Átadták a kóser vágóhidat Csengelén, 250 helyinek ad majd munkát - óriásgaléria

Alig két év alatt felépült Csengelén Európa egyik legnagyobb kóser vágóhídja. A 2,75 milliárd forintos beruházás teljes befejezése után a világ minden országába szállítanak kóser termékeket.
– Eleinte tizenegy rabbi jár majd ide egyenesen Izraelből, hogy levágja a vízi szárnyasokat – Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője elmagyarázta, hogy ehhez a művelethez speciális tudás kell, amelyet rabbik végezhetnek. – Nagyon örülünk, hogy Magyarországon engedélyezett a kóser vágás, így ezt a gigaüzemet meg tudtuk építeni – az ortodox rabbi elmondta, hogy Svédországban, Svájcban, legutóbb Belgiumban ezt betiltották, mert szerintük ezzel sokkolják az állatokat. 
Tudta?

A kóserség szabályait a Tóra határozza meg. Kóserek a páros ujjú patások és a kérődzők, valamint a pikkelyes és uszonyos halak, a legkedveltebb szárnyasok: a csirke, liba, pulyka, kacsa. Az állatok levágására szigorú szabályok vonatkoznak: az elsődleges szempont, hogy a legkevésbé fájjon az állatnak. A lehető legtöbb vért ki kell folyatni belőle, sózással vagy közvetlen tűzön sütéssel. Mindezt a sakter, a „metsző" végzi. A széttépett állatok nem kóserek, és azok a betegek vagy sérültek sem, amelyek nem érnének meg még egy évet. Fontos szempont, hogy a tejes és húsos ételek nem érintkezhetnek. Tévhit, hogy csak a vallásos zsidók fogyasztanak kóser ételeket.


Köves Slomóék álláspontja viszont az, hogy a kóser vágással éppen a szenvedéstől kímélik meg az állatokat. – Egyszerre vágják át a vízi szárnyasok légző-, nyelőcsövét és a főütőeret, ezzel jóval rövidebb ideig szenvednek, mintha más módon kábítanánk az állatot.
Az EMIH vezetőjének ötlete volt, hogy felépüljön a vágóhíd, erről hónapokon át tárgyaltak Fazekas Sándorral, az agrártárca vezetőjével, aki a szerdai avatáson a többi vendéghez hasonlóan egy sakter kést kapott.

– A több évszázados hagyományokon alapuló magyar víziszárnyas-termékek hungarikumnak minősülnek, messze többet jelentenek puszta élelmiszernél – mondja Fazekas Sándor, aki szerint az egyik legfontosabb beruházás a feldolgozóiparban a csengelei gyár.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség többségi tulajdonában lévő Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. fejlesztése összhangban van a kormány agrárpolitikájával – jelentette ki a miniszter. Az ágazat ma is több ezer embernek ad megélhetést vidéken, különösen a Dél-Alföldön. Az üzem megnyitása hozzájárul ahhoz, hogy a víziszárnyas-tenyésztés újra növekedési pályára álljon, miután kezdi kiheverni a madárinfluenza miatt elszenvedett károkat.
Kóser vágóhidat avattak Csengelén - GALÉRIA. Fotó: Frank Yvette

Az agrártárca vezetője ismertette, a vágóhíd kialakításának első szakaszához a Magyar Export-Import Bank Zrt. 1,75 milliárd forintnyi hitelt nyújtott. A következő ütemben az üzem bővítésével a foglalkoztatottak száma 260-ra növekszik, ehhez a kormány 15 százalékos támogatást nyújt.
 
A tervek szerint a kóser vágóhídon napi 2400 hízott libát dolgoznak majd fel, az üzemben feldolgozott baromfit a régióból – elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyéből – vásárolják majd.
A csengelei gyár a jászberényi után a világon a második olyan üzem lesz, amelynek a fő profilja kifejezetten a kóser libamáj és hízott liba termékek előállítása.

David Lau, Izrael állam askenázi főrabbija hangsúlyozta, az új üzem világszerte lehetővé teszi a zsidóknak, hogy megismerjék a Magyarországon előállított kiváló minőségű termékeket, és élvezhessék a kóser táplálkozás előnyeit.

kisalfold.hu