A Brexit megtörtént, kezdődik a verseny a britek kegyeiért














Nagy-Britannia a szabadkereskedelem globális bajnoka lesz – ígérte Iain Lindsay nagykövet.
Aki netán azt hitte, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióból történt rendezett kiválása után csillapodnak a kedélyek, és elkezdődhet a békés építkezés ideje, alighanem csalódni fog. Mert bár mélyen baráti beszélgetést folytatott egymással hétfő este a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében Nagy-Britannia budapesti nagykövete és a magyar brexitügyi miniszteri biztos, a diskurzus során máris felsejlettek a törésvonalak.
A két ország közti dimenziót Takács Szabolcs egyik suta mondata jellemezte: „továbbra is szóba állunk a britekkel, sőt ők is szóba állnak velünk”, a brit ambíciókat pedig Iain Lindsay: "beköszöntött a nagyszerű elgondolások ideje, új távlatok nyíltak előttünk, a világ más államaival is széleskörű megállapodást fogunk kötni, nem csak az Európai Unióval".
A magyar diplomata valósággal körbeudvarolta brit partnerét: a rendezett kilépés Boris Johnson miniszterelnöknek és a brit konzervatív pártnak köszönhető, amely megszerezte a parlamentben a rendezett kilépéshez szükséges többséget, végrehajtotta a nép akaratát; ha nem hozza az ehhez szükséges választási eredményt, fennmaradt volna a bizonytalanság, le a kalappal Boris Johnson előtt.
Mindez rendben is lenne, ha tavaly szeptemberben ugyanennek a társaságnak a vándorközgyűlésén a brexittel foglalkozó szekcióban Takács Szabolcs nem azt fejtegette volna, hogy az uniós, a brit és a magyar érdek is az, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióban maradjon, és elképzelhetőnek tartotta, hogy a „keresztény tory elit” összefogjon a EU-ban maradás munkáspárti híveivel, és visszavonja a kilépési nyilatkozatot. „Ezért szurkolok” – mondta akkor. Igaz, ott nem volt jelen a brit nagykövet.
Iain Lindsay hozta a formáját, alapvetően angol nyelvű előadásának a tézismondatait magyarul is elismételte.
A Nagy-Britanniában élő, ott dolgozó és tanuló magyaroknak nem kell félniük, a brexit után nem kell elhagyniuk az országot. Ők a társadalom fontos tagjai, szerzett jogaikat a kilépési egyezmény garantálja, csupán regisztrálniuk kell magukat, ezt pedig akár mobiljukkal is megtehetik, a határidő a jövő év közepe.
Vagy ezt:
Az Európai Unióból történő kilépés lehetőséget teremt arra, hogy megmutassuk, mint jelent a globális Nagy-Britannia. Új piacokon jelenünk meg, liberális szabadkereskedelmi megállapodásokat kötünk a partnereinkkel, biztonságosabb lesz a jövő.
Bárhogy csűrjük-csavarjuk is, Magyarország nézőpontjából ez két dolgot jelent. Egy: megkezdődik az EU-n kívüli erős tagállamok versenye, Ázsiától Amerikáig, hogy bejussanak a brit piacra. Kettő: komoly esély van arra, hogy az új kapcsolatok szépsége elhalványítja a régit, és brit földön nem az EU-val kötendő megállapodásnak lesz a legnagyobb vonzereje.
© 
Akár a brexit előszeleként is felfogható, hogy a tavalyi év első 11 hónapjában a magyar áruexport 2,5 százalékkal, az import csaknem 10 százalékkal mérséklődött. A magyar kiviteli többlet így is megközelítette a 2 milliárd eurót, és érdemes azon töprengeni, hogy ez fenntartható-e akkor is, ha a brit piacokon az uniós exportőrök nem élveznek előnyöket. A szolgáltatások külkereskedelmében is magyar aktívumot mért a statisztika; ezen a téren Nagy-Britannia a harmadik-negyedik legfontosabb partner. A tavalyi harmadik negyedévben például a magyar szolgáltatásexport 602 millió euró volt, a tavaly óta mérséklődő behozatal viszont csupán 317 millió euró, 13 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A fő tételeket a turizmus, a kommunikációs és az üzleti szolgáltatások adják.
