"Ma a bűncselekmények titkosítása a valódi nemzetbiztonsági kockázat!"

Az alábbi két cikk megjelenése óta több, mint 10 év eltelt és 10 éve már nemzetinek mondott kormány van uralmon. Nemcsak a felelősségrevonások, de a titkosítások tekintetében sem változott semmi. Ma a  bűncselekmények titkosítása a valódi nemzetbiztonsági kockázat! (*B.Kiss-Tóth László)
*
Geonczeol Gyula:
EMLÉKEZZÜNK!    
KI TITKOSITHATOTT ES MIT?
image.png
(Kép forrása: m.atv.hu)
*

Semmifele titkositasrol szo sem lehet!

Amikor a Fidesz-FKGP kormany idejen a Bekes megyei rendorgyilkossagok miatt Pallag Laszlo kepviselo kezdemenyezesere az Orszaggyules felalitotta a Korrupcios es olajugyeket vizsgalo parlamenti bizottsagot, Dr. Torgyan Jozsef az FKGP elnoke kijelentette, hogy a korrupcioval valo leszamolas mindennek az alapja, azon all, vagy bukik az orszag, minden.
 Mondta ezt akkor, amikor Pallag Laszlot durva tamadasok ertek a parton belul es arrol vitatkoztak mennyi segitseget adjanak Pallag Laszlonak.
Aztan egyedul maradt.
 
Pedig az FKGP ekkor meg igen eros volt, mintegy 27% tamogatottsagon allottak, de a part vezetese belul recsegett-ropogott a tamadasok miatt.
Es kozben sorba bukkantak fel a problemak:
Ugyarnis a felelosseg kerdeseben elso helyen,mindenutt a volt Antall koruli emberek ugyei jottek elo.
Es ekkor feltalaltak a megoldast:
Titkositottak mindent 80 evre, tehat a bunozesek feltarasat megoldottak, mindenki amnesztiat kapott 80 evre.
Vagyis a bunozok, kimulasi idon belul.
Az aldozatok vedelmeben a szabadlabon hagyott bunozokkel szemben SEMMI intezkedes nem tortent.

A Parlamenti bizottsagot egyszeruen a parlament oszlatta fel, hogy "ne kellemetlenkedjen tovabb" es Pallag Laszlo a bizottsag elnoke sem elvezhetett immunitast, mehetett vedekezni a birosagi kirakat-perekben a bunozo haddal szemben.

Csak gondoljuk vegig:
A legfontosabb koronatanu Dr. Szeszak Gyula jelentette be a kezdet kezdeten az Olajbizottsagnak, hogy hogyan sertette meg a MOL monopoliumat a Hajdu-Bihar megyei rendorfokapitany, amikor KETTAGU Bt-jevel a roman hataron at hozta be az olajszerelvenyeket, amire joga csak a MOL-nak lett volna.
De a rendorfokapitany - vallakozo a Bt.-vel a kezeben a Szovjetunioban vegzett es az olaj is onnan csorgedezett mindenhova, mert o aztan elosztotta a szerelvenyeket es minden elvtarsnak jutott belole.
Hogy pedig 1991 utan a MOL, mint monopolium ne kellemetlenkedjen, hat megszuntettek a monopoliumat es ezt a jovedelmezo oriast a bunozes kereteben apropenzert eladtak idegeneknek.
Az orszag szenhidrogenkeszleteinek pontos felterkepezesevel, adatbazisaval egyetemben.
Intezte Bod Peter Akos.

Aki utan, mint annak idejen Innen mar csak egy konnyu seta vezet a Makoi Foldgazmezokhoz es a tobbi lelohelyhez, amit titkositott eljarasok alapjan idegen Bt-k rabolnak ki.
Ertheto.?! 
Nem?
Ismerve a nehezfelfogasu anyaorszagi kozgondolkozast, osszefoglalom:
A Szovjet elharitas GONDOSKODOTT az elvtarsakrol, de nem egyszeru okoknal fogva. Szeva bacsi, vagyis Szemion Mogilevics KGB-s ornagy szervezeseben a kezdetben, illetve a KGB gepezete biztositasaval tortent a szovjet erdekek vedelme a tersegben.
A szovjet hatalmi erdekek megkoveteltek a hatalom Fold alol valo ellenorzeset es ehhez biztositani kellett a politikai elet teljes ellenorzeset.
A beszivargasok altal a partokat, tarsadalmi szervezeteket ellenoriztek, megmaradt, atmentettek a III-as ugyosztaly is.

