Balog szerint európai szinten is újra helyzetbe hozták a felsőoktatást

A cél, hogy biztos alapokon nyugvó, állami és közösségi forrásokból egyaránt táplálkozó, a nemzetközi és a munkaerőpiaci igényekhez igazodó felsőoktatási rendszert teremtsünk - mondta az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten, a felsőoktatásról tartott sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán kiemelte, jövőre plusz 117 milliárd forintot fordít a kormány az oktatásra, ezen belül 37 milliárdot a felsőoktatásra. Fontosnak nevezte, hogy ebből 15 milliárd jut kutatásra, fejlesztésre, ami korábban nem látott kutatási lehetőséget teremt az egyetemeknek.

A miniszter úgy fogalmazott, 2010-ben "megtépázott felsőoktatási intézményrendszert örököltek". A legsúlyosabb tehertételt a PPP-konstrukciók jelentették, amelyek évtizedekre előre adóssághelyzetbe kényszerítették az egyetemeket. 

A 2013-ban elindult konstrukciókiváltással, majd a 2014-ben bevezetett kancelláriarendszerrel elérték, hogy mára gyakorlatilag eltűnt az adósság a felsőoktatásból.A felsőoktatási intézményekben 2,5 milliárd forintnyi a mínusz, a kifizetetlen számla, míg 250 milliárd a plusz, a rendelkezésre álló keret. Ez a biztos alap, ez jelzi, hogy "európai szinten is újra helyzetbe hoztuk felsőoktatást" - mondta.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy tovább folytatódik a felsőoktatási oktatói, kutatói, tanári bérrendezés, ami 2017-ben mintegy 14 ezer embert érint.

Szólt arról is, hogy tovább emelkedett a felsőoktatásba felvettek száma, ezen belül nőtt a külföldi hallgatók aránya. A legtöbben első helyen a gazdaságtudományok, a pedagógusképzés és a műszaki képzési terület valamely szakját jelölték meg. 1517 hallgatónak van a pedagógusképzésben Klebelsberg Képzési Ösztöndíja. 


Magyarország jövője szempontjából fontos eredménynek nevezete, hogy az utóbbi három évben megduplázódott a roma fiatalok száma a felsőoktatásban.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a 2011-ben létrehozott Új Nemzeti Kiválóság Program keretében 1,7 milliárd forintot fordítottak évente egyetemi hallgatók, doktoranduszok kutatásainak támogatására a központi költségvetésből. 

Ez az összeg 2016-ban 2,2 milliárdra nőtt, 2017-ben négymilliárdra, jövőre pedig 27 milliárd forint fordítanak kutatásra. Hozzátette, a kutatásokat nem normatív, hanem kiválósági alapon támogatják, a már most is magas színvonalú kutatások továbbfejlesztése a cél. 

A hosszú távú támogatások során követik majd a nemzetközi szinten elért eredményeket is - tette hozzá.

Palkovics László szólt arról is, hogy az európai uniós EFOP-pályázatokon keresztül további 130 milliárd forintnyi támogatás áll a felsőoktatási intézmények rendelkezésére. 

E pályázatok kiírása során fontos volt a piaci igények beépítése a felsőoktatási stratégiába, az, hogy az intézmények legyenek képesek kutatási szolgáltatást nyújtani a környezetükben működő vállalatoknak.

Kitért arra, a felsőoktatási rendszer kiegyensúlyozatlan, az úgynevezett a mtmi-területekre, vagyis a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzésekre lényegesen kevesebben jelentkeznek, mint humán szakokra, a gazdaság viszont éppen az mtmi-szakon végzett szakembereket igényli. 

Ezért a pályázati konstrukciók jelentős része alkalmaz valamiféle pályaorientációs, illetve az egyetemre bejutást megkönnyítő lehetőséget.
Forrás: MTI / Sztárklikk