MEGHÍVÓ


Tisztelettel meghívjuk a Mártélyi Tájvédelmi Körzet fennállásának 45., a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet és a Péteri-tói Madárrezervátum Természetvédelmi Terület 40 éves évfordulójára.

Ünnepi emlékülésünket 2016. május 5. napján 10 órától tartjuk az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főépületében.

PROGRAM

10:00-13.00 Ünnepi köszöntők és előadások
  • Kertész Péter ügyvezető (ÓNTE) köszöntője
  • Ugró Sándor  KNPI igazgató köszöntője
  • Dr. Rácz András FM környezetügyért felelős h. államtitkár köszöntője
  • Máté Bence természetfotós előadása
Előadások
  • Dr. Bankovics Attila: „A Péteri-tó természeti értékei, különös tekintettel a gerinces faunára”
  • Vajda Zoltán (Pályázatkezelési és Fejlesztési Osztály): Tervezett és folyamatban lévő fejlesztések a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben
11:20-11:40 Kávészünet
11:40-12:40 Előadások a két tájvédelmi körzet fejlesztési elképzeléseiről
  • Borsos József: Ember + Település + Táj = Tájgazdálkodás;
  • Albert András: Fokgazdálkodás a XXI. században - élőhely-revitalizáció terve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén
12:40-12:55 Máté Bence „Madárparadicsom” című fotókiállításának megnyitója
A kiállítást megnyitja: Dr. Kalotás Zsolt
13:00-14:00 Ebéd a Szeri csárdában
14:00-15:00 Séta az emlékparkban és a Feszty-körkép megtekintése
15:00-15:30 Utazás a pusztaszeri Hét vezér emlékműhöz
15:30-16:00 Dr. Iványosi Szabó András: Az emlékmű és Kecskemét város kapcsolata
16:00-16:15 Utazás a pusztaszeri Büdös-szék bejáratához

16:15-17:30 Séta a pusztaszeri Szász-tanyához, a rezervátum bemutatása, madármegfigyelés  
17:30-18:00 Visszautazás Ópusztaszerre

Üdvözlettel:

                                                                                                    Ugró Sándor
                                                                                                        igazgató sk.



A 40 éves Pusztaszeri tájvédelmi körzet
Sajtóháttéranyag

A Pusztaszeri tájvédelmi körzet nevéről először a honfoglalás, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, esetleg a Feszty-körkép jut eszünkbe. Viszonylag kevesen tudják, hogy hazánk első természetvédelmi területe, a Debreceni Nagyerdő után nem sokkal – szintén 1939-ben –, az első nagy kiterjedésű, madár- és élőhelyvédelmet szolgáló rezervátumát Csongrád megyében hozták létre, Szegedi Fehér-tó néven.

A tájvédelmi körzet kialakítása előtt még két madárrezervátum (Sasér: 1951, Pusztaszeri szikes tó: 1965) jött létre a térségben.
A 1970-es évek a védett természeti területek bővítésének időszaka volt. Alapgondolatként fogalmazódott meg, hogy legyen egy nagyobb kiterjedésű védett terület a Dél-Alföldön, mely a már meglévő rezervátumokat kapcsolja össze oly módon, hogy a közte lévő, még érintetlen szikes pusztai, ártéri erdei élőhelyek is védelmet kapjanak.
Rakonczay Zoltán (az Országos Természetvédelmi Hivatal akkori elnöke) elbeszéléséből tudjuk, hogy az eredeti, szakmai alapon tervezett terület nagysága alig haladta meg a 8 ezer hektárt. Ennek ellenére, rendhagyó módon a helyi megyei vezető javaslatára (határozott kérésére) a majdani Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezetének megóvását is célul kitűzve 21.497 hektár védelmét hirdették ki 40 éve.
Ezzel létrejött Magyarország első, túlnyomórészt (több mint 40%-ban) szántóföldi művelésű területeket magában foglaló tájvédelmi körzete. Az eredeti elképzelések szerint itt jöhetett volna létre hazánkban elsőként nagy kiterjedésben európai szinten is példaértékű tájléptékű extenzív gazdálkodás. Sajnos, ez kezdetben a termelőszövetkezetek, majd később a magángazdálkodók termelői elképzeléseivel nem esett egybe.

