Páran (*busásan!) meggazdagodtak, de mi 34 milliárd forintot buktunk a letelepedési kötvényen

Rogán Tóni már nem takarítónőből fog celebet csinálni.

image.png



Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül – állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.

A letelepedési kötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, de nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek – erre jutott a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet Budapest. A két szervezet közös kutatását most mutatják be.

  • A letelepedési államkötvényt vásárlók 1 666 millió eurót fizettek, cserébe az országnak 1 844 millió eurót kell majd visszafizetnie. A különbség, 178 millió euró 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a letelepedésre nem jogosító, szokványos államkötvények értékesítése került volna.
  • Ha pedig úgy számolunk, hogy mekkorát lehetett volna spórolni, ha az Európai Beruházási Banktól kér több hitelt a kormány, akkor a konzervatív, óvatos számítás szerint is kijön a 30 milliárd forintos bukás.
  • Eközben azonban nagyrészt offshore hátterű cégek 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára.
  • A program keretében 19 855 külföldi, közöttük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is, érdemi ellenőrzés nélkül jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója azzal kezdte az elemzés bemutatását: az államvezérelt közpénzszivattyú egyik fontos eleme a letelepedési államkötvény. A rendszerszintű korrupció így szolgál hatalmi érdekeket, a foglyul ejtett állam pedig néhányak mesés gazdagodását szolgálja – tette hozzá.

Bod Péter Ákos: nem létezett az ok, amire hivatkozva bevezették a letelepedési államkötvényt

A rendezvényen az első előadást Bod Péter Ákos tartotta: ő arról beszélt, mi az oka annak, hogy unortodox gazdaságpolitika van Magyarországon, és szükségünk van-e erre. Szerinte akadnak olyan nem szokványos intézkedések, amelyek a gyors válságkezelést szolgálják, “szigetelőszalaggal megkötünk valamit, hogy szét ne essen”, de aztán ezeket kivezetik, ahogy vége a válságnak. De sok olyan lehetőség is elképzelhető, amely új teóriának hangzik, mégis valójában régi, akkor vagy bevált, vagy nem bevált ötlet újrahasznosítása.

Sok kommunista ötlet újrahasznosítását láttam –mondta a magyar példáról Bod Péter Ákos. Ilyen például szerinte a munka alapú társadalom ideája, vagy az erőltetett iparosítás.

A letelepedési államkötvények ötlete unortodox volt, de nem volt szükség rá – folytatta. A magyar devizatartalékokat nem kellett feltölteni ezekkel, mert volt belőlük elég. Az Orbán-kormány 2010-ben egy krízisből kilábaló gazdaságot örökölt, és a 2011/12-es visszaesést kivéve azóta is tart a növekedés. Az MNB adatai szerint amennyi mobilizálható devizatartalék volt az országban 2013 és 2017 között, az semmi okot nem adott a devizatartalékok feltöltésére. Az sem érv, hogy válság lenne, ha valaki azzal kampányol, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor kéretik eltörölni a válságadókat –tette hozzá.

Sőt, azt sem lehet mondani, hogy valami igazán újat, az addig szokásosnál jobban működőt hozott volna a letelepedési államkötvények rendszere, így aztán abból választhat mindenki saját ízlése szerint: ötlettelenségről, dilettantizmusról, vagy nyereségvágyból vezették-e ezt be.

/Forrás: https://olkt.hu/paran-meggazdagodtak-de-mi-34-milliard-forintot-buktunk-a-letelepedesi-kotvenyen/

 2020.05.11./*B.Kiss-Tóth László