A nagyüzemi hulladékégetés káros hatása a növényzetre, az állatállományra és az emberiségre


image.png
(Kép forrása: tata.hu)

Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul: salak, pernye, füst (és energia) lesz belőle. A kéményeken át távozó füstöt alkotó részecskék a levegőből kiülepedve a talajba, a növények leveleire, vagy az élővizekbe kerülnek, súlyosan károsítva a környezetet és az élővilágot -benne az embert is.

A hulladékégetők kéményén számos olyan vegyület kerül ki a környezetbe, amely súlyosan károsítja a környezetet és egészségünket. Rákkeltő, idegrendszert károsító anyagok kerülnek a légkörbe, és több mint száz olyan vegyület, amelynek hatásáról szinte semmit nem tudunk!

Szálló por
Az égetők egyik legkritikusabb légszennyező anyagai a szilárd részecskék, melyet nagymennyiségben bocsátanak ki. A por annál veszélyesebb minél kisebb méretű. A 10 mikrométer alatti mérettartományban tartozó részecskéket szálló poroknak (PM10) nevezik és emiatt nagy figyelmet érdemelnek. Ugyanis ez a szemcseméret már olyan kicsi, hogy az ember természetes mechanizmusain átjutva bejut a tüdőbe és onnan a véráramba. A szálló porok rövid idejű koncentráció növekedése elsősorban légzőszervi problémákat okoz, de a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatokhoz vezethetnek, ami vérrögösödést eredményezhet. Hosszú távon jelentősen csökkenti az élettartamot, elsősorban a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése miatt. Magyarországon statisztikai átlagban minden ember egy évet veszít az életéből a szálló por következtében. Európa szinten pedig évente 300 ezer ember idő előtti halálát okozza a szálló por.
szálló por

Dioxinok és furánok

A dioxinok az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport (210 vegyületet tartalmaz), amelyet az ember valaha is kibocsátott a környezetébe. Elsősorban a műanyagok égetése során keletkező, klórtartalmú szerves vegyületek, melyek a természetben nem fordulnak elő, ám igen stabil, nehezen lebomló vegyületek. Az égetők a legkomolyabb dioxin-kibocsátás forrásai. A dioxinok mára kikerülhetetlenné váltak és bejutnak az emberi szervezetbe is. Fő forrásuk nem csak a belélegzés (könnyen megtapadnak a porszemcsék felületén, lásd szálló por), hanem az étel, amelyet megeszünk, hiszen a légkörből kiülepedő dioxinok a talajba, a növényekre jutnak és onnan a táplálékláncon keresztül felhalmozódnak. A szervezetben elsősorban a májban, zsírszövetekben és az agyban halmozódnak fel. Az emberi dioxinterhelés 90%-a élelmiszerekkel, ennek zöme állati eredetű élelmiszerekkel (hús, tej, tojás, hal) kerül a szervezetbe. Rendkívül sokféle egészségügyi problémát okozhatnak, nagyon kis mennyiségben toxikusak és felhalmozódnak a szervezetünkben. Megzavarják a hormonrendszer normális működését, rosszindulatú daganatok kifejlődését idézik elő többek között a kötő-, és támasztószövetekben, a tüdőben és a májban, valamint megnövelik a veleszületett fejlődési rendellenességek (farkastorok, nyúlajak, szemfejlődési zavarok) kialakulásának esélyét. Csökkentik az intelligencia szintet, sőt az anyatejben is felhalmozódnak.
DioxinDioxinok általános képlete
FuránFurán szerkezete

Nehézfémek

A hulladékégetők kéményén több, mint 35 különböző nehézfém távozik. A szilárd anyagok por és pernye formájában távoznak a rendszerből, közülük különösen a nehézfémeket tartalmazó porok okozhatnak komoly egészségkárosodást. A hagyományos tüzelőanyagok nehézfémtartalmát lényegesen meghaladja a hulladékokban lévő. Ebből adódik az égetők jelentős nehézfém-kibocsátása. A fémek jelentős része a kazánban gázhalmazállapotba megy át, majd a lehűlés során, kondenzálódik a pernyeszemcsékre. A higany és vegyületei a többi nehézfémtől eltérően nem a szálló porra ülepszik ki, hanem megmarad gázhalmazállapotban, és jelentős része a kéményen át távozik a légkörbe. A higany az egyik legkritikusabb nehézfém, amely elsősorban idegrendszeri problémát okoz, beszéd és viselkedési zavart. Gátolja egyes létfontosságú enzimek működését, károsítja a veséket, a vér-agy gáton áthatolva elpusztítja az agysejteket. Különösen veszélyes a magzatokra nézve, mert átjut a méhlepényen és fejlődési rendellenességet okoz, de károsítja a tüdőt, szívet is. A nehézfémek (ólom, kadmium, arzén, króm, berillium, nikkel) leginkább az idegrendszerre hatnak és növelik a tüdőrák kockázatát. Vizsgálatok kimutatták a gyerekek körében az autizmus, a diszlexia, tanulási nehézségek kialakulását. Az égetőkből kibocsátott nehézfémeket csak időszakosan vizsgálják, legfeljebb háromhavonta, így azok valódi kibocsátott mennyiségéről nincsenek információink.
Nehézfémek

