Hering József: Celldömölkön ismét bepiszkolódva, megszaggatva verdesi a szél a székely zászlót

A kemenesaljai Celldömölkön 2011-ben helyezték át mostani, immár harmadik helyére, majd két évvel később fölavatták az országzászló-emlékművet. A restaurált országzászló-emlékmű árbocrúdjára 2013-ban fölhúzták a piros-fehér-zöld és a székely-magyar zászlót.
Székely zászló faágra csavarodva, beszakadozva Celldömölkön, 2020 februárjában

A székely zászló először 2016 januárjában csavarodott rá egy faágra, aminek következtében hetekig behasadva, megszaggatva, bepiszkolódva verdeste a Ság hegy felől fújó szél. A múlt héten ismét fölcsavarodott ugyanarra a faágra, s a városvezetés ezúttal sem siet lecserélni a bepiszkolódott, beszakadozott székely zászlót.
A celldömölki országzászló
 az eredeti helyén
Az Urmánczy Nándor által 1925-ben meghirdetett Országzászló Mozgalom keretében 1938-ban Celldömölkön is fölavatták a helybeli Rács-Reich Imre festőművész, restaurátor tervezte és Ráday Ignác kőfaragómester kivitelezte országzászló-emlékművet a Széchenyi utca és a Klebelsberg (ma Bartók Béla) utca találkozásánál levő parkban. Az emlékmű a kor szokásának megfelelően egy mesterséges dombon állt, s hozzá négy lépcsőfokon lehetett följutni. 

A díszeitől részben megfosztott országzászló-talapzat homlokzatára, a kibontott szárnyú turulmadár alatti kettős kereszt helyére 1945 után a kommunisták – talán éppen azért, hogy ez által megmaradhasson – utólag rávésték az 1514, 1848, 1919 és 1945-ös évszámot… 
Az országzászló-emlékmű az utólag rávésett évszámokkal a ligetben 

Az emlékmű azonban ilyen dísztelen állapotában is csak az 1970 évek első feléig maradhatott eredeti helyén, a Széchenyi utca 18. számú épület, azaz az akkori Celldömölki Pártbizottság előtt, ahol eltávolítása után, 1975-ben a „felszabadulás” 30. évfordulójának tiszteletére fölállították „Kemenesalja házi szobrászának” is tartott Antal Károly „örökbecsű” alkotását. (Antal Károly volt az alkotója, mindjárt a harcok elcsitulása után, a budapesti Szent Gellért téren fölállított első obeliszk alakú szovjet „hősi” emlékműnek. A nem sokkal később, 1945. május 1-jén a Szabadság téren fölavatott szovjet „hősi” emlékmű alkotója is Antal Károly volt. A Szabadság téri emlékművet – akárcsak a fentebb említett celldömölkit – Antal szintén egy eltávolított országzászló, pontosabban az ereklyés országzászló helyére alkotta.  A szobrászt ki is tüntette a nemzeti és keresztény Antall-kormány 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, majd 1993-ban a Kossuth-díjjal.) 
Antal Károly „felszabadulási” emlékműve az országzászló helyén 1975-ben 


Valószínűleg Dala Józsefnek, a Járási Hivatal művészeteket, irodalmat pártoló, nemzeti érzelmű elnökének (ilyenek is voltak…) köszönhetően az országzászló-emlékművet áthelyezték ugyan a város ligetnek nevezett zöldövezeti parkjába, de azért továbbra is közterületen, tehát szem előtt maradhatott. (Dala József tisztességes kiállásának köszönhető az is, hogy nem döntötték le az ország legmagasabb Trianon-emlékművét, a Celldömölk határában levő Ság hegyen álló Trianon-emlékkeresztet). A trianoni békediktátum és az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján nemzeti érzelmű celldömölkiek a szocializmus éveiben is letettek egy-egy szál virágot a ligetben álló országzászló-emlékmű elé. 
A Kemenesaljai Trianon Társaság, az Alsósági Életfa Egyesület és a Celldömölki Jobbik kezdeményezte, hogy restaurálják a ligetben álló országzászló-emlékművet, s helyezzék azt át a város egyik központibb helyére. Az áthelyezésre 2011-ben került sor. A román megszállók által elnyomott, s az autonómia iránti igényét egyre inkább hangoztató székelység melletti kiállás jegyében Magyarországon a települések polgármesteri hivatalai sorra kitűzték ki a székely zászlót. A fentebb említett celldömölki szervezetek kérték a város posztkommunista vezetését, hogy tűzze ki a székely zászlót a Celldömölki Polgármesteri Hivatal épületére, ám 2013 elején valamilyen képviselő-testületi döntésre való hivatkozással a kérés teljesítését megtagadták. S végül megelégelve a hivatal ellenkezését, 2013. február 27-én Kirner Zoltán Antal helybeli plébános tűzte ki a székely zászlót a bencés kolostor épületére. 

A restaurált országzászló-emlékmű a harmadik, mostani helyén 


Két hónappal később, 2013 áprilisában fölavatták a Szentlélek tér és a kolostorépület közelében fölállított országzászló-emlékművet, amelynek árbócrúdjára az egyre erősödő követelések hatására fölhúzták a székely zászlót, s melléje a piros-fehér-zöldet is. Más lapra tartozik az, hogy az országzászló-emlékmű árbócrúdjára a hagyománynak megfelelően egyedül a piros-fehér-zöld zászlót húzzák föl, s a Trianonban elrabolt országrészekre való emlékeztetésül azt is félárbócra engedve. De honnan tudhatná ezt Celldömölk posztkommunista városvezetése? Az avatás pikáns mellékzöngéje pedig az volt, hogy a ceremónia előtt a posztkomcsi önkormányzat egyik alkalmazottja egyszerűen lelopta a országzászló-emlékmű talapzatáról a Jobbik koszorúját, autója csomagtartójába gyömöszölte, majd elhajtott vele a helyszínről… 


Elhasadt székely, s szintén viharvert piros-fehér-zöld zászló Celldömölkön, 2016 januárjában 


Azt viszont tudhatná a celldömölki városvezetés, hogy egy nemzet vagy nemzetrész zászlóját nem szabad meggyalázott, elszakadt, bepiszkolt állapotában hagyni, hanem minél előbb ki kell cserélni. Először 2016 elején csavarodott rá egy faágra a székely zászló Celldömölkön, ami által beszakadozott, behasadt és bepiszkolódott. Csak hetek múlva – a Kuruc.infón megjelent írásunk nyomán – voltak hajlandók lecserélni. A múlt héten megismétlődött a helyzet: a Ság hegy felől érkező viharos szél ismét rácsavarta a zászlót – a piros-fehér-zöldet valamilyen okból időközben levették az árbócrúdról -, s megint napok óta beszakadozva, bepiszkolódva, az ágra fölcsavarodva emlékezteti a kemenesaljai város népét a távoli, sziklaként omló maroknyi székelyre. 
Elvtársak, nem szégyellik magukat?
/Forrás: Hering József/ https://k.r.c.inf. 2020.02.24./*B.Kiss-Tóth László