Jogerősen életfogytiglanra ítélték a 80 éves Győrkös
Istvánt, mivel a bíróság bizonyítottnak látta azt, ami minimum kétséges… A
védőügyvéd beszéde először nálunk olvasható, ami jól összegzi az ügyet és elég
botrányos is egyben, hiszen ki gondolná, hogy a TEK bizonyítékokat semmisít
meg, vagy éppen, hogy egyértelmű tényeket hagynak figyelmen kívül a mundér
védelmében… Ilyen csak dél-amerikai és közép-ázsiai juntákban történhetne
meg.
Az ítélet furcsaságáról egyébként még a 24.hu is megemlékezik, sőt, több,
balliberális médiafelület is minimum tárgyilagosan számol be és a kétségeket is
megemlíti, ami tőlük szokatlan…
*
Íme,
Győrkös István ügyvédjének védőbeszéde:
Tisztelt Ítélőtábla!
Fenntartjuk a fellebbezésünkben, annak írásbeli indoklásában és
a bizonyítási indítványunkban foglaltakat az írásbeliekkel egyezően.
Védeni jöttem Györkös Istvánt, nem dicsérni – ámde nem is
temetni, Tisztelt Ítélőtábla!
Györkös István nem érdemel dicséretet azért, mert fegyvert
kedvelő (és ahhoz egyúttal értő) emberként engedély nélkül tartott
lőfegyvereket, és lőszereket. Ezért elmarasztalta őt a Szombathelyi
Törvényszék, ami rendjén is van. Azonban más bűncselekményt – az emberölés
bűntettét – nem követett el.
Ölésre sem oka, sem szándéka nem volt. Ha szándékában állt volna
lőni, illetve ölni, akkor ezt megtehette volna, amikor meglátta a rendőröket
belépni a házba. A gépkarabéllyal mindenkit lelőhetett volna. Nem tette és nem
is gondolt erre. Arra annál inkább, hogy a fegyvert elrejtse a már régen
meglévő rejtekhelyre, amelyet meg is mutatott a nyomozás során.
A fellebbviteli főügyészség átirata szerint szinte hibátlan az I
fokú ítélet, amelyet a bíróság példás eljárás eredményeként hozott.
No, persze, mit is írhatna az ügyészség, amikor a bíróság szinte
szó szerint követte az ügyészi koncepciót. Azt a koncepciót, amit a nyomozó
hatóság, illetve az ügyészség kezdettől fogva kialakított. Nem számoltak más
lehetőséggel, csak azzal, hogy Pálvölgyi Pétert Györkös István lőtte le.
Annyira nem, hogy az eset napján tett tanúvallomásában az egyik rendőr (a 2.sz. tanú) még azért fohászkodott, hogy
reméli, nem ő lőtte le a társát, de másnap már saját bevallása szerint tudta,
hogy nem ő, hanem Györkös István adta le a halálos lövést.
Nem volt még szakvélemény sem, de az egyetlen verzió már készen
állt. Nem zavarta az ügyészséget, de a bíróságot sem, hogy a rendőrök
egybehangzóan állították; a „Mi van Magánál?, Az, ami Maguknál!, Azonnal tegye
le!” párbeszéd után azonnal lövések dördültek.
Nem zavarta a bíróságot az sem, hogy a tanúk látták Györkös
Istvánt és Pálvölgyi Pétert, sőt Györkös István helyzetét az üvegezett ajtó elé
rajzolva be is mutatták.
Mivel azonban e vallomásokból egyértelmű volt, hogy először nem
a vádlott lőtt, hanem a rendőrök nyitottak tüzet, egy olyan koncepciót
alakítottak ki, amely szerint a közel 80 éves védencünk úgy röpködött ide-oda a
szobában, mint Neo a Mátrixban.
Hogyan jön ez ide?
