Az LMP tizenharmadszor is benyújtotta az ügynöktörvényt

Megjegyzésem: 24.hu alábbi cikke 2 évvel ezelőtt íródott, de azóta megtapasztalhattuk, hogy a kétharmados fideszesék parlamentje tényleg a 13-ik ügynöktörvényt is elutasította. Ajjaj, nagyon sárosak lehetnek ezek a narancsos gyerekek, ha ennyire nem mernek szembenézni a felelősségrevonással... *B.Kiss-Tóth László 2018.12.26.
*


A mostani javaslat apropóját az adja, hogy az 1956-os megemlékezés keretein belül Áder János kitüntetett egy korábbi III/II-es operatív tisztet, aki most államtitkár. 
Tasnádi László 1989-ben Nagy Imre újratemetéséről is jelentett.
Itt olvashatja a javaslat szövegét, a lényege annyi, hogy az LMP megtudná, kik voltak ügynökök azok közül, akik a parlament padsoraiban ülnek.
Hadházy Ákos társelnök azt mondta, csodálkoznának, ha átmenne, de muszáj kiabálniuk. Szél Bernadett korábban úgy fogalmazott, aki „nem tiszteli a diktatúra örökségének feltárását, nem tiszteli ’56 áldozatait, nem tiszteli ’56 hőseit.”
Az állambiztonsági múltat egyszer s mindenkorra átláthatóvá kívánják tenni és követelik a diktatúra működtetőinek kizárását a közélet legmeghatározóbb pozícióiból. Megfogalmazása szerint mérhetetlen nagy adósságról van szó, és abban, hogy hatvan évvel a forradalom után még mindig nem számoltunk el a múltunkkal, komoly felelőssége van a mostani kormánypártoknak.
„A diktatúra titkai nem lehetnek egy demokrácia alapjai”, mondta, érthetetlennek nevezve javaslatuk folytonos elutasítását. Szél Bernadett szerint „a bűnök léteznek, ha a bűnöket nem oldjuk fel, továbbra is ott lesznek és ilyen módon Magyarországon nem fogunk tudni egy szabad demokráciát kialakítani”. Nem fogjuk tudni felismerni, hogy „mi az, amikor éppen szolgává tesznek minket, mi az, amikor a függetlenségünkre törnek és kik azok, akik ezt teszik nap mint nap”.
Szerinte olyan mércére van szükség, amelynek arányait 1956 hősei határozták meg, és ezzel lehet nemet mondani arra, ha például a kormány a magánérdeket a közérdek elé helyezi vagy ha az állampolgárokat a saját hatalmi céljaira használja fel ahelyett, hogy szolgálná őket és ennek segítségével lehet követelni a szabad szólás és tájékozódás jogát, a sajtó minden pillanatban védendő teljes szabadságát.
*
image.png 

Tasnádi László, 
a rendszerváltási korszak egyik főspiclije volt 
az első, második, harmadik Orbán-kormány egyik kedvence? 

Életrajza a Wikipédiából:
2013. március 13-án vezérőrnaggyá léptette elő Áder János köztársasági elnök. 2014. június 15-től rendészeti államtitkár lett, ami múltja miatt feltűnően ellentmondott a kormányzat kommunistaellenes retorikájának. Múltja miatt lemondásra szólította fel a Fidesz-kormányzatot jellemzően támogató CÖF-CÖKA is közleményben.
A szlovákiai SME lap is felemlegette az ellentmondást a Fidesz antikommunista retorikája és Tasnádi államtitkári kinevezése között.
Pályafutását Volán-ügyintézőként kezdte, majd 1978-ban szerelt fel a BRFK-hoz. 
1989-ben, a rendszerváltás idején a BRFK III/II-es operatív tisztje volt.
2000-ben, az első Orbán-kormány alatt nevezték ki bűnügyi igazgatónak az APEH-nél, majd 2002 decemberében váltották le az első Gyurcsány-kormány idején.
2016. október 23-án a belügyminiszter előterjesztésére rendőr altábornaggyá léptették elő.
Az előléptetést Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva kínosnak és kellemetlennek értékelte. 
Az esetet követően Tasnádi jelezte távozási szándékát posztjáról.
2016. december 10-én megbízása a miniszterelnök javaslatára megszűnt.

Született: 1953. november 4. Budapest
rendőr, politikus
rendészeti államtitkár (2014. június 15. – 2016. december 10.)
Szolgálati ideje:1978-2016
rendőr altábornagy
Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség (1988-1989)  
Magyar Rendőrség (1990-2016)

*B.Kiss-Tóth László 2018.12.26.