További légszennyező anyagok

A kéményből távozó füstgáznak még a pontos összetétele sem ismert, s csak néhány alkotó (pl. dioxinok, egyes nehézfémek) hatásairól készültek eddig tudományos igényű tanulmányok. Közismert tény azonban, hogy a keletkező kén-dioxid és a nitrogén-oxidok a savas esők keletkezésében, a szén-dioxid a globális felmelegedésben játszik nagy szerepet. Átlagosan 2,5-szer több szén-dioxidot, háromszor annyi nitrogén-oxidot bocsát ki egy hulladékégető, mint egy ugyanannyi energiát előállító széntüzelésű erőmű.
kén-dioxid izgatja a légzőrendszert, hörgő összehúzódást, krónikus hörghurutot és csökkent légzésfunkciót okoz.
nitrogén-oxidok az égetőkből kikerülő egyik legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Mivel kémiailag semleges, ezért igen nehéz eltávolítani a füstgázból. Légzőszervi megbetegedésekkel és tüdőkárosodással hozhatóak összefüggésbe. Továbbá meghatározó szerepet játszanak az ózon és a fotokémiai szmog egyéb összetevőinek keletkezésében.
A szerves vegyületek közül érdemes még megemlíteni az illékony szerves vegyületeket (VOC), a policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH), a poliklórozott bifenil-származékokat (PCB), ketonokat, aldehideket. Szerves tulajdonságok miatt bioakkumulációra képesek, azaz feldúsulnak az élőlények szervezetében és úgy fejtik ki negatív hatásukat.
A VOC-k a szem, orr és torok irritációját okozzák, hosszútávon károsítják a májat, vesét és a központi idegrendszert.
A PAH-ok egy része bizonyítottan mutagén, karcinogén és teratogaén hatással is rendelkeznek, károsítják az immunrendszert.
A PCB-k is toxikusak, mutagének, a reprodukcióra nézve mérgezőek.
További információkkockazatos.hu
Kampány égetés ellen
Kampány Indiában a hulladékégetés ellen

Monitoring
A hulladékégetők működésük során több száz vegyületet bocsátanak ki és további százra tehető az égető kéményen kikerülő vegyületek száma, melyekről egyáltalán nem rendelkezünk információval.
Tisztába kell lennünk azzal a ténnyel, hogy az égetők kéményén kikerülő vegyületekből csak hetet kell folyamatosan mérni. A nehézfémeket és a dioxinokat a működés első évében négyszer, ezt követően már csak félévente egyszer kell ellenőrizni. Szó sincs tehát arról, hogy folyamatosan mérnék a több száz vegyületet. Éppen a legtoxikusabbak vannak a legritkábban mérve.
Az üzemeltetőt a félévi tesztek időpontjáról tájékoztatják, így a megfelelő eredmény elérése érdekében tud lépéseket tenni. A kevésbé toxikus hulladék beadagolásával és a működés optimalizálásával jobb eredményeket tud elérni, mint amilyen a kibocsátás valójában.
Egyes szennyezőanyagok kibocsátása nem egyenletes, hanem az indítási-leállási, vagy a nem üzemszerű működéshez kapcsolódik. A gyakorlatban azon ezeknek az anyagoknak az évi kibocsátását az egész évben történt két mérés alapján számolják ki, ami durva alábecslésekhez vezethet.
Egy újabb gond, amit meg kell említenünk az a határérték. Amellett, hogy az égetők kéményén kikerülő füstgázokra vonatkoznak határértékek, van egy másik határértékrendszer, ami pedig azt mutatja meg, hogy a levegőben, ahol az emberek élnek, mennyi szennyező anyag lehet. Ebből pedig újabb problémák következnek. A jogszabály szerint az égetőnek a kéményben kell mérnie a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét, viszont azt már nem kötelesek mérni, hogy a levegőben, lakott területen mennyi a szennyező anyagok koncentrációja. Ezen felül arról sincsenek pontos információink, hogy a szennyező anyagok hogyan halmozódnak fel az emberi szervezetben. A határértékek elsősorban felnőtt emberekre dolgozták ki, míg a leginkább érzékenyekre, a gyermekekre és a magzatokra nincs ilyen határérték.
Láthatjuk, hogy még ha a legmodernebb technológiát alkalmazzák az égetők, akkor is akadnak problémák hiába próbálják elhitetni velünk, hogy a modern füstszűrőknek köszönhetően gyakorlatilag alig van kibocsátás.
*

