Magyari Péter: Elképesztő új magyarázat került elő a török puccsról: az oroszok mentették meg Erdogant?

 

Farsnews iráni hírügynökség közölte, hogy Oroszország mentette meg Racap Tayyip Erdogan török elnököt a puccsistáktól
Az arab országok diplomatáira hivatkozó beszámoló szerint pénteken, néhány órával a puccskísérlet kezdete előtt, a Latakiában (Szíria) lévő orosz támaszpont hírszerző különítménye lehallgatta a hatalom átvételére készülő török katonák beszélgetését, és pont időben figyelmeztették Erdogant, hogy meneküljön el a szállodából, ahol éppen üdült.
A szállodát egyébként szétlőtték a puccsisták, de Erdogant már nem találták ott. Az Al-Dzsazíra információi szerint 44 perccel azelőtt hagyta el a szállodát, hogy a kivégzésére érkező helikopterek odaértek volna.
E magyarázat szerint Erdogan elmozdítása azért sem lehetett sikeres, mert a puccsisták megneszelték, hogy lebuktak, ezért az akciót több órával előre hozták, szombat hajnali háromról péntek kora estére. A kapkodás miatt azonban az eredeti tervnél gyengébb lett a megvalósítás. Azt már a puccs után közvetlenül is szivárogtatták egyébként a török kormányból, hogy a puccsot menet közben leleplezték, és ez zavart okozott a hatalom átvételére készülő katonáknál.

Minden az oroszokról szólt?

Az elméletet terjeszti az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ is. A történet az iráni–orosz magyarázat szerint a következő: Erdogan arra készült, hogy oldalt vált a szíriai polgárháborúban. Törökország a polgárháború kitörése óta a szunnita szíriai ellenzéket támogatta, fegyverrel, emberrel, utánpótlással, Aszad elnök alapvetően alavita (tehát síita-közeli) rezsimjével szemben. Törökország a háború elején még az Iszlám Államot is hagyta megerősödni, minimum azzal, hogy átengedte területén az utánpótlásaikat, de sok jel szerint azzal is, hogy lehetőséget adott nekik illegális olajkereskedelmük intézésére török területen. Bármit megtettek, csak Aszadot legyőzzék.
A szír polgárháborút Aszad elnök 2012 tavaszára már majdnem elveszítette, de előbb a síita egyházi vezetés alatt álló Irán, majd 2015-ben Oroszország is beszállt az oldalán, és ezzel megfordult a hadiszerencse. Azóta a törökök (és a szaúdiak és a katariak) által támogatott szunnita ellenzéki csoportok helyzete sokat romlott.
Lefegyverzett puccsista katonákat fenyegetnek Erdogan hívei a Boszporusz-hídon, Isztambulban július 16-án. Fotó: Getty Images/Gokhan Tan
Ez 2015 novemberében már közvetlen török–orosz háborúval is fenyegetett: akkor a török légierő lelőtt egy olyan orosz vadászgépet, amely egy törökökkel szorosan szövetséges szíriai csoportot bombázott éppen. Szintén 2015 őszén a török kormány engedélyezte az amerikai gépeknek, hogy egy törökországi repülőtérről indulva végezzenek hadműveleteket Szíriában. 2016 márciusában pedig a török állam megállapodott az EU-val, hogy feltartóztatják az Európára zúduló menekültáradatot. Úgy tűnt, hogy miközben Erdogan otthon egyre diktatórikusabb rendszert épít ki, kifele kész inkább a Nyugattal együttműködni, és ezzel az orosz érdekeknek keresztbe tenni.
Ezen a rendszeren látszódott változás, amikor június végén Erdogan levélben kért bocsánatot Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az orosz vadászgép lelövéséért, majd telefonon is beszéltek egymással, és úgy tűnt, hogy kibékültek.
Az iráni hírügynökség elmélete szerint – és ezt elkezdték csütörtökön átvenni az orosz kormány lapjai is – a puccs összefüggött azzal, hogy a török hadsereg vezetésének egy része nem akart fordulatot, nem akart békülni az oroszokkal (és cserben hagyni az addigi szövetségeseit). Az elmélet szerint az Aszad-rezsim ellenfelének számító USA is biztatta a puccsistákat, hogy ha sikerrel járnak, akkor számíthatnak az együttműködésükre. Az iráni elmélet szerint ezt nem közvetlenül intézték, hanem az USA-ban élő Fethullah Gülen török hitszónok szaúdi és emirátusokbeli közvetítőin keresztül üzentek.
Az elmélet itt kapaszkodik rá arra, hogy a török kormány rögtön az amerikaiakat és Gülent kezdték hibáztatni a puccsért, utóbbi kiadatását most már hivatalosan is kérték az USA-tól. Az amerikaiak azt mondták, hogy alaposan kivizsgálják a török kérelmet, de ez sok időt vesz majd igénybe.
Az iráni elmélet jól fel van építve, de semmilyen bizonyíték sincs mögötte, egyetlen nyilatkozó sem erősíti meg, és az orosz állami hírügynökség is csak az irániák értesülésére hivatkozva állítja, hogy az oroszok mentették meg Erdogant.