Nos, úgy, hogy a tanúk elmondása szerint 5-10 másodperc alatt
mozgott ide-oda a vádlott. Csakhogy akkor ezt kellett tennie Pálvölgyi Péternek
is.
Nem volt jó tehát az ügyészségnek a rendőr tanúk aznap meg is
erősített vallomása, hanem minden igyekezetével arra törekedett, hogy
szelektáljon a bizonyítékok között. Ez a helyzet odáig fajult, hogy a
fegyverszakértők addig-addig csavargatták azt a szerencsétlen bábut, hogy bele
passzoljon a feje a gépkarabély egyik lőirányába.
És amikor a bizonyítási kísérlet során észrevételeztem a bábut
igazgató szakértőnek, hogy ilyen testtartás mellett az összes védencem által
leadott lövedéknek is el kellett volna találnia a sértettet, a reakció az lett,
hogy addig-addig állítgatták a bábut, ameddig csak arra az egy golyóra passzolt
a lőirány. Ehhez még a kezét is felemelték, mintha el akarta volna kapni a
golyókat a sértett.
Ez kabaré volt, nem nyomozati cselekmény.
A bizonyítási kísérletnél nem verzió ellenőrzés történt. Az
ügyészség, csak azt a pozíciót kereste, hogy a Győrkös István által leadott
lövés hogyan találhatta el a sértettet. Azt, hogy hogyan kerülhettek abba a
pozícióba az érintettek, nem érdekelte az ügyészséget.
Ha a Törvényszék megtekintette volna a helyszínt, ilyen
tényállást nem állapít meg, nemcsak azért, mert életszerűtlen, hanem azért sem,
mert a bizonyítékok sem támasztják alá.
Nincs magyarázat arra, miért hátrál a védencünk kezében a
gépkarabéllyal tudatában ölési szándékkal,
– miért megy a sértett a hátráló védencünk felé, látva azt, hogy
gépkarabély van a kezében,
– miért nem veszi elő a saját fegyverét a sértett,
– miért hajol le védencünk elé a sértett, úgy, hogy 30 cm-re van
a fegyver csöve a fejétől, tehát tulajdonképpen farkasszemet néz azzal.
A kérdésekre egyetlen magyarázat adható: Védencünk vissza akart
vonulni és nem támadni, így pedig nincs ölési szándék.
Nincs
magyarázat arra, hogy ha a sértett így kapta a lövést, miért nem esett fejjel a
falnak, hogyan kerülhetett a sapkája a lábai elé.
A fizika törvényei nem zavarták sem a szakértőket, sem az
ügyészséget, de sajnos az I.fokú bíróságot sem.
Nincs magyarázat arra, hogy mindezt követően a védencünk, miért
akar beragadt, azaz működésképtelen állapotban lévő fegyverrel a tűzvonalba
vissza menni, amelyhez ráadásul át kell lépnie a már fekvő sértetten, és miért
hajol meg a tűzvonal kellős közepén.
Nincs magyarázat arra sem, hogy ha megérkeznek a győri, a
szombathelyi TEK-esek, miért kell a nyilván sürgős intézkedésekkel várni a
később megérkező Hajdú tábornokra.
Arra sincs magyarázat, milyen alapon parancsol ki mindenkit a
házból, akinek úgymond nincs ott keresni valója.
Arra pedig végképp nincs, hogyan veszi a bátorságot az
„ismeretlenül maradt” TEK-es egy bűnügyi helyszín megváltoztatására, és így
fontos bizonyíték megsemmisítésére azzal, hogy önként, netán parancsra kiüti
azt az üveget, amin jól láthatóak a golyók ütötte lyukak. Erről beszámoltak a
bent járt TEK-es tanúk, de a mobiltelefonnal készült fényképen is láthatóak a
lyukak, nem beszélve az úgynevezett tisztított fotóról. Csak nézni és látni
kell, illetve kellett volna a bíróságnak.
