A kormány elkezdett félni a Fidesz-frakciótól

Öngól is lehet a Miniszterelnökség javaslata a rendeleti költségvetésről. Még annak ellenére is, hogy a szakemberek nagyjából egyetértenek abban: az intézkedés konkrét célja ezúttal nem egyértelműen a parlamenti kontroll gyengítése. Szakértők szerint a Fideszen belüli törésvonalak indokolhatják az intézkedést.
Elkezdtek félni a saját frakciójuktól – kommentálta egy magát megnevezni nem kívánó makrogazdasági szakember a rendeleti költségvetés-módosítás tervét. Szerinte álságos a javaslat indoklása, miszerint gyorsítani szeretnék az ügyeket, hiszen rendkívüli eljárással a kormány eddig is azt tolt át a parlamenten, amit akart.
Varga Mihály benyújtja a költségvetést a házelnöknek. Kiüresedik a parlament jogköre
Varga Mihály benyújtja a költségvetést a házelnöknek. Kiüresedik a parlament jogköre 
Veres Viktor / Népszabadság
Forrásunk szerint sokkal inkább az hívta életre a javaslatot, hogy a kormánypártban immár tartanak a parlamenti kontrolltól. – Eddig nem volt gond, a Fidesz-frakció gépiesen szavazott, de most, az MNB százmilliárdjainak szórása, az oktatás- és az egészségügy helyzete miatt lázong a Fidesz-frakció. Rá­adásul egyre megosztottabb a képviselőcsoport a kormányon belüli törésvonalak mentén is, és elkezdtek attól félni, hogy ha felmerül egy-egy jelentősebb kiadás, betartanak majd a képviselők – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ügyeit is közelről ismerő forrásunk.
Megkérdeztünk volt minisztereket és egykori pénzügyminisztériumi államtitkárokat is a rendeleti költségvetésről. Név nélkül valamennyien azt állították: a javaslat egyelőre nem befolyásolja Magyarország hitelminősítését, sőt még az sem, ha Lázár János kezdeményezéséből törvény lesz. – Nincs jó üzenete a piac felé a rendeleti költségvetésnek, de a hitelminősítők egyelőre nem mennek bele ilyen mélységig a részletekbe – mondta lapunknak egy egykori pénzügyminisztériumi vezető annak kapcsán, hogy péntek este, lapzártánk után kiderül: kivesz-e bennünket a bóvli adósságosztályból a Moody's. (A Moody's nem jelentett be osztályzatmódosítást. A szerk.)
Maradtunk a bóvliban
A Moody's listáján Magyarország szuverén adósosztályzata továbbra is "Ba1", felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátással. A magyar besorolás egy fokozattal elmarad a befektetési ajánlású kategória alsó szélétől. >>>
Ha tenden­ciává válik, hogy ez a lehetőség – akár csak tizedszázalékkal is, de – rendszeresen rontja a kitűzött költségvetési hiány elérésének esélyét, és ez rendszerszintű kockázattá válik, azaz a hivatalosan gyorsító célú intézkedéssel rendszeresen visszaél a kormány, akkor a rendeleti költségvetést könyörtelenül be fogják „árazni" a hitelminősítők. Az pedig évi több tízmilliárd forint pluszterhet is jelenthet a költségvetésnek.
A Miniszterelnökség által előterjesztett javaslat szerint a költségvetési előirányzat terhére parlamenti döntés nélkül, pusztán rendelettel lehetne új kötelezettségvállalásról dönteni. Azaz egy meghatározott célra szánt összeget szabadon irányíthatnának át máshová. A Népszabadság kérdésére tegnapelőtt a Kormányinfón Lázár János azt mondta, nem korlátlan költekezésről lenne szó, mindössze a havonta felhalmozódott maradvány elköltésének megkönnyítéséről. A javaslat indoklásában pedig az is szerepel, hogy a költségvetés főösszegét továbbra is csak a parlament módosíthatja – ám ez a kitétel csak a törvény indoklásában szerepel, a jogszabálytervezet szövegében nem – hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője, aki a VS.hu-nak nyilatkozva a tervezetet alkotmányossági szempontból is aggályosnak nevezte.
Kihagyták az EKB-t
Nem volt egyeztetés az Európai Központi Bankkal (EKB) arról a jogszabályról, ami lehetővé teszi a jegybanknak, hogy korlátozza a tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok közérdekű adatainak megismerhetőségét, holott az EKB-nak véleményezési joga van minden jegybankot érintő törvénymódosításról – írta a Magyar Nemzet. Bánki Erik és Mengyi Roland fideszes képviselők javaslatát kedden szavazták meg. Ez annak lehetőségét teremti meg, hogy az MNB alapítványainak közpénzből nyújtott tulajdonosi támogatás útja követhetetlenné váljon. E szervezetek 250 milliárd forint felett rendelkeznek. A javaslat azután született, hogy Tóth Bertalan szocia­lista képviselő kiperelte az MNB alapítványának, a Pallas Athéné Domus Aminae-nek szerződéseit. Az EKB éves jelentésében már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar jegybank programja arra utal, hogy az MNB állami feladatokat vállal át, pénzügyi előnyöket nyújt az államnak, ami a monetáris finanszírozás tilalmába ütközik. (W. T. K.)
Forrás : nol.hu