Ami tényleg látszik: tényleg fordulat van

Az egyértelmű, hogy a török–amerikai viszony nagyon megromlott a puccs óta, az egyik török miniszter egyenesenazt mondta, hogy a puccsot Washingtonból szervezték. Az sem tehetett jót a kapcsolatoknak, hogy a török hatóságok szombaton vesztegzár alá helyezték az amerikaiak által használt légibázist.
Az is látszik, hogy az orosz kormány régóta nem volt olyan barátságos Erdogannal, mint most. Putyin elnök szóvivője például bejelentette, hogy meggyőződtek arról, hogy
az orosz vadászgépet gülenista puccsisták lőtték le annak idején.
Ez alapján Erdogan provokáció áldozata lett, ami azért fura értelmezés visszanézve, mert a gép lelövése után Erdogan kifejezetten keményen beszélt az oroszokról, és még azt is kilátásba helyezte, hogy ha megint megsértik a török légteret, akkor megint lelőnek egy gépet. A Kremlben most viszont azt is bejelentették, hogy augusztusban Moszkvába várják Erdogant. Az orosz és a török elnök személyes találkozója két hónapja még teljesen elképzelhetetlennek tűnt.
Leaglább ekkora fordulatra utal, hogy Kaszem Szulejmani, az iráni külföldi katonai akciók irányítója mint testvéreknek és szövetségeseknek mondta a törököket egy szerdai nyilatkozatában. Egészen mostanáig Szulejmani és a török titkosszolgálatot vezető Hakan Fidan voltak azok a hadurak,akik a színfalak mögül irányították a szíriai polgárháborút, egymás ellen. Az iráni hírek szerint viszont a puccs idején Fidan folyamatosan számíthatott az iráni titkosszolgálat segítségére.
Putyin tábornokokkal a győzelem napi ünnepségen, Moszkvában, május 9-én. (AFP PHOTO/Kirill Kudrjavcev)
Szintén elképesztő fordulat, hogy Erdogan telefonon beszélt a puccs után az iráni elnökkel, és az iráni állami hírügynökség szerint azt mondta Haszán Ruhaninak, hogy„kéz a kézben kíván együttműködni Iránnal és Oroszországgal a régió problémáinak megoldásában”. Ne feledjük, eddig élet-halál harcot vívtak a törökök és az irániak Szíriában a szövetségeseiken keresztül. Erdogan egyébként nem mondott semmit erről a beszélgetésről, azt viszont kijelentette, hogy új, békés fejezetet kell nyitnia Törökországnak a szomszédaival.
Hogy tényleg az oroszok mentették-e meg Erdogant, és a puccsisták tényleg a Nyugat támogatásában bíztak az oroszokkal békülékeny Erdogannal szemben, az lehet, hogy csak az iráni vagy az orosz dezinfomrációs kampány része. Az viszont biztos, hogy jelentős változás látszik a NATO-tag Törökország külpolitikájában és szövetségi rendszerében, ami az USA és az EU számára kedvezőtlen fordulatot jelent. Egy iráni-török-orosz kiegyezés teljesen átalakítaná a közel-keleti erőviszonyokat.
/Forrás: http://444.hu/2016/07/21/ /*B.Kiss-Tóth László