Sajátos összefüggés mutatkozik a bizonyítékok fényképek alapján
történő értékelésével kapcsolatosan is. Amíg a golyó ütötte nyomokat a bíróság
nem tudja fényképek alapján megállapítani, addig a sértett arcán lévő – a
boncolás során nem rögzített – hámsérülések vizsgálatát fénykép alapján
elfogadja.
Ezek után még elborzasztóbb azt olvasni, hogy a lakás nem is
bűnügyi helyszín, hanem ’műveleti terület’ volt.
Órákkal az események megtörténte után, amikor egyértelmű volt,
hogy a halott sértetten, a meglőtt Györkös Istvánon és a kétségbe esett
feleségén kívül senki sincs a házban?
Felhívja a T. Ítélőtábla figyelmét a védelem arra a több, mint
furcsa körülményre, hogy csak azt az üveget törték ki, amin a nyomok voltak.
A többi szoba ajtaját miért nem rúgták be?
Éredekes kérdés, vajon hogyan lehetett kétséget kizáró
bizonyossággal megállapítani, hogy a Györkös István fegyveréből származó
lövedék ment át a sértett fején, ha azon nem volt kimutatható genetikai anyag?
Főleg úgy, hogy kevesebb a megtalált, lefoglalt, Parabellumból származó lőszermag,
mint a töltényhüvely?
És mi minden történhetett még ott, ami megváltoztatta a
helyszínt?
Sajnos, úgy tűnt, mintha a szakértők is mindenáron meg akarnának
felelni az ügyészi álláspontnak. A saját szakmaiságukat vajon érdemes sutba
dobni ezért? Csak azért, hogy Győrkös=rendőrgyilkos?
Úgy látszik, hogy ebben az eljárásban igen, hiszen az eljárás
során kirendelt szakértők, még azt is képesek voltak leírni, hogy a DNS hő
határsára eliminálódik, ezzel magyarázva, hogy azért nincs a halálosnak mondott
lövedéken a sértett dns-e, mert az már 50 fokon megsemmisül, a védencünk által
leadott lövedék pedig ennél jóval magasabb hőmérsékletű volt.
Ehhez képest a tárgyaláson történt meghallgatás során nemcsak,
hogy egyik szakértő sem vállalta fel ezt a megállapítást és nemcsak nem
jelölték meg, hogy kitől származik ez a tényállítás, hanem a tárgyaláson jelen
lévő Barta András genetikus szakértő egyértelműen kimondta, hogy a szakértői
véleményben a dns eliminálódására vonatkozó megállapítás valótlan, vagyis nem igaz.
A védelem szerint a beszerzett szakvélemények közül a genetikai
szakértői vélemény lehetne a perdöntő bizonyíték, amely azt állapította meg,
hogy a feltételezett gyilkos lövedéken nyomokban sincs dns. Ehhez képest a
bíróság szerint abból, hogy a szakértő gyakorlatában nem fordult még ilyen eset
elő, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy ebben az esetben kellene
lennie dns-nek.
Megjegyezzük, hogy a szakértő gyakorlata az elmúlt 20 év magyar
kriminalisztika történetét fogja át, továbbá a bíróság elfelejtette megemlíteni
azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a szakértő szerint nemcsak az ő
gyakorlatában kivételes ez az eset, hanem kizárt, hogy emberi testen áthaladó
lövedéken ne lenne a sértettől származó dns.
Fenntartva minden, írásban beadott kritikai észrevételünket,
nyomatékosítjuk; számunkra kezdettől fogva úgy tűnt, mintha az I.fokú bíróság
abba a hibába esett volna, hogy elhitte elejétől fogva a vád állításait, ezért
söpörte le szinte valamennyi indítványunkat. Holott csak a bíróság nem látta a
helyszínt. Elképzelni nem tudom azt, ha a bíróság megtekinti a helyszínt, ne
merült volna fel benne a kétely: Valóban így történhettek a dolgok, ahogy azt
az ügyészség állítja?
