O.L.K.T.: Orbán diktátorként kormányoz

Most, akkor hogy' is van ez? Viktor a kormányzó, János a bólogató?



Azt már mindenki tudja, hogy a parlament és az alkotmánybíróság semmilyen ellenőrzési jogkört sem gyakorol Orbán felett, tehát egyetlen ember dönt arról, hogy meddig marad meg Orbán kormányzói hatalma! (Ha valaki még nem tudna maga Orbán az aki erről dönthet.) Bár eddig legalább volt egy minimális demokratikus illúzió, ami mára végképp tovaszállt. Míg világszerte a katonák a járvány egészségügyi részénél fejtenek ki hatékony segítségnyújtást, addig Magyarországon a gazdasági életet szállták meg, és még csak nem is a főparancsnok utasítására, hiszen az Áder Hallgatag János köztársasági elnök. Ha most nem parancsnoki utasításra tették akkor ez ugyebár egy katonai puccs, amit Orbán kedvéért hajtottak végre, de annyira, hogy már tőzsdei cégeket is lenyúltak és tulajdonosok választását félretéve saját vezetőket neveztek ki. Tehát lényegében már a magántulajdon szentségét sem tisztelik, mert nekik kellett. Ez viszont már a rablás kategóriájába tartozik

„Ha Orbán kezdené is elveszíteni a támogatóit, addig tarthatja fenn korlátlan felhatalmazását a rendeleti kormányzásra, amíg magáénak tudhatja a parlament (*két?)harmada, és/vagy az államfő támogatását. Ráadásul a jogi eljárások rendeleti úton történt megváltoztatása következtében, Orbán lépéseinek jogi felülvizsgálata alighanem csak túl későn történhet meg ahhoz, hogy hatása legyen”

Orbánnak a felhatalmazás korlátlan hatalmat ad korlátlan időre, ameddig csak élni akar ezzel, és a hatalma feletti bármiféle ellenőrzés pusztán illuzórikus. Ez nem a szokásos vészhelyzet – szögezi le Scheppele és Halmai, akik a felhatalmazási törvény ismertetése után, megállapítják: a jogszabály által felölelt területek olyan szélesek, hogy felmerül a kérdés, létezik-e kormányzati tevékenység, amely kívül esik a listán.

A parlament ülésezik, de…

A kormány mindenekelőtt azzal védi a törvényt, hogy megvannak az adekvát biztosítékok e szélsőséges intézkedések ellenőrzésére. Például a parlament tovább ülésezik, s kormányzati oldalról azt mondják, a keményen dolgozó parlament az alkotmánynak megfelelően, bármikor visszavonhatja Orbán rendelkezéseit. Hivatkoznak még az Alkotmánybíróság meglévő ellenőrzésére is. Azaz, a vészhelyzeti rendeleteket meg lehet támadni alkotmányos úton – sulykolják. Hivatkoznak más országok különleges felhatalmazásaira is, s persze az Európai Uniót vádolják kettős mérce alkalmazásával, csak hogy elítélhessék Magyarországot.

De a magyar vészhelyzet nem olyan, mint bármely más európai, vagy éppen bárhol máshol lévő országé – hangsúlyozza a két szerző, akik példákat is hoznak, köztük a kórházak élére állított katonai parancsnokokét, akik az egészségügyért is felelős miniszter utasítására országszerte 36 ezer ágyat ürítettek ki, többnyire gyógyíthatatlan és krónikusan beteg embereket tettek ki, és küldtek haza. Két kórházigazgatót elbocsátottak, mert nem tett eleget a kormány utasításának, amely felülírta az orvosi véleményt arról, hogy mi a legjobb a betegnek. Oda se neki, hogy a kormány becsléseihez képest, legfeljebb egy tizednyi ágyra van szükség –

Eddig mintegy 70 rendelet született

Orbán eddig az újonnan szerzett felhatalmazásai alapján, mintegy 70 rendeletet adott ki. Ezek között hozza fel a két szerző a 46/2020 számú rendeletet, amely gyakorlatilag eltörli az adatvédelmet Magyarországon, amennyiben lehetővé teszi az innovációs miniszter számára („miért pont neki, és miért pont járvány idején?”). A 47/2020 számú rendelet felülírja a munkavállalók Munka törvénykönyvben foglalt jogait. A vészhelyzet idején, a szerződéskötések korlátlan szabadsága visszaviszi a munkára vonatkozó jogszabályokat a 19. századba. A gyorsan növekvő munkanélküliség körülményei között az alkalmazottaknak embertelen munkafeltételeket is el kell fogadniuk, ha nem akarják elveszteni a munkájukat.

A Kartonpack-ügy

A jogállamiság állapotának értékelése szempontjából azonban a magyar megközelítés legriasztóbb, és leginkább megkülönböztető vonása, hogy Orbánnak lényegében ellenőrizetlenül módjában áll elrendelni ezeket a kivételeket a magyar és az európai jog alól – szögezi le az elemzés – egy példával – ennek az új rendszernek a működését, és azt, hogy miért vall kudarcot a hatalom mind parlament általi, mind a jogi ellenőrzése.