Hulladékégetők Magyarországon

Duna-Dráva Cement Kft. (Cementmű)                      Beremend
Duna-Dráva Cement- és Mészművek Rt.                  Vác
Ecomissio Kft.Tiszaújváros,                                       Tiszavasvári
ÉMK Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. Sajóbábony
Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (HUHA)                Budapest
Fűzfői Hulladékégető Szolgáltató Kft                        Királyszentistván
Győri Hulladékégető Kft.                                              Győr
HAJDÚKOMM Kft.                                                         Debrecen
Hamburger Hungária Kft.                                             Dunaújváros
Holcim Hungária Cementipari Zrt.                              Miskolc
HOLCIM Rt. (Cementmű)                                              Lábatlan
HT-Speciál 2000 Kft.                                                      Budapest XIX. ker.
Huntsman Corporation Hungary
                               Vegyipari Termelő-Fejlesztő Zrt.   Pétfürdő
Mátrai Erőmű Zrt.                                                            Visonta
Megoldás Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft.   Szombathely
MOL Rt. Dunai Finomító                                                 Százhalombatta
MOL Rt. Tiszai Finomító                                                 Tiszaújváros
Orviron Kft.                                                                        Oroszlány
Palota Környezetvédelmi Kft.                                         Budapest XV. ker.
Piro-Energia Kft.                                                                Sajóbábony
Progress B90 Kft.                                                              Kistarcsa
SARPI Dorog Kft.                                                               Dorog
SEPTOX Kft.                                                                       Budapest XIV. ker.
SZOTE Szolgáltató Kht.                                                    Szeged
*
Mit, miben, hogyan égetnek?
image.png
(Hulladékégető. Fotó webhelye: alternativenergia.hu)

Égetők típusai

Hulladékégető is többféle létezik, attól függően, hogy mit égetnek, vagy milyen technológiát alkalmaznak. Az elnevezések is sokszínűek, és gyakran szándékosan megtévesztőek, hogy elfedjék a valóságot, tehát azt, hogy akármilyen köntösbe öltöztetjük is, attól még égető marad. Az alábbiakban a létező hulladékégető típusokat mutatjuk be röviden összefoglalva.

Kommunális hulladékégető
A lakossági hulladékégetőknél oxigén jelenlétében a hulladékot elégetik. Minimum 850 °C-on kell, hogy a hulladék elégjen (dioxinok ezen a hőmérsékleten bomlanak el), ezért sok esetben szükséges kiegészítő üzemanyag a megfelelő hőmérséklet elérése érdekében. Az égetés során a hulladék szervesanyag-összetevői a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, illetve pernye alakjában marad vissza.  Az égetés során a szilárd és folyékony halmazállapotú hulladék térfogata jelentősen csökken. A hátramaradó salak és pernye, valamint a füstgáztisztítás maradékanyagai elérhetik az eredeti hulladékmennyiség 15-50%-át is. Mivel vegyes háztartási hulladék kerül az égetőbe, a legkülönfélébb típusú és összetételű anyagok kerülnek elégetésre, így nehéz pontosan meghatározni és nyomon követni, hogy milyen anyagok képződnek.
Az égés során képződő hő a legtöbb esetben hasznosításra kerül: villamos energiát állítanak elő vagy bekapcsolják a távhő rendszerébe. Általános tapasztalat szerint 15-20 GJ/h hőteljesítmény felett célszerű a füstgázok hőtartalmát hasznosítani.

