Szökőév: idén ünneplik a nyolcadik születésnapjukat

A szökőévek szülöttei nem különböznek a több embertől, mégis kicsit különlegesek. Hiszen csak négyévente ünnepelhetik meg „igazi” születésnapjukat. De vajon mi van a többi három évben, akkor is fújnak el gyertyát a tortáikon?
Nem kellett messzire mennünk a válaszért, hiszen a Jókai színházban két szökőévben születettel is összehozott minket a sors. Ráadásul mindketten 1988. február 29-én látták meg a napvilágot. És ha ez nem lenne elég, még a vezetéknevük is megegyezik. Nagy Tímea és Nagy Endre csak fél éve tudta meg, hogy ilyen sok közös van bennük. Ami igazán kíváncsivá tett, hogy mikor ünneplik születésnapjukat, ha éppen nem szökőévet írunk.
– Ha abban az évben nincsen február 29-e, akkor egy nappal korábban tartjuk a születésnapomat. Míg a társulattal, akik mára már a második családommá váltak, március elsején ünneplünk – meséli Endre.
Mint mondja, minden évben volt gyertya a tortáján, mert hiába van most a nyolcadik születésnapja, ő 32 évesnek tartja magát. Hamar hozzáteszi, mindig büszke volt arra, hogy szökőévben született, hiszen nem minden ember mondhatja el ezt magáról. Ráadásul erre az évre esik az olimpia is.

Nagy Tímea és Nagy Endre papírforma szerint még csak a nyolcadik születésnapjukat ünneplik /Fotó: Lehoczky Péter/
– Az olimpia évében születtem, sőt a háromszoros olimpiai bajnok kajakos, Kovács Katalin is szökőévben látta meg a napvilágot – fűzi hozzá. Ugyanakkor nehézséget soha nem okozott neki ez a különleges születési dátum. – Furcsa volt kezdetben, hogy a többi gyereknek minden évben van születésnapja, nekem pedig dátum szerint csak négyévente, de mivel a család minden évben felköszöntött, így hátrányom soha nem származott belőle. Most felnőttként pedig kifejezetten büszke vagyok a születési dátumomra – fogalmazott.
Mint megtudtam, Endrének gyerekkori álma vált valóra azzal, hogy 2014 óta a színházban dolgozhat, és műszaki kisegítőként segíti a teátrum mindennapjait. A mosolygós fiatalember egyúttal azt is elárulta, hogy nemcsak dolgozni szeret a színházban, nézőként is gyakran jár előadásokra, így nem meglepő, hogy a születésnapját is egy háromnapos budapesti teátrum „maratonnal” ünnepli majd.
Az újkígyósi Nagy Tímeának is mindig természetes volt, hogy négyévente ünnepli az „igazi” születésnapját. – Mint ahogy a gyereket tanítják írni, olvasni, ez is olyan természetessé vált az évek alatt a számomra, hogy négyévente csak egyszer van hivatalosan születésnapom. De persze a család minden évben felköszöntött, ha nem február 29-én, akkor március 1-jén – osztotta meg a színház jegyirodájában dolgozó fiatal lány. Arra a kérdésre, hogy mennyire ünnepli másként a szökőéveket, nyolc évvel ezelőtti – sorban a hatodik – születésnapi partiját hozza fel példaként, amikor a barátai, egy gyerekzsúrt rendeztek az akkor 24 éves Tímeának. – A tortán egy hatos gyertya égett, a barátnőmtől egy általa készített kockás fülű nyulat kaptam, és a termet is úgy dekorálták ki, mintha egy gyerekzsúrba csöppentem volna – emlékezett vissza mosolyogva.
De persze nem ez volt az első alkalom, hogy barátai megviccelték az „igazi” kora miatt. – Gyakran megesik, hogy azt mondják nekem, még kiskorú vagyok, és nem hiszik, hogy beengednek, kiszolgálnak engem a szórakozóhelyeken – fogalmazott. Ezekre a poénokra általában csak annyit szokott mondani: „ugyan még éppen hogy csak betöltöttem a nyolcadik évemet, mégis rendkívül bölcs, és iszonyúan tapasztalt vagyok” – mesélte nevetve a születésnapos.
*

A nap, ami csak négyévente van

Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, így amennyien a naptár ugyanannyi napot tartalmazna, akkor minden évben elcsúszna a világ eseményeihez képest. Viszont ha időnként beillesztünk egy plusz napot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán – akkor ez a csúszás korrigálható. Éppen ezért az általunk használt Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut. Vagyis a szökőév februári hónapjába beékelünk egy toldaléknapot, amely viszont nem a február 29-e, hanem február 24-e. Ilyenkor ugyanis nem február hónapot nyújtjuk meg egy plusz nappal, hanem a hónapban az egyik szokásos nap szerepel kétszer. Ennek oka még az ókorra nyúlik vissza, amikor Julius Caesar elrendelte, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap, azaz február 23-a kettőztessék meg”, így február 23-a utáni nap lett a szökőnap.      
   2020.02.29./*B.Kiss-Tóth László        *                                                                                                                                                                                                                                A cikk utáni kommentem:
László B Kiss-Tóth
"...és amelyik napon megszülettek, az nem volt a születésük napja? Ha-ha-ha..."