A tárgyaláson világossá vált, hogy az igazságügyi
orvos-szakértők biztosítottak mintát a sértett koponyájának bemeneti és
kimeneti nyílásából. Ezt meg kellett volna vizsgálni, erre is tettünk
indítványt. A védencünk által és a rendőrök által használt fegyverek lövedékei
eltérő anyagból vannak, ezért azok eltérő nyomot hagynak. Tehát, ha
megvizsgálták volna sértettnél rögzített szövetmintát, akkor egyértelműen meg
lehetett volna állapítani, hogy melyik fegyverhez tartozó lövedék okozta a
sérülést.
A TEK nem bocsátotta a bíróság rendelkezésére a túsztárgyaló és
a védencünk közötti beszélgetés hangfelvételét. Hogyan lehetséges az, hogy egy
ilyen fontos bizonyíték nincs meg, illetve, hogy lehetséges az, hogy ez a
védelmen kívül senkit sem érdekelt?
Az az alapos feltevésünk, hogy a felvétel védencünket igazolná,
aki azt mondta: lelőtték a rendőrt, nem pedig azt, hogy lelőttem a rendőrt.
Ismét föltesszük a kérdést: és még mi nincs meg?
Az biztos, hogy legalább egy, de a fényképfelvételek alapján
több lövedék is hiányzik. Ezért elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jellegű ügynél
a helyszínt megváltoztatják, melynek következtében az ügyben lényeges és
releváns bizonyítékok tűnnek el.
A bíróság egyetlen motívumot tudott felhozni az ölési szándék
alátámasztására, mégpedig azt, hogy az nem akkor alakult ki, amikor védencünk
magához vette a fegyvert, hanem akkor, amikor meglátta, hogy a feleségét
pajzsként tolják maguk előtt a rendőrök.
Ebből csak arra lehet következtetni, hogy amikor magához veszi a
fegyvert, azt nem akarja használni, hanem el akarja rejteni.
Az, hogy védencünk felesége a rendőrök előtt halad, még nem
lehet motívum arra, hogy lelője a rendőröket, különös tekintettel arra, hogy
ekkor a feleségét is, mint a pajzsot magát is el kellett volna találnia, hiszen
az ítélet szerint a párbeszédet követően azonnal lőtt a védencünk.
A Fellebbviteli Főügyészség által erőltetett több ember életét
veszélyeztetve minősített eset minden kétséget kizáróan nem áll meg, ugyanis
ehhez közvetlen veszélyhelyzet fennállása szükséges, a jelen esetben pedig
legfeljebb absztrakt veszélyről beszélhetünk.
Végezetül kénytelen a védelem felhozni a móri ügyet, amelyben
úgy ítélte el JOGERŐSEN a bíróság a vádlottat tényleges életfogytiglanra, hogy
az illető ott sem volt a helyszínen.
Tisztelettel kérjük, hogy az Ítélőtábla ne essen olyan hibába,
hogy egy téves koncepció nyomán haladva egy ártatlan embert ítél gyakorlatilag
halálra. A védelem meg van győződve arról, hogy Györkös István nem követte el
az emberölés bűntettét, ezért vagy mentse fel e vádpont alól, vagy helyezze
hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, megismételt eljárást elrendelve.
Györkös István nem követte el az emberölés bűntettét, ebben a
vádpontban ártatlan. Ezt azonban nem köteles bizonyítani, ellenben bűnösségét
az ügyészség (lenne/lett volna) köteles bizonyítani. Bizonyosak vagyunk abban,
hogy a megismételt eljárás védencünk felmentését eredményezi bűncselekmény
hiányában.