Veszélyes hulladékégető
Lényegében hasonló eljárással működnek, mint a lakossági kommunális hulladékégetők, de a veszélyes anyagok megfelelő ártalmatlanítása érdekében a hulladéknak hosszabb ideig kell a tűztérben tartózkodnia, és a tűztér hőmérséklete is magasabb kell, hogy legyen. Továbbá, a veszélyes hulladék esetén az összetétel pontos ismeretén alapuló speciális óvintézkedéseket kell alkalmazni a hulladék szállítása, tárolása és adagolása, a tűzzóna megfigyelése, valamint a káros emissziók kézbentartása terén.
Nem minden veszélyes hulladék ártalmatlanítható égetéssel, ugyanis a nagy hőfokon történő oxidáció során is keletkezhetnek veszélyes anyagok. Ezt az eljárást magas szervesanyag-tartalom esetén érdemes alkalmazni, ekkor az égetés nagy térfogat – és tömegcsökkenéssel jár, valamint a veszélyesség is jelentősen csökken. Akkor is alkalmazható, ha a hulladék fűtőértéke olyan nagy, hogy vagy önfenntartóan ég, vagy kevés hőenergia bevitele is elég.
Két féle égetési technológia terjedt el: teljes oxidációs elégetés és parciális pirolízis.


Kórházi hulladékégető
A kórházi hulladék összetételéből kifolyólag kiemelt figyelmet követel. Azonban a kórházakból kikerülő hulladékoknak csak kevesebb, mint 10%-a potenciálisan fertőző (patológiai). Ezt a hulladékot is lehet azonban sterilizálni hővel, mikrohullámmal és más, nem égetéses eljárással is. A hulladék többi része nem fertőző, és zömében papírból, műanyagból, ételmaradékokból tevődik össze, éppen úgy, mint egy hotel, vagy egy étterem hulladéka, hiszen a kórházak ehhez hasonló szolgáltatásokat is nyújtanak. Ebből kifolyólag tartalmazhat magas fűtőértékű hulladékokat (pl. műanyag), de nagy víztartalmú maradványokat is, így a teljes kiégetéshez rendszerint hosszú égetési idő kell. Bizonyos esetekben különbséget tesznek patológiai és nem patológiai hulladék égetési útja között, ahol az utóbbit egyéb hulladékokkal együtt, nem speciális égetőművekben is elégethetik. A kórházi hulladék veszélyes hulladékégetőkben is égethető.

Együttégető
Együttégetés azt jelenti, hogy a hulladékot más ipari technológia során égetik el, mint alternatív tüzelőanyag. Ez lehet cementgyárakban vagy erőművekben.
cement (klinker) gyártásánál magas hőmérsékletre (1450 oC) van szükség, és ezt hulladék elégetésével érik el, valamint a benne lévő anyagok adalékanyagként beleépülnek a cementmátrixba, így csökkentve a nyersanyagigényt. Bár a salak felhasználásra kerül, pernye keletkezésével számolni kell.
Erőművekben is lehetőség van hulladék égetésére energia előállítás céljából, azonban az erőmű működéséhez állandó fűtőértékű tüzelőanyag szükséges, és ez a hulladékok esetében nehezen kivitelezhető.
A hulladékok mechanikai-biológiai kezelése során különválogatott, magas fűtőértékű frakciót nevezzük másodlagos tüzelőanyagnak, vagy röviden RDF-nek (angol refuse derived fuel rövidítése), ezt használják fel együttégetés során.

Hogyan égetik? avagy a különböző termikus kezelési módszerek


Égetés
Leggyakrabban használt módszer, tökéletes oxidáció (levegő biztosítása) mellett végbemenő égést jelent.

Pirolízis
Alternatív technológia, ahol a hulladékkezelés mellett szintézisgáz előállítása a cél. Pirolízis során a hulladékot oxigénszegény (valamennyi oxigén a hulladékban is megtalálható) környezetben bontják hő hatására (500-800 °C). Ennek eredményeképpen pirolízis gázok és szilárd koksz keletkezik. A gázt tisztítva később hőenergia előállítására felhasználható.

Vitrifikáció

A vitrifikáció üvegesítést jelent. Veszélyes hulladék, szennyezett talajok kezelésére alkalmazott nagy energiaigényű eljárás. Az eljárás alapja, hogy a hulladékok szervetlen alkotóelemeiből magas hőmérséklet hatására üvegszerű olvadék képződik. Az olvadékban aztán a hűtés hatására olyan szerkezet jön létre, amelyben a hulladék veszélyes összetevői elméletileg kémiailag stabilak. A vitrifikáció 1600-2000 oC-on történik elektródák közötti nagyfeszültségű elektromos áram hatására.