Április 17-én, pénteken, Orbán kibocsátotta a 128/2020 számú rendeletet, amely név szerint a Kartonpack elnevezésű tőzsdei céget vette célba. A vállalatért felelős kormánybiztos (az Orbán által a stratégiai jelentőségűnek minősített cégekhez kivezényelt katonai struktúra révén) alig néhány órával a rendelet megjelenése után, kirúgta az igazgató tanács tagjait, és öt új tagot nevezett ki, akik közül legalább három korábban kormánypozíciót töltött be a Fidesz színeiben. Az összefüggés a vészhelyzet és a papírdobozokat gyártó vállalat között finoman szólva is halovány. A cég részvényeseivel nem konzultáltak, annak ellenére, hogy a vonatkozó jogszabály előírja a részvényesek részvételét az igazgatótanácsban végrehajtott változtatások esetén. Ez esetben a részvényesek azonban csak akkor értesültek a történtekről, amikor a Budapesti Tőzsde honlapján megjelent egy közlemény, amely felsorolta az új igazgatók személyét, de nem indokolta a változásokat. Ez nem államosítás volt, megmaradt a társaság jogi státusa, csak éppen egy állami irányítás alatt álló vezetés alá került.

S minden – elvben lehetséges – jogi fellépés eleve kudarcra van ítélve. Az Alaptörvény 53.3 szakasza szerint, a rendkívüli helyzetben hozott rendeletek érvényüket vesztik 15 nap után, hacsak a parlament jóvá nem hagyja, hogy érvényben maradjanak. A felhatalmazási törvény 3.2 szekciója azonban rögzíti, hogy a parlament feladta ezt a hatalmát: felhatalmazta a kormányt, hogy meghosszabbítsa a vészhelyzetben kibocsátott rendeletek érvényét. Ezért noha a parlament tovább ülésezik és megtehetné, hogy jóváhagyja ezeket a rendelkezéseket, ahogyan ezt az alkotmány előirányozza, a testület ezt, a vészhelyzet idején kibocsátott rendeletek meghosszabbítására való jogot egyenesen Orbán Viktorra ruházta át.

Ennek hatását a Kartonpack ügyében láthatjuk. A 128/2020 rendelet lehetővé tette a vállalat igazgató tanácsának átalakítását, de nem ideiglenes, hanem tartós változtatást hajtott végre a vállalat vezetésében, noha elvben a vészhelyzetben kibocsátott rendeletek – hacsak a parlament nem hagyja jóvá a meghosszabbításukat – 15 nap után érvényüket vesztik.  A parlamentnek azonban nincs lehetősége beavatkozni, mert az ehhez való jogát átruházta arra a személyre, akinek ma hatalmában áll kibocsátani a rendeleteket, és amelyek így tartós hatású intézkedéseket rendelhetnek el.

A parlament nem vonja vissza a hatalmat Orbántól

Az ember azt gondolná, hogy a parlament kifogást emelhet e gyakorlat ellen, visszavonhatja az Orbánnak adott hatalmat, és a törvény megváltoztatásával, visszavonhatja a kormánytól a rendeletek érvényének meghosszabbítására vonatkozó felhatalmazást. Ehhez azonban kétharmad kell, Orbánnak pedig kétharmados többsége van, s az az elmúlt tíz évben egyszer sem kifogásolt semmit, amit Orbán tett. A pótválasztások a vészhelyzet idejére ráadásul fel vannak függesztve. Orbán ugyan tud olyat tenni – lásd egy magáncég állami ellenőrzés alá vonása –, ami szembeállítja vele pártja tagjait, ám beépített magának a törvénybe egy biztonsági hálót: kibocsáthat olyan rendeletet is, amely korlátlan időre módosít bármely magyar törvényt. Ez esetben a képviselők kétharmadának kellene kifogást emelni a törvény, vagy a rendeletek érvényének meghosszabbítása ellen, de ehhez módosítani kellene, vagy vissza kellene vonni a törvényt, amely ezeket a felhatalmazásokat adta Orbánnak.  Az is szükséges még, hogy az államfő, a Fidesz hűséges követője, Orbán évtizedes barátja, ne vétózza meg.

Nincs alkotmányos felhatalmazás a felhatalmazási törvényre

Túl ezen, alkotmánysértő az a jogi feltételezés, amelyen az első 40/2020 jogszabály, majd a későbbi felhatalmazási törvény alapul. A 40/2020 dekrétum kinyilvánította a „vészhelyzetet”, a szükségállapot egy alfajtáját, amelyet az Alaptörvény az 53. cikkelyben szabályoz: rendkívüli felhatalmazások adhatók természeti katasztrófák kezeléséhez. Ám ez sérti a 2011-ben kizárólag a kormányzó párt támogatásával elfogadott Alaptörvényt. Annak 53. cikkelye kizárólag természeti és ipari katasztrófákról szól, járványról nem. Arról egy sima törvény, a 128/2011 számú intézkedik. Más szóval, nincs alkotmányos felhatalmazás sem az első, sem a felhatalmazási törvényre.

