Körözött 'unokázó' csalók neveit árulta el a rendőrség

Úgynevezett unokázós bűncselekményekre, vagyis idős emberek megtévesztésével elkövetett csalásokra specializálódott bűnszervezetet számolt fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK);   a szervezet tagjai 2018 augusztusa és 2019 júniusa között 33 idős sértettől több mint 43 millió forint értékben csaltak ki készpénzt, illetve ékszereket – közölték rendőrségi vezetők keddi fővárosi sajtótájékoztatójukon. 

Bukovics Péter, a BRFK nyomozó főosztályának vagyonvédelmi osztályvezetője elmondta: 2018-ban hoztak létre kifejezetten erre a bűncselekménytípusra nyomozócsoportot; korábban a kerületek külön-külön nyomoztak ezekben az ügyekben. 

Nehezítette a munkájukat az, hogy sok bűncselekményre csak később derült fény, az áldozattá váló idős emberek ugyanis annyira szégyellték azt, hogy becsapták őket, hogy sokszor szeretteik előtt is eltitkolták a történteket, és csak hetekkel később tettek feljelentést – közölte. 

A mostani esettel összefüggésben hangsúlyozta: az idős emberek, amikor jellemzően a késő esti órákban megcsörrent a telefonjuk, nehezen tudták megítélni, hogy vajon tényleg bajba került-e a rokonuk. 

Nagy-Kovács Dávid, a BRFK betörési alosztályvezetője elmondta, bűnszervezetben, üzletszerűen, időskorúak sérelmére elkövetett csalás miatt javasolnak vádemelést az ügyben, ezért akár 16 év szabadságvesztés is kiszabható. 

A bűnszervezet azonosított tagjai közül többen – főleg a csoport nő tagjai – rokoni kapcsolatban állnak. A csoport élén egy testvérpár, a jelenleg is körözés alatt álló Lakatos Mária Ilona és Horváth Marina, valamint a szintén körözés alatt álló élettársaik, Németh Csaba és Horváth Ernő voltak, akik jellemzően a telefonhívásokat bonyolították.




























A csoport egyik tagja, Borsódi Ferenc – kihallgatása után – ismeretlen helyre távozott, így ellene is körözést adtak ki. A többi gyanúsított közül tízen letartóztatásban vannak, hatan pedig bűnügyi felügyelet alatt. 

A csalók az idősek megtévesztésére minden esetben ugyanazt a sémát alkalmazták: a sértetteket a szervezet egyik irányítója hívta fel egy angliai telefonszámról, az időskorúak unokájának, rokonának adva ki magát. A telefonáló azt állította, hogy balesetet okozott, és a kár megtérítéséhez azonnal pénzre van szüksége. 

A pénz sürgősségére több verziót is kitaláltak a csalók: volt, amikor az álrokon arra hivatkozott, hogy egy drága autót tört össze, és a kár azonnali kifizetésével nem indul ellene rendőrségi eljárás, de volt olyan eset is, amikor azt mondta a hívó, hogy meg fogják verni, és nem engedik el addig a helyszínről, amíg az okozott kár összegét nem fizeti ki. 

Az álrokonok a közvetlen találkozásokat úgy kerülték el, hogy meggyőzték a sértetteket, hogy ők maguk nem tudnak a pénzért, esetleg ékszerekért elmenni, hanem egy ismerősüket küldik el érte. Az idősek lakcímére ezután egy futárt irányítottak, aki a pénzt, ékszereket átvette, majd a csomagot továbbadta annak a bizalmi körnek, amelyik a pénz elosztotta, illetve eljuttatta a szervezet irányítóinak. A nyomozók a futárokat több esetben a bűncselekmény elkövetése közben fogták el, amikor a pénzért mentek. Nagy-Kovács Dávid ismertetése szerint a futárok közt két fiatalkorút is elfogtak, a pénz szétosztása miatt pedig a pénzmosás bűncselekményét is meg tudták állapítani. 

Az MTI kérdésére közölte: a bűnszervezet tagjai között volt olyan, aki beismerő vallomást tett. 

Az ügyben a nyomozók a szervezet tagjaitól az elfogások során 8,5 millió forintot foglaltak le, így a kicsalt összegeket több sértettnek is vissza tudták adni – mondta.

/Forráshely röv.: https://k.r.c.inf 2020.01.28./*B.Kiss-Tóth László