A tájvédelmi körzet életének első 15 évében jelentős élőhelyvesztés következett be. A szikes puszták rovására bővültek a szegedi Fehér-tó és a tömörkényiCsaj-tó halastómedencéi, a hullámtéri puhafás ligetredőket nemes nyárasok váltották fel, és a tanyák – ezzel együtt a kisparaszti állattartás – felszámolódtak. Az eredeti természetvédelmi szakmai célok napjainkra látszanak csak megvalósulni.
Az elmúlt 25 év a természetvédelmi célú fejlesztések időszaka lett.Legnagyobb eredményként kell kiemelni a Büdös-szék és Baksi-puszta megőrzését. A mintegy kétezer hektárnyi összefüggő, löszfoltokkal tarkított szikes puszta két síkvidéki kistáj határán változatos vegetációt őriz. Gazdag madárvilágnak ad otthont a Büdös-szék és a Vesszős-szék, a két természetközeli állapotban megőrzött szikes tó. Ez utóbbin a bivalyokkal 2004-ben kezdett élőhely-rekonstrukciónak köszönhetően ismét költenek a szikes tóra jellemző madárfajok: a gulipánok, gólyatöcsök, bíbicek.
Az őszi vonulás idején e két vízfelület 40-50 ezres madártömegnek ad pihenőhelyet. Rendszeresen előfordul itt a fokozottan védett kis lilik és a vörösnyakú lúd.
A puszta kétharmadát a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha és házi bivaly gulyája legeli.
Mesterségesen kialakított halastavaink szintén madártani szempontból jelentősek. A szegedi Fehér-tó a Dél-alföld egyik legfontosabb daruéjszakázó helye. Nem ritkán 30-40 ezer madár éjszakázik a tavakon. A tavaszi és őszi lecsapolások során szabaddá váló iszapos tómedrek récék, parti madarak és sirályok tízezreinek nyújtanak táplálékot. A Csaj-tó 4-es számú, mintegy 120 hektár kiterjedésű tóegységében végrehajtott élőhely-fejlesztésnek köszönhetően a Kárpát-medence legnagyobb – 200-250 párból álló – szerecsensirály-telepe jött létre, az itt fészkelő gémfélék létszáma évente 600 és 1000 pár között változik.
A tájvédelmi körzet erdői botanikailag kevésbé jelentősek, bár homoki erdeinkben megtalálhatjuk a bugaci nőszőfüvet, a tisztásokon a báránypirosítót. Napjainkban már nemcsak a Sas-éri erdőrezervátum lakója a rétisas, 4-5 pár rendszeresen költ annak tágabb környezetében is.

A tájvédelmi körzet középső részét elfoglaló szántóterületek a Pallavicini-uradalom idejéből megmaradt öreg tölgyfasoraival, magányos fáival túrázásra alkalmas, hangulatos tájképet nyújtanak. Nem véletlen, hogy az Országos Kéktúra alföldi szakasza itt közelíti meg a Tiszát, majd a mindszenti kompon át hagyja el a Duna–Tisza közét.
A nagy kiterjedésű, intenzíven használt mezőgazdasági területek ősszel fontos táplálkozóterületei az átvonuló vadludaknak, darvaknak, a frissen kikelő vetések esetében nem ritkán konfliktushelyzetet generálva gazdák és természetvédők között. A kár megelőzéseként az igazgatóság több mint tíz éve közel 30 hektáron daru-táplálkozóhelyként kukoricát termeszt, majd a termést a területen hagyva a madarak jelentős részét a rezervátum területén tartja. Kezdeményezésünkre, szintén kármegelőző – természetesen természetvédelmet is szolgáló – céllal jött létre a Tiszavölgyi-sík Magas Természeti Értékű Terület, melynek segítségével a „Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal” célprogramban a helyi termelők jelentős támogatáshoz juthatnak.

A Pusztaszeri tájvédelmi körzet nyitott a turisták számára is. A szegedi Fehér-tónál álló Tiszavölgyi bemutatóház állandó kiállítása és a Sirály tanösvény egész évben várja a kirándulókat. A madarászok számára a fehér-tavi Beretzk-kilátó, valamint a büdös-széki kilátó a legnépszerűbb. A tájvédelmi körzetben számos információs tábla segíti a kirándulók ismeretszerzését, de rendszeresek a szakvezetéses túrák is.

Fejlesztési tervek a Pusztaszeri tájvédelmi körzetben
Az „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése (KEHOP 4.1.0.)” európai uniós pályázati támogatással tervezett fejlesztéseink a 2014–2020-ig terjedő időszakra a következők:

  • a Dél-Alföld egykor legnagyobb szikes tavának, a szegedi Fehér-tó medrének rekonstrukciója 130 hektáron (tervezett költség: 200 millió Ft);
  • Kurgán-bemutatóház a szegedi Fehér-tónál (tervezett költség 90 millió Ft);
  • Örökségünk a természet – a rónák világa:a Dél-Alföld természeti értékeinek és Natura 2000 hálózatának a bemutatása az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban (tervezett költség: 45 millió Ft);
  • egy fenntartható, természetkímélő tájhasznosítás újjáélesztése: a fokgazdálkodás XXI. századi lehetőségeinek megteremtése a Mártélyi tájvédelmi körzetben(tervezett költség: 200 millió Ft).

További információ kérhető: Tajti Lászlótól, a KNPI területkezelési igazgatóhelyettesétől (+30488-4550, tajtil@knp.hu)