A felhatalmazási törvényre nem is volt szükség a vírus kezeléséhez, hiszen a létező törvények – így az 1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről, vagy a 2011. évi CXXVIII. törvény a válságkezelésről széles jogokat biztosít egy járvány kezeléséhez. A jelenlegi kijárási korlátozásokat például rendkívüli felhatalmazás nélkül rendelték el.

És a bíróságok?

A bíróságok most nem léphetnek. Orbán egy további rendelete, a 74/2020 számú részletesen szabályozza a bíróságok működését a vészhelyzetben. Ezt egy nappal azután hirdették ki, hogy a parlament elfogadta a törvényt, és világos belőle, hogy Orbán ezt mindaddig érvényesíteni szándékozik, amíg fennáll a vészhelyzet. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy csakis Orbán mondhatja meg, hogy mikor ér véget a vészhelyzet, hiszen a parlament időben nem korlátozta a felhatalmazást – jegyzik meg a szerzők.

A 74/2020 számú rendelet értelmében, a bíróságok felfüggeszthetik az eljárást a polgári perekben bármely fél kérésére mindaddig, amíg az emberek számára a személyes megjelenés járványügyi szempontból veszélyes lehet. A büntetőjogi esetekben az ügyész döntheti el, hogy az ügyet felfüggesszék-e, vagy elhalasszák, és az utóbbi egészen a vészhelyzet végéig eltarthat. A rendelet lehetővé teszi, hogy ítéletet hozzanak tárgyaláson kívül, és hogy a fellebbezésekről meghallgatás nélkül döntsenek. Mi több, bizonyos – például magánvádas, vagy kártérítési – ügyeket a vészhelyzet idején egyáltalán nem lehet bíróság elé vinni.

Ma Magyarországon a tárgyalási szintű bíróságok gyakorlatilag zárva tartanak, illetve pontosabban csak szelektív módon működnek, attól függően, hogy Orbán hogyan akarja. Ha a Kartonpack vállalat elbocsátott igazgató tanácsi tagjai, vagy éppen az átvétel miatt aggódó részvényesek a magyar bíróságon akarják megtámadni a rendeletet, nincs garancia arra, hogy meghallgassák őket, vagy bármi megoldás mutatkozzon a vészhelyzet végéig. A 74/2020 számú rendelet számos indokot biztosít arra, hogy az ügyeket a végtelenségig elhalasszák.

Az Alkotmánybíróság van, de nincs

Az Alkotmánybíróság működik ugyan, de a testülethez nem tudnak eljutni az ügyek mindaddig, amíg az alsóbb bíróságok zárva vannak – ez jelentős korlátozás. Az Ab akkor fogadhat be ügyeket elvont vizsgálatra, ha bizonyos, konkrétan megnevezett tisztségviselők – például a legfőbb ügyész, vagy az ombudsman – fordul a testülethez. E tisztségviselők azonban ma mind a kormány szoros szövetségesei. Elvben a képviselők negyede is az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ehhez azonban a baloldali ellenzéknek együtt kell működnie a szélsőjobboldali Jobbikkal. De még ha egy ügy el is jutna az Alkotmánybíróságig, a testületet régen feltöltötték a rendszer lojális híveivel, akik aligha fognak ellentmondani ennek a kormánynak.

Hát ezért nem mondanak igazat Orbánék

Varga Judit igazságügyi miniszter és a kormány más tisztségviselői ugyan igazat mondanak, amikor azt állítják, hogy a magyar parlament ülésezik és az Alkotmánybíróság működik. Egyszerűen hamis azonban, amit ezek az állítások implikálnak, miszerint ezek az intézmények ellenőrizni tudják Orbán hatalmát.

Ha pedig Orbán kezdené is elveszíteni a támogatóit, addig tarthatja fenn korlátlan felhatalmazását a rendeleti kormányzásra, amíg magáénak tudhatja a parlament harmadának, és/vagy az államfő támogatását. Ráadásul a jogi eljárások rendeleti úton történt megváltoztatása következtében, Orbán lépéseinek jogi felülvizsgálata alighanem csak túl későn történhet meg ahhoz, hogy hatása legyen.

Mindennek eredményeként illuzórikusak azok a felügyeleti mechanizmusok, amelyekre a magyar kormány hivatkozik, hogy megnyugtassa világot: Magyarország még tiszteletben tartja a jog uralmát. Orbán diktátorként kormányoz, és nincs olyan észszerű hazai mechanizmus, amely még meg tudná ebben állítani.

/Forrás: https://olkt.hu/orban-diktatorkent-kormanyoz/ 2020.04.26./*B.Kiss-Tóth László