Ami a közeli jövőt illeti, Nagy-Britannia az Európai Unió Kanadával kötött megállapodását tekinti mintának – hangsúlyozta a nagykövet, hozzátéve, „nem kérünk külön kedvezményeket, csak azt, amit az EU más országoknak megad.” Azért ezt – értelmezte Takács Szabolcs –, mert Nagy-Britannia nem akarja, hogy az Európai Unió Bíróságának a hatásköre kiterjedjen rá. Viszont az EU-Kanada megállapodás nem terjed ki a pénzügyekre, vagyis ha a britek továbbra is Európa pénzpiacának a centrumában óhajtanak lenni, akkor az úgynevezett passport rightsról, azaz a bankoknak az Európai Unión belüli jogosítványairól is tárgyalni kell – fűzte hozzá. Egyébként magyar nézőpontból még a halászati jogok kérdése sem mellékes, ott ugyanis mélyes más álláspontot képviselnek a britek és az EU. Figyelnünk kell, hogy ha kompromisszum alakul ki, nehogy más területen olyasmiben engedjen Brüsszel, ami a magyar érdekeket sérti – utalt az összefüggések bonyolultságára.
© 
A diplomata más szavaiból is kicsengett, hogy Magyarország voltaképpen két tűz közé került. Egyrészt azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem köthet olyan megállapodást, amely versenyelőnyt ad Nagy-Britanniának az agrárium támogatásában, a közbeszerzésekben és az állami támogatások terén, másrészt pedig azt, Boris Johnson részéről logikus és legitim törekvés, hogy azért léptek ki az EU-ból, hogy a britek visszaszerezzék szuverenitásukat, nem lehet rájuk kényszeríteni az uniós szabályokat.  
Ha Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal olyan megállapodást köt, amelyben megengedi az amerikai hormonnal és antibiotikummal kezelt állatok húsának az importját, akkor a magyar agrártermelők egy része súlyos hátrányba kerül – vetette fel hozzászólásában Balás Péter, aki korábban a magyar Külügyminisztériumban, majd az EU kötelékében dolgozott, jelenleg az Európai Bizottság Ukrajna támogatását segítő csoport vezetője. Iain Lindsay pedig azt pendítette meg, vajon van-e lehetőség Magyarországgal kétoldalú megállapodások létrehozására, például az innováció, jelesül a mesterséges intelligencia fejlesztése terén, vagy ez is közösségi hatáskörbe tartozik.
Mert bár a brexitet követő átmeneti időszakban, az idei év végéig csupán egyetlen dolog változik, nevezetesen az, hogy az uniós ügyek intézésében a brit szakemberek és diplomaták nem vesznek részt, az már az első EU-n kívüli munkanapon felrémlett: igenis minden meg fog változni. Talán egészen rövid idő belül. És nem csak az, hogy Nagy-Britannia Magyarország legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnere lesz, és mától Nagy-Britanniában él az EU-n kívül a legtöbb magyar. Hanem az is, hogy Nagy-Britannia szemlátomást belekezd egy globális játszmába, és jelenlegi vezetői alig várták, hogy ezt megtehesse. Nem akar veszteni a brexittel – és mással sem. A hétfő esti, udvarias megfogalmazások és valóban baráti gesztusok sokasága mögött felrémlett: egy nappal a kilépés után elkezdődött a pozícióharc. Viszonylag rövid határidővel, mert a nagykövet szerint az EU-val az év végéig mindenképpen meg kell állapodni, London nem fog határidő-módosítást kérni. 
Forrás: hvg.hu