A szovjet hegemonia erdekeben BIZTOSITANI kellett a szovjetizalt kisantant.
Segiteni kellet a szovjet szatellit Szlovakia megerositeset, szerbia vedelmet, elismereset.
Az olajugyek feltartak a Szerbiaba csempeszett fegyverszallitasok, uzemanyag kerdeset is.
Meg az USA Kongresszusa is foglalkozott ezzel.
Alapszerzodesekkel, az anyaorszagi illegitim rezsim teljes lesullyesztesevel, stb.
Be kellett epulni a magyar nemzeti oldalba, stb.
Ehhez pedig penz kellett.
Amit tehat kitermeltek az ALVILAGBAN.
ONNAN ellenorzik a mai napig a teljes politikai gepezetet.

Ugy is nez ki.
Es azt kell vedeni.
Tehat amint a nemzeti erok hatalomra jutnak, NINCS TITKOSITAS ELVTARSAK.
Tehat ERROL szolnak a tavaszi valasztasok es azert jajgat Solyom a Kadar rendszer Holdudvarabol, hogy talan hamarabb kellett volna kituzni valasztasokat.
Mert bajba kerulhet a nyugati trockista elemekkel vedelmezett szovjet hegemonia a Karpat-medenceben.
Most mondjuk ki Torgyan Jozsef- et ismetelve, hogy bizony minden all, vagy bukik, de most a kovetkezo VALASZTASOKON.
ES AZ AZT KOVETO KOVETKEZETESSEGEN 
Tehat MINDEN TITKOSITAST AZONNAL meg kell szuntetni a II-as ugyosztaly teljes iratanyagat illetoen is.
Pallag Laszlot pedig IDEJE lenne rehabilitalni es eloszedni maganyabol a Kastelyzugbol, Bekesben.
Udvozlettel, Geonczeol Gyula Pallag Laszlo egykori munkatarsa.
Emigracio, Cleveland, OHIO 2009. dec. 29. 

/Forrás: http://internetlap.blogspot.com/2010/01/ki-titkosithat-es-mit_04.html /*B.Kiss-Tóth László 2010.01.03.
*Geönczöl Gyula írása ékezet nélküli géppel készült, azon a szerkesztőségünk nem kívánt változtatni.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Novák Előd:
Felülvizsgálná a titkosításokat a Jobbik

image.png
(Kép forrása: civilhetes.hu)
*

Alkotmányellenes titoktörvényt eredményezett az MSZP és a Fidesz legutóbbi paktuma, 
ezért a Jobbik azt várja el Sólyom Lászlótól, hogy aláírás helyett kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. 
A súlyához képest elhallgatott, kétharmados jogszabály-módosítás következményeként egy dokumentum akkor sem hozható nyilvánosságra, ha jogtalanul titkosították pl. bűncselekmény takargatására, sőt a leleplező jobbikos országgyűlési képviselőre vár szabadságvesztés, a mentelmi jog államtitoksértésre vonatkozó kivétele miatt. 


A kopogtatócédula-hamisítási botrányt nem titkosították, így a bűncselekményt leleplező Novák szabadlábon maradhat

A T/6147 számú kormányjavaslat bárkinek lehetőséget adott volna arra, hogy kérje egy titkosított adat minősítésének bírósági felülvizsgálatát, azonban Tóth Károly, az MSZP - parlamentből kieső - politikusbűnözőjének módosító javaslatára tovább korlátozták a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot.
(Ennek alkotmányellenességére alaposan rávilágított a Társaság a Szabadságjogokért és más civil lobbiszervezetek, amelyek nem vádolhatók azzal, hogy a Jobbik számonkérő programját szeretnék ezzel segíteni.)