Elgázosítás
A gázosítás során a szerves anyagok részleges elégése közben gázok szabadulnak fel, melyek (bizonyos átalakítás után) nyersanyagként vagy tüzelőanyagként hasznosíthatók. A beadagolt hulladék meghatározott jellemzőkkel kell, hogy rendelkezzen, így speciális előkezelés szükséges. Itt is hőbontás megy végbe 600-1200 oC között, segédanyagok – levegő, oxigén, vízgőz – segítségével.

Plazma
Gyorsan, igen magas (akár 5000 oC) hőmérsékelten, limitált mennyiségű levegő (oxigén) jelenlétében történik az égetés. A céltermék itt is szintézisgáz. A plazma fáklyát úgy állítják elő, hogy elektromos áram hatására az elektródák között kisülés jön létre, és ez ionizálja a gázt.

Hazai jogszabályozás

3/2002. (II.22.) A hulladékok égetésének műszaki követelményeirõl, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről c. KöM rendeletben szereplő alapfogalmak értelmében:

Hulladékégető mű (égetőmű): minden olyan - helyhez kötött vagy mobil - műszaki létesítmény és hozzátartozó felszerelés, amely a hulladékok, hulladékgázok égetésére létesült, vagy arra használják, és az égetéskor keletkező hőt hasznosítják, vagy nem hasznosítják. Ide kell érteni a hulladék oxidációjával történő égetést és az egyéb termikus kezelési eljárásokat, például a pirolízist, az elgázosítást vagy a plazmaeljárásokat, amennyiben a kezelés során keletkező anyagokat azt követően elégetik.
A meghatározás magába foglalja a telephelyet és az egész égetőművet, beleértve minden égetőegységet, a hulladék fogadására, tárolására szolgáló egységet, a helyszíni előkezelő létesítményeket, a hulladék-, tüzelőanyag- és levegőellátási rendszereket, a kazánt, a füstgázkezelő berendezéseket, a maradékanyagok és a szennyvizek kezelésének és tárolásának helyszíni létesítményeit, a kéményt, a kürtőt, az égetés folyamatának szabályozását, valamint az égetés körülményeinek mérését és regisztrálását szolgáló eszközöket és rendszereket (monitoring).

Hulladék együttégető mű (együttégető mű): minden olyan - helyhez kötött vagy mobil - létesítmény, amelynek fő célja az energiatermelés vagy anyagi termékek gyártása, és amely alap- vagy kiegészítő tüzelőanyagként hulladékot vagy hulladékgázt használ, vagy amelyben a hulladékot termikusan kezelik az ártalmatlanítás érdekében. Amennyiben az együttégetés úgy zajlik, hogy a tevékenység fő célja nem az energiatermelés vagy anyagi termékek gyártása, hanem a hulladék termikus kezelése, akkor a berendezést a d) pontnak megfelelő égetőműnek kell tekinteni.
A meghatározás magába foglalja a telephelyet és az egész együttégető művet, beleértve minden együttégető egységet, a hulladék fogadására, tárolására szolgáló egységet, a helyszíni előkezelő létesítményeket, a hulladék-, tüzelőanyag- és levegőellátási rendszereket, a kazánt, a füstgázkezelő berendezéseket, a maradékanyagok és a szennyvizek kezelésének és tárolásának helyszíni létesítményeit, a kéményt, a kürtőt, az égetés folyamatának szabályozását, valamint az égetés körülményeinek mérését és regisztrálását szolgáló eszközöket és rendszereket (monitoring).

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról az alábbi alapfogalmakról tesz említést.

Energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló hulladékból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként, illetve tüzelőanyagként használnak fel.
Veszélyes-hulladékégető mű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek.