Kapcsolódók:
Győrkös
Istvánt 2016-ban rendőrgyilkossággal gyanúsítottak meg, az elsőfokú bíróság
elítélte. Viszont most a Patrióta.info birtokába kerültek eddig még sehol
máshol nem publikált dokumentációk, ami az ártatlansága mellett szól. A
továbbiakban bemutatjuk, hogy mely tényezők foglalnak állást Győrkös
ártatlansága mellett. Annyit közlünk már az elején, hogy a rendőrtanúk
vallomásai is teljesen zavarosak… Első vallomásaik a teljes káoszt mutatják,
sőt, az első verziókban ők sem tudták azt megállapítani, hogy ők, vagy Győrkös
lőtte le a társukat… 2016. október 26-án a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)
illegálisan tartott fegyverek után akart kutatni a Magyar … Bővebben:
*
Megkezdődött már a
“Bőnyi-rendőrgyilkosságként” elhíresült ügy tárgyalása, ahol Győrkös István a
vádlott. Pedig igencsak kérdéses a történet: eltűntetett bizonyíték, eltűnt
lövedék(ek), életszerűtlen ügyészségi verzió, figyelmen kívül hagyott
tanúvallomások. A rendőrségnek nyilván presztízs-veszteség lenne beismerni, hogy
baráti tűzben esett el a rendőrőrnagy, pedig ez a legnagyobb kegyeletsértés. Ha
valaki hungarista nézeteket vall, akkor automatikusan bűnös!? A védelem
álláspontja, a család és hozzátartozók, az első tanúvallomások
figyelembevételével, rendőrségi szakértők meghallgatásával készült el az ügy
valódi tényállása, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Végigvesszük a
történéseket és a hivatalos verziót is. Bőny, 2016 október 26.: … Bővebben:
*
Adjuk meg a szót a másik
félnek is! Győrkös István foglalja össze az ügyét röviden és tömeren, csak két
perdöntő mozzanatot kiemelve az utolsó szó jogán. Érdemes elolvasni, hogy
megértsük a Bőnyi-ügyet. Videót is mellékeltünk. Tisztelt Törvényszék! Tisztelt
Elnök Úr! Óriási háttérerővel rendelkező hazugságokkal kellett szembenéznem ebben
a perben, de az igazság is megnyilatkozhatott, és ez reményt ad. Bármilyen
erősnek is tűnik a hazugság, az igazság, ha gyengébbnek is látszik, képes arra,
hogy a hazugságot leleplezze. Ez meg is történt a tárgyalás során. Nem kívánok
a tárgyalás során alapjaiban megrendült … Bővebben:
*
Szokatlanul lassan halad a
bőnyi-ügy feltárása: vajon miért nem végeztek, végeznek el perdöntő bizonyítási
eljárásokat? Csak nem azért, mert megvárják, amíg elül az ügy a médiában,
illetve mert megpróbálják eltussolni, elkenni az eredményt? Nagy lenne a pofáraesés,
hogy mégsem a “nyilasvezér” lőtte le a rendőrt, illetve, felmerülne a kérdés,
hogy miért kellett látványrazziázni az egész országban hazafias szervezetek
ellen? Igaz, hogy feltételezések vannak csak, mint ahogy nemrég nyilatkozta a
Győrkös Istvánt védő ügyvéd, de azért lehet tudni pár igencsak árulkodó
részletet. Konkrétan: információink szerint a boncolási jegyzőkönyv szűkszavú
és az … Bővebben:
*
Az N1TV stábja bejutott
Győrkös István házába, ahol a helyszínelés nyomai a mai napig látszanak, így a
férfi ügyvédje könnyen tudta szemléltetni, hogy miért nem Győrkös lövedékei
okozhatták a rendőrőrnagy halálát. Korábbi tényfeltáró cikkeink a témában.
/N1TV nyomán Patrióta/
/Forrás: http://patriota.info/elgondolkodtato-a-halalra-itelt-gyorkos-melletti-vedobeszed-teljes-egeszeben/ 2019.12.13.
Címkép: index.hu/*B.Kiss-Tóth
László