A jövőben már a rendkívül széles titokköri jegyzéknek sem kell megfelelni, ha valamit minősítenek, bármi titkosítható pl. a verseny elkerülése, valamely személy vagy szervezet jó hírnevének védelme apropóján, sőt akár jogszabálysértés vagy a hatékonyság hiányának leplezése céljából is.
Szintén Tóth javaslatára, a Fidesz szavazataival került ki a törvényből az is, hogy csak akkor lehet minősíteni egy adatot, ha a titkossághoz nagyobb közérdek fűződik, mint amekkora a nyilvánosságához fűződne.

A politikusbűnözők még azt is leszavazták, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyelet statisztikákat készítsen és hozzon nyilvánosságra arról, mennyi adatot és hogyan minősítenek az egyes állami szervek.
A Jobbik ezzel szemben a nyilvános, internetes katalógusrendszer híve, ahol nyomon követhetők a titkosítások kötelező felülvizsgálatai, a minősítések megszűnése vagy megszüntetése esetén pedig a dokumentumok rögtön letölthetővé válnak.

A kormányülésekről készült összefoglalók, kép- és hangfelvételek titkosításának 10-ről 25 évre való emelésének SZDSZ-es elutasítása egy haldokló ember őszinteségi rohamához hasonlítható, akinek már minden mindegy.
Az MSZP és a Fidesz pedig nagykoalíciót mutat, amikor leszavazzák azt a módosító javaslatot, mely szerint érvénytelen a titkosítás, ha nem álltak fenn a minősítés törvényes feltételei (ez azt jelenti, hogy egy dokumentum így akkor is titkos maradhat, ha jogtalanul minősítették azzá).

A titkosítások bírósági felülvizsgálatának lehetősége még inkább csak formalitás lett, az adatvédelmi biztos jogának további szűkítése pedig arcátlanság.
Eddig is csak az ombudsman döntése nyomán indulhatott (volna) bírósági felülvizsgálat, azonban az adatvédelmi biztos 14 éves története során egyszer sem történt ilyen!
Így a politikusbűnözés durva elterjedését jelzi, hogy kiszavazták a törvényjavaslatból azt a bővítést, hogy a jövőben bármely állampolgár kezdeményezhesse egy titkosítás feloldását. 

jogkörükkel visszaélő minősítőkkel szemben -pl. bűncselekmény titkosítása miatt- a Jobbik szankciók bevezetését szorgalmazza.

A mostani törvény azonban csak azok büntetését vezette be, akik kevésbé szigorúan védett adatokat nyilvánosságra hoznak, míg súlyosabb államtitoksértés esetén akár szabadságvesztés és parlamenti mandátum visszavonása vár a magunkfajta honatyára. 
Az MSZP-Fidesz paktum nem ad felmentést arra az esetre, ha valaki közérdekből hoz nyilvánosságra titkosított adatot, akkor sem, ha az információ nyilvánossá tétele fontosabb, mint annak titkossága, például a segítségével milliárdos korrupciós ügyet lepleznek le.

A jogvédő szervezetekhez csatlakozva a Jobbik kifogásolja azt is, hogy a kétpárti törvény szerint csak a titokgazda tehet feljelentést kiszivárogtatás esetén.
Így ugyanis a politikai maffia dönthet arról, kit büntessenek az államtitoksértők közül.
A Jobbik nemcsak a kialakult titkosítási gyakorlatot szeretné felülvizsgálni, hanem a korábbi titkosításokat is mind, különösen a bűncselekmények feltárása érdekében (az elévülési idő meghosszabbítása is szükséges a titkosítási időszakkal, miként a mentelmi jog esetében ez már hatályos).
A keddenként kiadandó, politikusbűnözés elleni közleményeimben a következő hetekben arra mutatok példákat a titkosítások tükrében, mit érnek a feljelentéseink, ha beleláthatunk a politikusbűnözők cinkelt lapjaiba, s mit, ha csak sötétben tapogatózunk.
Novák Előd
a Jobbik alelnöke
(jobbik.hu)