Továbbá szerepel, hogy:
15. § (4) Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhetõ, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hõenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építõipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégetõ műben vagy hulladék-együttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható. Veszélyes hulladék kizárólag veszélyes-hulladékégető műben égethető (!).
*

Társadalmi károk

A hulladékégetés a legdrágább hulladékkezelési módszer, mely nem váltja ki a lerakókat sőt, veszélyes hulladéknak minősülő salakot termel. Az égetés hozzájárul a globális felmelegedéshez és energiapazarló. A légszennyezésen és az egészségügyi problémákon túl számos egyéb gond merül fel a hulladékégetők építése kapcsán. Mivel ezek a problémák nagyon szerteágazók ezért összefoglalóan társadalmi károknak neveztük őket, hiszen költségeit mi és unokáink fizetjük meg pénzben és egészségben. (...)
*

Környezetszennyezés

A hulladékkezelés egy közös kihívást jelent minden emberi társadalomban. Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul: salak, pernye, füst (és energia) lesz belőle. A kéményeken át távozó füstöt alkotó részecskék a levegőből kiülepedve a talajba, a növények leveleire, vagy az élővizekbe kerülnek, súlyosan károsítva a környezetet és az élővilágot, benne az embert.

Az égetők legtöbbet vizsgált problémája a légszennyezés kérdése. Rengetek tanulmány ellenére még ma is kevés információval rendelkezünk az égetők kéményén távozó füstgáz pontos összetételéről. Egyes vizsgálatok szerint az égetőből nem a kéményen kikerülő szennyező anyagok mennyisége is igen jelentős lehet.  Egy 100 ezer tonnás égető átlagosan 70 ezer köbméter szennyezett füstgázt bocsát ki, minden egyes órában. A különböző vegyületek az emberi szervezetre is veszélyesek. Fokozzák a tüdőrák és légúti megbetegedések kialakulását. Az égetőművek szennyező anyagai által okozott környezetszennyezésről és annak emberekre gyakorolt hatásairól eddig a kutatások azt bizonyították, hogy az elavult és a modern égetőművek egyaránt szerepet játszhatnak a talaj és a növényzet dioxin- és nehézfém-szennyezésében.

A hulladékégetők működése során többféle maradékanyag is keletkezik. Ezek számos típusba sorolhatóak. Különbséget kell tenni azonban a közvetlenül az égési folyamat során keletkező maradékok és a füstgázkeletkezés nyomán létrejövő maradékok közt. Legnagyobb mennyiségben salak képződik, amely a rostélytüzeléses rendszerben végzett égetés során keletkezik. Kisebb mennyiségben „pernye”, ami nem más, mint a füstgáztisztítás maradékanyaga, a porleválasztás során gyűjtik össze.
A műanyagok a fő forrását a hulladékok fűtőértékének. A műanyag, mint például a polivinil-klorid (PVC) égése során keletkeznek a rendkívül mérgező szennyező anyagok pl. dioxinok és furánok. A szennyező anyag nem csak égetés végén, hanem a termikus technológia különböző szakaszaiban is létrejönnek.
A hulladékégetés hozzájárul a globális klímaváltozáshoz. Összehasonlítva más szóba jöhető technológiákkal, az égetés jelentős mennyiségű, közvetlen üvegházhatást okozó gáz, köztük a szén-dioxid és nitrogén-oxid kibocsátással járó energiaforrás. A hulladékégetők éppen úgy bocsátanak ki szén-dioxidot és más üvegházhatású gázt, mint a fosszilis erőművek. Sőt egy kilowatt óra energia előállításakor az égetők több CO2 juttatnak a légkörbe, mint a gázüzemű erőművek, jelenleg 33%-kal többet. Egy kanadai tanulmány szerint e tekintetben még a széntüzelésű erőművek is jobban teljesítenek.
Nem oldja meg a hulladékproblémát az égetés, hiszen az elégetett hulladék, majdnem 30 %-a lerakókba vagy speciális hulladékok kezelését végző létesítményekbe kerül. Ezáltal veszélyes anyagok tárolására kerül sor, amíg el nem szállítják mindet, ami valamilyen szinten így is szennyezi a környezetet.
Ökológiai szempontból is kedvezőtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból. Egyirányúvá válik ezáltal a rendszer.

Meg kell még említenünk azt is, hogy pazarolja az energiát és hatalmas mennyiségű erőforrást pusztít el. Az égetés során a potenciális nyersanyagoknak csak energiatartalmuk hasznosul, az anyag legyártásába vetett munka elvész A hulladékot alkotó anyagok nagy része esetében az újrafeldolgozással több energia spórolható meg, mint egy égetőműben elégetett vegyes tüzelőanyagból keletkezne.


Hulladékégetés környezeti hatásai
A légkörbe jutó gázok, részekcsék kiülepedve a talajokat, vizeket is szennyezik (kép: hu.123rf.com)
*
*B.Kiss-Tóth László 2019.11.13.