ha fennállnak az alábbi feltételek:
- Nemzetközi vagy államon belüli fegyveres konfliktus háború vagy polgárháború formájában.
- Ilyen fegyveres konfliktus által okozott veszély fennállása.
- Agresszió büncselekmény, ahogy azt a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statutuma meghatározza.

3. Menekülési alternativa 

Nem áll fenn semmiféle jogcím védelem biztosítására abban az esetben, ha adott egy államon belüli menekülési alternatíva vagy ha egy biztonságos harmadik országban a kérelem benyújtásának lehetősége fennáll és elfogadhatónak tekinthető. A kérelmet mindenféleképpen a saját kontinensen kell benyújtani. Kontinensek között önkéntes alapon lehet intézkedni ill. védelmet biztosítani, mint például üldözött keresztények esetében, akik számára egy iszlám államban történő kérvényezés nem lehetséges vagy nem elfogadható. Sajnos a ténylegesen védelemre szoruló személyek számára jelenleg nincs hely Európában, mert illegális bevándorlók foglalják el.

4. Visszatoloncolás és a külső határok biztosítása 

Jelenleg a legsűrgősebb intézkedést, az USA és Ausztrália példájára, Európa határainak hatékony védelme képezi. Azokat a személyeket, akiknek sem menedékjog sem pedig kiegészítő védelem nem jár, már a határokon vissza kell utasítani. Ez ugyanúgy érvényes azokra a személyekre is, akik az államukon belüli menekülés lehetőségét ill. egy biztonságos harmadik ország védelmét nem vették igénybe.

Ellenőrzéseket Európán kívül is kell végezni és e célból Afrikában és Ázsiában felvételi központokat kell kialakítani, amelyeknek európai ellenőrzés alatt kell állniuk, ebbe beleértve a katonai ellenőrzést is.

A külső határok biztosítására kirendelt Frontex ügynökséget olyan személyzettel és pénzügyi eszközökkel kell ellátni, hogy feladatát el tudja végezni. Ugyanúgy támogatni kell az államokat is, hogy lehetőségük legyen a 2005. május 27-i Prümi Szerződés keretén belül elvállalt kötelezettségeiknek elvégzésére az illegális migráció elleni küzdelemben.

5. Embercsempész szervezetek elleni küzdelem 

Habár az embercsempész szervezetek központjai ismertek, nem fogják felszámolni világot átszövő hálózatukat, melynek bevételei meghaladják a kábótószer kereskedelem bevételeit. Ezt kellene legelőször is megcélozni. A védelem saját kontinensre történő földrajzi korlátozása megalapozatlanná tenné az embercsempészek ígéreteit és Európa nem válna célállomássá. A bevándorlók ellen elkövetett tényleges bűncselekményt a pénzügyi kizsákmányolás jelenti és az, hogy rábeszélik őket otthoni megélhetési lehetőségeik feladására egy bizonytalan jövöért.
6. Jogi szakvélemény és a Nemzetközi Büntetőbíróság bevonása

Tömeges kivándorlás esetén az Egyesült Nemzetek Szervezetének ill. a Den Haag-i Nemzetközi Büntetőbíróság szakvéleményét kell kikérni, hogy meg lehessen állapítani a konfliktus okait és esetleg a felelősöket is. Amennyiben ezek megállapításra kerülnek, akkor be kell vonni a Nemzetközi Büntetőbíróságot egy bűncselekmény büntethetőségének felülvizsgálatara a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statutum 5. cikke értelmében.
7. A megelőzést a helyszínen kell elvégezni

Migrációs mozgalmakat tartósan csak az okok megszüntetésével lehet megakadályozni. A megelőzést sürgősen a helyszínen kell elvégezni. Lásd csatolva: Prof. DI Dr. Heinrich Wohlmeyer cikke "Miért nem ragadjuk meg a menekültügyi politikát a gyökereinél?"

Bécs, 2015 júliusa

A Wiener Akademiker Kreis nevében:
Dr. Eva Maria Barki, ügyvéd
Prof. Dr. Emanuel Aydin, a szír-ortodox keresztények ausztriai püspöke
Pajor András, katolikus lelkész, a Keresztény Kulturális Akadémia elnöke, Budapest
---------------------------------------------------------------------------------------
Cikkek forrása: Nemzeti Hírháló 2015.08.01-i hírlevele/*B.Kiss-Tóth László